A népszavazás után – Skócia és a 2014-es népszavazás a hömpölygő devolúció kontextusában

Share Embed


Descrição do Produto

SZAKDOLGOZAT

Mező Júlia Flóra 2015  

Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet

A népszavazás után Skócia és a 2014-es népszavazás a hömpölygő devolúció kontextusában

Mező Júlia Flóra Nemzetközi tanulmányok szak Szakszeminárium-vezető: dr. Gálik Zoltán

 

Tartalomjegyzék  

1. Bevezetés ...................................................................................................................... 1 2. Történeti áttekintés ....................................................................................................... 5 2.1 Az angol-skót viszony korai állomásai ................................................................... 5 2.2 Devolúciós törekvések – a hömpölygő devolúció kezdete .................................... 7 2.3 A népszavazásról .................................................................................................... 8 3. A Smith Bizottság és a devolúció új hulláma ............................................................. 10 3.1 A Smith Bizottságról röviden ............................................................................... 10 3.2 A Smith Bizottság novemberi jelentésének főbb pontjai ..................................... 11 3.2.1 Első pillér ....................................................................................................... 13 3.2.2 Második pillér ................................................................................................ 14 3.2.3 Harmadik pillér .............................................................................................. 15 3.3 Skócia az Egyesült Királyságban: Egy tartós megegyezés .................................. 16 3.4 A megegyezést övező kétségek ........................................................................... 17 4. A skót népszavazás hatása az Egyesült Királyság többi nemzetének devolúciós törekvéseire .................................................................................................................... 19 5. Az "F" betűs szó és a "K" betűs szó – útban a Brit Föderális Királyság felé? .......... 24 5.1 A kvázi-föderális államról .................................................................................... 24 5.2 A népszavazás után – a hömpölygő devolúció második hullámát követő föderális elmozdulás ................................................................................................................. 26 5.2.1 Az „angol kérdés” és a többszintű kormányzás ............................................. 28 5.3 Túl a föderáción: (kon)föderális Egyesült Királyság egy konföderális Európában? .................................................................................................................................... 29 6. Összegzés .................................................................................................................... 31 7. Mellékletek ................................................................................................................. 34 8. Hivatkozásjegyzék ...................................................................................................... 40    

 

A népszavazás után 1. Bevezetés

Bár a 2014 szeptemberében lezajlott skót népszavazás az uniót támogató oldal győzelmével zárult, az elkövetkező hónapok ennek ellenére is jelentős változásokat hoztak Skócia és a Westminster viszonyában. A Smith Bizottság novemberben publikált jelentése új, korábban a Westminsterhez tartozó hatáskörök átadását sürgette a skót parlamentnek, mely a devolúciós törekvések új hullámát indította el az Egyesült Királyságon belül. Annak ellenére, hogy úgy tűnhet, a változások elsősorban Skóciát érintik, a népszavazás után útjukra indult folyamatok következményei sokkal komolyabbak lehetnek a közigazgatás és a parlament átszervezésénél. A különböző hatáskörök folyamatos devolúciója egyre lazítja az Egyesült Királyság államszervezetét, ami felvetette annak kérdését, vajon egy föderális rendszer kialakulásának vagyunk-e szemtanúi. Bár egy ilyen mértékű változás elsőre valószínűtlennek tűnhet, a globális trendek látszólag igazolják az elméletet. Az utóbbi évtizedekben mind a globalizáció, mind az integráció kérdésköre fokozott figyelmet élvezett, ahogy a nemzetközi aréna meghatározó alakjai közé fokozatosan belépett egyre több kormányközi, illetve nemzetközi szervezet, időnként háttérbe szorítva, vagy kiváltva az államokat, mint önálló és aktív szereplőket. Ugyanakkor a tömbösödési folyamatok mellett az elmúlt években a fragmentáció is nagy szerepet kapott; korábbi egységek estek szét vagy lazultak meg1, és – Katalóniához és Skóciához hasonlóan – államok jelezték elszakadási igényüket. A fragmentációs folyamatok legfontosabb hozadékai közé tartozik, hogy az állam alatti, regionális vagy lokális szintek gyakran kaptak korábban állami szintű hatásköröket, ahogy azt az Egyesült Királyságban korábban lezajlott devolúciós folyamatok is remekül példázzák. A jelenlegi is folyó alkotmánymódosítás kapcsán, a Smith Bizottság jelentését követően egyre több cikk jelent meg arról, vajon meddig mélyülhet a decentralicázió anélkül, hogy fenntarthatatlanná válna az állam jelenlegi formája, azonban már jóval a                                                                                                                 1

Ilyen folyamatra példa a Brit Birodalom Nemzetközösséggé való alakulása. 1

 

népszavazás előtt is voltak, akik elkerülhetetlennek látták, hogy az Egyesült Királyság idővel a föderális rendszer felé mozduljon. Vernon Bogdanor 2010-ben megjelent „Sovereignty and Devolution: Quasi-federalism?” című cikkében már felvetette annak kérdését, hogy az Egyesült Királyság jelenleg is kvázi-föderális rendszerként működike, hiszen a Westminster nem gyakorol szuverenitást Wales vagy Skócia belügyei felett, míg Stephen Tierney a föderális keretek folyamatos formálódásán kívül az állam alatti szintek megerősödéséről, autonómmá válásáról beszél a „Quiet Devolution: Sub-state Autonomy and the Gradual Reconstitution of the United Kingdom” című írásában2. Az Egyesült Királyság azonban nincs egyedül kvázi-föderális státuszával. Arról már korábban is többször vitába bocsátkozott a tudományos közösség, hogy az Európai Unió felfogható-e szupranacionális szervezetként, azonban az elmúlt években egyre gyakrabban kerültek említésre a szervezet egyes föderális vagy konföderális mintát tükröző vonásai, annak ellenére, hogy maga az Unió természetesen sem föderációnak, sem konföderációnak nem tekinthető. Bár a brit rendszer korábban is az unióshoz hasonló kettősséget mutatott, a közelmúlt eseményeinek következtében egyre biztosabbnak látszik, hogy az ország politikai berendezkedésében komoly változások fognak bekövetkezni, erősítve a föderális elmozdulást. A 2014-2015-ös megállapodások értelmében az országos alatti szintek, a tagok decentralizált parlamentjei, sőt, a legújabb elgondolások szerint az Egyesült Királyság nagyobb városai (köztük Leeds és Liverpool) is korábban a Westminster által gyakorolt jogköröket kapnának, minek következtében olyan föderális rendszer alakulhat ki, melynek legalsóbb szintjei a – többek között – adóztatási jogokkal rendelkező „városállamok” lehetnek3. A dolgozat fő célja, hogy végigkövesse a változások kibontakozófélben lévő főbb irányvonalait és a jelenleg zajló átszervezést, különös tekintettel a skót népszavazásra és az azt követő, országos szintű intézkedésekre, melyek az elkövetkezendő évtizedekben egy föderális Britannia tartóoszlopaivá válhatnak. A következő fejezetek során célom a devolúció fontosabb állomásai és következményei, illetve a 2014-es skót népszavazás által elindított új decentralizációs folyamatok segítsétével bemutatni, hogyan távolodik el az Egyesült Királyság a brit politikai gondolkodást korábban domináló egységállam elképzelésétől, és mozdul egy olyan                                                                                                                 2

Tierney, Stephen. "Quiet Devolution: Sub-state Autonomy and the Gradual Reconstitution of the United Kingdom." In Constitutional Dynamics in Federal Systems, 195-217. McGill-Queen's University Press, 2012. 3 Owen, Jonathan. "Big Cities Call for Devolved Powers to Tax and Spend," The Independent, 2015. február 9. http://www.independent.co.uk/news/uk/home-news/big-cities-call-for-devolved-powers-to-tax-and-spend10032636.html. (Hozzáférve 2015. február 9-én) 2

 

rendszer felé, mely egyszerre tartalmaz unitárius, föderális és a föderálison túlmutató elemeket. Úgy gondolom, téves az a nézet, hogy a létező politikai rendszerek nem vesznek részt folyamatos átalakulásban; a nagy föderációk állandó változásban vannak, a közép-ázsiai autoriter államok pedig „hibrid rendszerekkel” álltak elő a Szovjetunió felbomlását követően. A dolgozat fő felvetése, hogy az Egyesült Királyság jelenleg egy hasonló, több rendszer elemeit magába olvasztó „különutas föderalizmus” felé tart, mely precedenst teremthet a politikatudományban. Ennek bizonyítása érdekében a dolgozatomban megvizsgálom az Egyesült Királyságban végbemenő folyamatok hátterét, és rövid történelmi áttekintés keretében kiemelem a jelenlegi szocio-politikai helyzetet alakító fontosabb eseményeket. Ahhoz, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk a 2014 szeptembere óta új lendületet kapott decentralizációs törekvésekről, mindenképpen fontos megértenünk annak történelmi alapjait, hiszen ahogy Tierney is kiemeli, az Egyesült Királyság esetében nem spontán vagy egyszeri, hanem folyamatos, úgynevezett „hömpölygő devolúcióról” (rolling devolution4) kell beszélnünk. A következő szerkezeti egységben kitérek a 2014-es skót népszavazásra, melynek eredményén kívül nagy jelentőséggel bír még az is, milyen arányban szavazott az igen és a nem oldalra a skót közvélemény. A nézetek és preferenciák erősen megoszlanak; erre utal például az is, hogy a nemmel szavazók között vannak olyanok, akik nem üdvözlik a Smith Bizottság javaslatait, sőt, kiállnak amellett, hogy ők a korábbi viszonyok megőrzésére voksoltak, nem pedig arra, hogy a skót parlament újabb hatásköröket

kapjon.

Élükön

Alistair

McConnachie,

a

brit

politika

egyik

ellentmondásos alakja is felszólal a novemberi jelentés értelmében Holyroodba delegálni kívánt hatáskörök tényleges átadása ellen, ugyanis véleménye szerint a további devolúció destabilizálná az egész Egyesült Királyságot5. Bár véleményével nincs egyedül, a többség pozitívan fogadta a Smith Bizottság novemberi jelentését és áldását adta a további reformokra, ezzel növelve a javaslatok legitimációs alapját. Mivel a jelenlegi átszerveződés gerincét a Smith Bizottság által felvázolt terv adja, a harmadik fejezet bővebben kitér majd a jelentésben javasolt változtatásokra, az új Scotland Bill (Skócia helyzetét szabályozó törvénytervezet) januárban nyilvánosságra hozott vázlatára, illetve arra, mit jelentenek ezek az Egyesült Királyság egészét tekintve.                                                                                                                 4

Tierney, Stephen. "Quiet Devolution: Sub-state Autonomy and the Gradual Reconstitution of the United Kingdom." UKaForceForGood. "Smith Commission: We Voted No. Not for More Powers," YouTube videó, 12:36, 2014. november 25. https://www.youtube.com/watch?v=zS9OS_tAkjs. 5

3

 

A skót népszavazás által elindított devolúciós folyamatok ugyanis nem csak Skóciát, de az Egyesült Királyság másik három tagját is mélyen érintik; David Cameron az elmúlt hónapokban nyíltan kiállt a Nyugat-Lothian kérdés6 (West Lothian question) rendezése mellett, mely adott esetben egy decentralizált angol parlament létrehozását jelentheti, míg Észak-Írország ígéretet kapott arra, hogy 2017-re önállóan szabhatja meg társasági adójának rátáit7 . Emellett a devolúciós törekvések tekintetében kevesebbet említett Wales képviselője, Leanne Wood is felszólalt a közelmúltban, és a Plaid Cymru elégedetlenségét nyilvánította ki azzal kapcsolatban, hogy Wales kimaradni látszik a jelenlegi devolúciós hullámból. A párt azt vallja, Walesnek is meg kell kapnia azt a fajta finanszírozást, amit Skócia élvezhet majd az elkövetkezendő években, mivel ennek segítségével az ország megerősítheti gazdasági hátterét, ami így a jövőbeli függetlenedés alapjául szolgálhat8. Mindezek tükrében egyértelműen kirajzolódik, hogy az Egyesült Királyság nem egy nagyobb fokú integráció, hanem egy szélesebb körű decentralizációra épülő rendszer felé tart. Az azonban, hogy az Egyesült Királyság tagjaira essen szét és a Westminster végleg elveszítse összekötő szerepét, egyelőre valószínűtlennek tűnik. A kialakulóban lévő lazább, ám központját megtartó rendszer adja a fő alapot azok számára, akik úgy gondolják, a szigetország politikai rendszere a föderális berendezkedés felé halad. Szakdolgozatom lezárása előtt célom körüljárni egy valós, brit föderáció kialakulásának lehetőségét, illetve az átalakulás alternatív irányait. Bár pontos következtetéseket levonni még korai lenne, az biztosnak látszik, hogy a skót népszavazás által elindított devolúciós hullám alapjaiban fogja megváltoztatni az Egyesült Királyság jelenlegi berendezkedését. Úgy gondolom, sosem volt még aktuálisabb kérdés, vajon létrejön-e, létrejöhet-e az a Disunited Kingdom, azaz Egyesületlen Királyság, ami már évtizedek óta foglalkoztatja a brit társadalmat. Témaválasztásom fő indoka tehát az, hogy szeretném feltérképezni, mit jelent az Egyesült Királyság számára a hömpölygő devolúció új hulláma, amelyet a skót népszavazás és az azt követő Smith Bizottság jelentése indított el, illetve hogy a                                                                                                                 6 A kérdés az 1970-es évek óta van jelen a brit politikában, felvetésére pedig azért került sor, mert a Westminsterben skót, ír és walesi képviselők is szavazhatnak angol belügyekre, melyek az általuk reprezentált térségek lakóit egyáltalán nem érintik. 7 Northern Ireland Office, "New Bill to Devolve Corporation Tax in Northern Ireland," Gov.uk. 2015. január 8. https://www.gov.uk/government/news/new-bill-to-devolve-corporation-tax-in-northern-ireland. (Hozzáférve 2015. február 4-én)   8 BBC News. ”Wood: Wales has been suffering 'third rate' devolution,” The Andrew Marr Show, BBC.co.uk, 3:56, 2015. február 8. http://www.bbc.com/news/uk-politics-31241264. (Hozzáférve 2015. február 8-án)

4

 

jelenleg tervezett átszervezés valóban a föderális berendezkedés felé tereli-e az országot. Vizsgálódásomban igyekszem a jelenlegi helyzetet direkt módon érintő eseményekre szorítkozni, illetve jelentősen támaszkodni a rendelkezésre álló elsődleges forrásokra a Smith Bizottsággal, a Scotland Billel, az angol devolúcióval, Wales törekvéseivel és Észak-Íroroszág helyzetével kapcsolatban. A terjedelmi korlátok miatt sajnos nem lehetséges hosszasan kitérnem mindazon történelmi eseményekre, amelyek elősegítették a brit államszerkezet lazulását az évek során, vagy részletekbe menőleg elemeznem a népszavazást megelőző kampányt és a lakosság döntése mögött húzódó okokat. Azonban úgy érzem, egy a főbb pontokra koncentráló történeti áttekintés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szakdolgozat logikai egysége sértetlen maradjon és a múlt tanulságainak, illetve a jövő távlatainak tükrében a jelen eseményei egy nagyobb, átfogóbb kép részeiként váljanak értelmezhetővé. Ennek érdekében dolgozatomban törekedni fogok arra, hogy ne csak elemezzem a skót népszavazást követő folyamatokat, hanem el is helyezzem azokat a hömpölygő devolúció kontextusában.

2. Történeti áttekintés 2.1 Az angol-skót kapcsolat korai állomásai A skót népszavazás jelentőségét megérteni vágyóknak érdemes visszatekinteniük az angol-skót kapcsolatok gyökereire és alakulására az elmúlt évszázadokon keresztül, ugyanis az egyesülés különleges formája és egyes szakaszai jelenleg is kihatással vannak a két nemzet kapcsolatára. Bár a két ország viszonya I. Erzsébet uralma előtt sem volt ütközetektől mentes, a királynő unokatestvérének, Mária, a skótok királynőjének kivégzésével még kiélezettebbé vált a helyzet. Az csak a korabeli udvaroncok politikai bravúrjának és a ténynek, hogy Erzsébet gyermektelenül halt meg, köszönhető, hogy a 1603-ban Mária fiának, VI. Jakab skót királynak ajánlották fel az angol trónt, aki perszonálunióban egyesítette a két nemzetet. Bár Anglia és Skócia uralkodója közös volt ettől a ponttól, a parlamentjeik nem egyesültek 1707-ig, mikor a skót gazdaság lassulása minden korábbinál vonzóbbá tette a szorosabb együttműködést a konzisztensen jól teljesítő Angliával9. Azonban az angol, skót és walesi parlamenteket egyesítő, 1707. évi Acts of Union már létrejöttét követően sem örvendett osztatlan sikernek; Skóciában sokan ellenezték a lépést, amit                                                                                                                 9

Murray, Sandy. "Twelve Dates Which Shaped Scotland's Relationship with England." BBC News, 2012. január 25. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotland-politics-16649184. (Hozzáférve 2015. március 1-jén) 5

 

függetlenségük további csorbításaként értelmeztek, VI. Jakab unokája, Bonnie Prince Charlie pedig 1745-ben felkelést indított Anglia ellen azzal a céllal, hogy visszakövetelje a trónt 10 . A felkelést azonban leverték, az angol vezetés pedig kegyetlenül lesújtott annak támogatóira, beleértve a felföldi klánokat 11 , minek következtében az ellenállás erőszakmentesen, társadalmi szinten folytatódott a következő évtizedek alatt. Ahogy a fegyveres felkelés valószínűsége egyre csekélyebbnek tűnt a Westminster számára, 1885-ben, több, mint száz évvel az 1745-ös események után kiadták a Secretary of Scotland Actet, ami helyreállította a felkelés után eltörölt miniszteri posztot. A skót identitás újból elismertté vált a királyságon belül, azonban nem önállóan; a korabeli felfogás szerint kizárólag a brit identitás részegységeként létezhetett12. Ez a másodlagos pozíció volt az, ami a XX. század első évtizedeiben arra inspirált többeket, köztük Hugh MacDiarmid skót költőt, hogy az ország identitásának újrafelfedezésén gondolkozzon az első világháborút követő viharos években. Az 192030-as évek később Skót Kulturális Reneszánszként váltak ismertté 13 , ami alatt a korábban háttérbe szorult helyi identitástudat ébredezni kezdett, illetve 1928-ban megalakult a Skócia Nemzeti Pártja (National Party of Scotland) (mely alapítótagja között tartja számon a korábban már említett Hugh MacDiarmidet), ami később a Skót Párttal (Scottish Party) egyesülve létrehozta az SNP-t, azaz a Skót Nemzeti Pártot (Scottish National Party). A párt a következő évtizedekben azon dolgozott, hogy újra felpezsdítse Skócia politikai életét, melynek következtében Winnie Ewing vezetése alatt nyilvánosan támogatni kezdték az angol parlamenttől való devolúciót14. Napjainkban gyakran tekintenek erre az időszakra a skót nemzeti öntudat és nacionalizmus feltámadásának kezdeteként, mely az országban uralkodó szocialista politikai klíma megerősödésével párhuzamban jelentős szerepet játszott a 2014-es függetlenségi népszavazás létrejöttében.

                                                                                                                10 Pruitt, Sarah. "The History Behind the Scottish Independence Vote." History, 2014. szeptember 16. http://www.history.com/news/the-history-behind-the-scottish-independence-vote. (Hozzáférve 2015. február 28-án) 11 Murray, "Twelve Dates Which Shaped Scotland's Relationship with England."   12 Murray, "Twelve Dates Which Shaped Scotland's Relationship with England." 13 BBC. "Hugh MacDiarmid & Scottish Cultural Renaissance." BBC News, 2014. szeptember 19. http://www.bbc.co.uk/history/scottishhistory/modern/features_modern_culturalrenaissance.shtml. (Hozzáférve 2015. március 2-án) 14 Murray, "Twelve Dates Which Shaped Scotland's Relationship with England."

6

 

2.2 Devolúciós törekvések – a hömpölygő devolúció kezdete Az 1960-as évek során feltárt északi-tengeri olajlelőhelyek újabb fordulópontot jelentettek az angol-skót viszonyban, ugyanis – ahogy azt az 1707-es egyesülés előtti közhangulat is jól példázza – az uniót támogató erők legfőbb motivációja az Egyesült Királyság gazdasági ereje által nyújtott biztonság volt 15 . Az olajlelőhelyek ezzel szemben azt az illúziót keltették a skót nacionalistákban, hogy az ország önmagában is sikeres lehet, ha kiépít egy olajkitermelésre alapuló gazdaságot, így a függetlenség-, de legalábbis devolúciópárti oldal új erőre, új követőkre talált. A megerősödött SNP egyre több mandátumot nyert el az 1960-70-es években rendezett választásokon, és újonnan szerzett politikai befolyását arra használta fel, hogy támogassa a devolúciót, melyről 1979-ben népszavazást írtak ki Skóciában és Walesben is. Bár a népszavazás mindkét esetben elbukott, a tervezet által elindított folyamat nem torpant meg teljesen; a Skót Alkotmányozó Gyűlés (Scottish Constitutional Assembly) az 1980-as évek végétől folytatta egy Skót Nemzetgyűlés (Scottish Assembly) tervezetének kidolgozását. Időközben a skót közvélemény is egyre inkább érdekeltté vált a kérdésben, ugyanis az Egyesült Királyság thatcheri érája alatt több olyan intézkedés is született, mely a skót nacionalisták malmára hajtotta a vizet. Ezek egyike volt a fejadó (poll tax)16 (1989), melyet több, mint másfél millió skót bányász nem volt hajlandó befizetni, illetve az országban működő textilüzemek, acélkohók és bányák tucatjainak bezárása, amire azután került sor, hogy Thatcher a „függőség kultúrája”

17

megszüntetésének érdekében megvonta a veszteségesen működő

vállalatoktól az állami támogatást18. Az uniópárti oldaltól így fokozatosan elidegenedő skót közvélemény tehát várakozással figyelte, ahogy az Alkotmányozó Gyűlés 1995-re kidolgozta egy önálló skót parlament tervezetét, a devolúció kérdése pedig ezzel egy időben újból előtérbe került. A második népszavazást 1997-re írták ki, melynek kapcsán a nem oldal támogatói a Konzervatívok, míg az igen oldal támogatói a Munkáspártiak és a Liberális                                                                                                                 15 BBC. "The Devolution Debate This Century." BBC, http://www.bbc.co.uk/news/special/politics97 /devolution/scotland/briefing/c20scot.shtml. (Hozzáférve 2015. március 8-án) 16 Azaz a választói jegyzékben szereplő minden felnőtt polgárra egységesen kivetett fejadó. 17 Daily Record. "Mrs Thatcher: I Won't Say Sorry to Scotland for Job Cuts and Poll Tax." Daily Record. 2009. április 26. http://www.dailyrecord.co.uk/news/uk-world-news/mrs-thatcher-wont-say-sorry-1020079. (Hozzáférve 2015. március 4-én) 18 The Telegraph. "Scottish Independence: A History of Anglo-Scottish Rivalry." The Telegraph, 2012. január 11. http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/scotland/scottish-politics/9007120/Scottish-independence-a-history-ofAnglo-Scottish-rivalry.html. (Hozzáférve 2015. március 4-én)

7

 

Demokraták voltak. Az SNP kezdetben kivonta magát az Alkotmányozó Gyűlés munkájából, azonban, ahogy egyértelművé vált, hogy a szavazólapokon nem szerepel majd a teljes függetlenség opciója, fokozatosan devolúciós oldalt kezdték támogatni19, mely később elsöprő győzelmet aratott. Ugyancsak 1997. szeptemberében került megszavazásra, hogy a skót parlament az adó módosítására irányuló jogköröket kapjon, melyek köszönhetően a Holyrood a továbbiakban önállóan dönthetett újabb adók kivetésének kérdéséről20. Két évvel később sor került az újonnan felálló skót parlament első ülésére is, majd alig két hónappal később, 1999. július 1-jén (Devolution Day) az intézmény megkapta a devolúció által ráruházott hatáskörök gyakorlásának jogát, így ettől a naptól kezdve szabadon rendelkezhet többek között a skót egészség- és oktatásügyről. A hömpölygő devolúció azonban itt sem torpant meg; a Munkáspárti-Liberális Demokrata koalíció első két ciklusa után 2007-ben az Alex Salmond vezette SNP nyerte meg a választásokat és kisebbségi kormányt alakíthatott 21 , ami a következő, 2011-es választások alkalmával immár többségi kormányként tért vissza egy újabb ciklusra. Megválasztása után a Salmond vezette kormány megkezdte a tárgyalásokat David Cameron brit miniszterelnökkel, melyek során 2012-ben megállapodás született a népszavazás dátumáról, és Skócia újabb lépést tett a teljes devolúció felé. 2.3 A népszavazásról A népszavazással kapcsolatos tárgyalások tovább folytatódtak a 2012-es év során, minek eredményeként megtárgyalásra került egy újabb kérdés, a devo-max felvétele a szavazólapokra; azonban a David Cameron és Alex Salmond által aláírt 2012. októberi Edinburgh-i Megállapodás alapján a szavazólapokon csak egyetlen, a skót függetlenségre vonatkozó kérdés szerepelt22. A 2013-as év során döntés született a kérdés pontos szövegezéséről, megállapodtak a népszavazás dátumáról, illetve a skót kormány kiadta a Skócia Jövőjéről című Fehér Könyvét23, mely az elszakadáspárti oldal érveit ismertetve kampányolt az igen szavazat mellett.                                                                                                                 19

BBC, "The Devolution Debate This Century." McInnes, Roderick, Steven Ayres, and Oliver Hawkins. "Scottish Independence Referendum 2014." www.parliament.uk, 2014. szeptember. 30. http://www.parliament.uk/briefing-papers/rp14-50.pdf. 23. (Hozzáférve 2015. március 10-én) 21 BBC News. "Salmond Elected as First Minister." BBC News, 2007. május 16. http://news.bbc.co.uk/2/hi/ uk_news/scotland/6659531.stm. (Hozzáférve 2015. március 14-én) 22 McInnes, "Scottish Independence Referendum 2014," 22. 23 McInnes, "Scottish Independence Referendum 2014," 22. 20

8

 

A népszavazás előtti időszakban a közhangulatot főként George Osborne pénzügyminiszter beszéde alakította (mely Skócia elszakadása esetén kizárta a monetárius unió lehetőségét24), amíg májusban el nem kezdődött az a négy hónapon át tartó kampányidőszak, aminek tartama alatt a Better Together 25 és a Yes Scotland kampányokat vezető Alistair Darling és Alex Salmond a televízión közvetített, nyilvános vitákban kísérelte meg az ügye mellé állítani a továbbra is undecided, azaz egyik oldalt sem támogató, szavazókat. Bár az első vitát a közvélemény egyhangú döntése szerint Darling nyerte (másnap, 2014. augusztus 6-án, ezt több elemző cikk is megerősítette, köztük a The Economist „Smoked Salmond” című hasábja), a második vita 71-29%-os arányban26 Alex Salmond és a Yes Scotland győzelmével zárult. A skót népesség megosztottságát és a korábban állást nem foglaló szavazók támogatásának jelentőségét mutatja, hogy a rögtön a második vitát követően elvégzett közvéleménykutatás szerint a szavazók 49%-a a Yes Scotland kampány mögött sorakozott fel27. Azonban a többség támogatásának megszerzéséhez még Alex Salmond bravúros teljesítménye sem tudta hozzásegíteni a devolúciópárti oldalt; a 2014. szeptember 18-án lezajló skót függetlenségi népszavazás, melyen minden 16. életévét betöltött „az Egyesült Királyságból, a Nemzetközösségből, az Ír Köztársaságból vagy az Európai Unióból”28 származó, Skóciában választóként regisztrált állampolgár jogosult volt a szavazásra, végül az Alistair Darling vezette Better Together kampány győzelmével zárult. Az uniópárti oldal 84.6%-os részvételi arány mellett a szavazatok 55.3%-át zsebelte be és 10.6%-os különbséggel kerekedett felül, míg az elszakadáspártiakat csupán a szavazók 44.7%-a támogatta29. Azonban a Yes Scotland kampány nem minden körzetben szenvedett vereséget; a szavazásra jogosult 32 körzet közül négyben – Glasgow-ban, West Dunbartonshireban, North Lanarkshire-ban és Dundee-ban 30 – az igen oldal élvezte a többség támogatását. És, bár a Scottish Bordershez (66.6%) és az Orkney Islandhez (67.2%) hasonlóan voltak körzetek, ahol a népesség jelentős többsége viszonylagos

                                                                                                                24

McInnes, "Scottish Independence Referendum 2014," 22. Jobb együtt 26 Johnson, Simon. "Yes Scotland Claims Referendum on Knife Edge after Salmond Debate Win." The Telegraph, 2014. augusztus 25. http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/scottish-independence/11055798/Yes-Scotland-claimsreferendum-on-knife-edge-after-Salmond-debate-win.html. (Hozzáférve 2015. február 5-én) 27 Johnson, "Yes Scotland Claims Referendum on Knife Edge after Salmond Debate Win." 28 McInnes, "Scottish Independence Referendum 2014," 2. 29 McInnes, "Scottish Independence Referendum 2014," 3. 30 McInnes, "Scottish Independence Referendum 2014," 3. 25

9

 

egyetértésben szavazott, Inverclyde esete (49.9% igen, 50.1% nem) jól példázza, hogy több térségben is közel azonos volt a két oldalt támogatók aránya31. A Yes Scotlandet támogató szavazók tehát üdvözölték a Smith Bizottság létrejöttét, melyet David Cameron brit miniszterelnök hívott életre 2014. szeptember 19-én, mikor is megbízta Lord Smith of Kelvint azzal a feladattal, hogy felügyelje a tárgyalásokat Skócia parlamentjének további devolúciójáról 32 . Az október 22-én lefolytatott első pártközi megbeszélés után alig több, mint egy hónappal, november 27én kiadásra került az alapmegállapodásról szóló jelentés, melyet újabb tárgyalások követtek, majd végül 2015. január 22-én jelent meg az alapmegállapodást előmozdítani kívánó command paper, azaz parlament elé terjesztett irat, mely részletekbe menő tájékoztatást adott a hömpölygő devolúció következő állomásairól Skócia számára.

3. A Smith Bizottság és a devolúció új hulláma 3.1 A Smith Bizottságról röviden A Smith Bizottság megalakulása a unió mögött felsorakozó pártok azon ígéretéhez köthető, mely a kampány késői időszakában szélesebb körű decentralizált határköröket ígért Skócia számára abban az esetben, ha a függetlenség ellen döntenek. A népszavazás után leköszönő skót miniszterelnök, Alex Salmond koncessziós beszédében a magas részvételi arányra hivatkozva a demokrácia győzelméről beszélt 33 , azonban arra is figyelmeztette a Westminstert, hogy Skócia elvárja az egységpártiaktól kapott ígéretek betartását, a devolúció által érintett hatáskörök szélesítését34. David Cameron brit miniszterelnök még a következő nap folyamán sajtótájékoztatót adott, melyben elmondta, egy „jobb egyezségre” van szükség nemcsak Skócia, de Anglia, Wales és Észak-Írország esetében is 35 . A sajtótájékoztató alatt továbbá bejelentésre került a Smith Bizottság felállítása is Lord Smith of Kelvin vezetésével, melynek november 30.-i határidővel kellett jelentést benyújtania a                                                                                                                 31

The Guardian. "Scottish Independence Referendum: Final Results in Full." The Guardian, 2014. szeptember 18. http://www.theguardian.com/politics/ng-interactive/2014/sep/18/-sp-scottish-independence-referendum-results-infull. (Hozzáférve 2015. február 15-én) 32 The Smith Commission. "The Smith Commission." The Smith Commission, https://www.smith-commission.scot/ (Hozzáférve 2015. március 16-án)   33 The Telegraph. “Alex Salmond Concedes Defeat In Scottish Independence Referendum.” YouTube videó, 2:22, 2014. szeptember 18. https://www.youtube.com/watch?v=OAkZW7ofMks. 34 Reguly, Eric. "Scotland's No Victory Sets Stage for Devolution Dilemma in U.K." The Globe and Mail, 2014. szeptember 19. http://www.theglobeandmail.com/news/world/scotlands-no-victory-sets-stage-for-devolutiondilemma-in-uk/article20686582/. (Hozzáférve 2015. február 16-án) 35 Number10gov. “Scottish Independence Referendum: Statement By David Cameron.” YouTube videó, 6:41, 2014. szemptember 19. https://www.youtube.com/watch?v=eVR5eDL0LZk. 10

 

devolúciós javaslatokkal kapcsolatban; a miniszterelnök azonban kiemelte, hogy reformoknak mind a négy tagállam esetében történniük kell a közeljövőben (példaként említésre került a Nyugat-Lothian kérdés rendezése, amire a következő fejezet bővebben kitér majd), illetve a civil társadalom hozzájárulása is, mely mértékének David Cameron szerint növekednie kell az elkövetkező években36. A miniszterelnök kiejelentését nyomatékosította, hogy a Have Your Saynek elkeresztelt kezdeményezés keretében a skót polgárok október 31-i határidővel beküldhették a Bizottság online felületén saját javaslataikat arra vonatkozólag, milyen decentralizált határkörök kerüljenek át a Holyroodhoz. A határidő lejártával a beérkezett javaslatokat a Bizottság megvitatta, illetve az említett weboldalon nyilvánosan elérhetővé tette a folyamat minél átláthatóbbá tétele érdekében37. Az első pártközi egyeztetésre október 22-én került sor, amin a skót parlament öt pártját (a Skót Konzervatív Párt, a Skót Munkáspárt, a Skót Liberális Demokrata Párt, a Skót Nemzeti Párt és a Skót Zöld Párt) tíz jelölt képviselte, többek között lefektették a későbbi egyeztetésekre vonatkozó elveket és meghallgatták a pártok alkotmányos javaslatait38. Az elsőt még nyolc plenáris ülés követte, míg végül 2014. november 27-én nyilvánosságra hozták a Smith Bizottság jelentését, melyben már konkrétan szerepeltek a változtatni kívánt kérdések; a kiadott sajtóközlemény a megállapodás fő területeiként jelölte meg a szociális támogatások megállapításának jogát, a jövedelmadó rátái megállapításának és a befolyt összeg megtartásának jogát, a légiutas adó (air passenger duty) teljes devolúcióját, illetve a skót parlament jogát arra, hogy megállapítsa megválasztásának és működtetésének módját39. 3.2 A Smith Bizottság novemberi jelentésének főbb pontjai A Smith Bizottság öt hetes munkája főként a 2012-es, illetve az 1998-as Scotland Acttel létrejött állapotok megváltoztatását célozta, mely a sikeres 1997-es népszavazás után decentralizálta és Skócia kezébe adta a környezetvédelmi, közlekedési, oktatásügyi,  36                                                                                                              

Number10gov, “Scottish Independence Referendum: Statement By David Cameron.” The Smith Commission. "Have Your Say." The Smith Commission, https://www.smith-commission.scot/news/saysubmitting-ideas-views-proposals-commission-03-october-2014/. (Hozzáférve 2015. február 16-án) 38 The Smith Commission. Lord Smith Statement following the First Session of All-party Talks. The Smith Commission, 2014. október 22. https://www.smith-commission.scot/wp-content/uploads/2014/10/Press-StatementFirst-Plenary.pdf. (Hozzáférve 2015. március 3-án) 39 The Smith Commission. Final Agreement On Further Powers For The Scottish Parliament. The Smith Commission, 2014. november 27. https://www.smith-commission.scot/wp-content/uploads/2014/11/TSC-PressRelease-for-web.pdf. (Hozzáférve 2015. március 3-án) 37

11

 

mezőgazdasági, halászati és erdészeti, lakásügyi, a közrend fenntartásával kapcsolatos, az önkormányzati, a sport- és művészetügyi, a turizmussal és gazdasági fejlesztéssel foglalkozó, és az egészségügyi és szociális hatásköröket40. A rendeletek értelmében Westminster fennhatósága alatt maradt azonban a bevándorlás, a juttatások és a társadalombiztosítás, a nemzetvédelem, a külpolitika, a munkaügy, a műsorszórás, a kereskedelem és ipar, a nukleáris energia, az olaj, gáz, elektromosság és szén, az adatvédelem, a fogyasztóvédelem és az alkotmányos ügyek41. A Bizottság munkáját lezáró kilencedik plenáris ülés után, november 27-én kiadott jelentés célja a skót parlament megerősítése az Egyesült Királyság kötelékén belül, melynek érdekében a kidolgozott javaslatok nagyobb anyagi önállóságot kívánnak biztosítani Holyroodnak. A jelentés értelmében az előre meghatározott összegű, Westminsterből érkező tömb-juttatástól42 (block grant) eltekintve Skócia az önállóan beszedett adókat forgathatná vissza az általa fontosnak vélt, parlamentje határkörébe tartozó ügyekbe. Azonban, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott maradhasson, Skócia hitelfelvételi jogosítványát ezzel párhuzamosan megnövelik, és a Barnett-formula, mely szükségleteik függvényében többek között anyagi forrásokat helyez ki a decentralizált kormányzatokhoz, – a változásokhoz megfelelően igazítva – érvényben marad annak biztosítása érdekében, hogy az érintett kormányok egyikét se érje a módosítások következtében anyagi haszon vagy kár43. A jelentés értelmében az adók kérdésén túl is szélesebb körű önállóság illetné a skót parlamentet; többek között a hatáskörébe kerülne az üzemagyag-szegénység, a foglalkoztathatóság, a segélyezési rendszer, a közlekedés, az onshore olaj- és gázkinyerés és az energiahatékonyság44. A Bizottság munkájában résztvevő felek továbbá megegyezetek róla, hogy a novemberben elkészült alapmegegyezést „a Smith Bizottsági Megállapodásnak” (the Smith Commission Agreement) keresztelik, és három pillérre helyezik, melyek köré a kisebb témakörök csoportosulnak.

                                                                                                                40

The Scottish Parliament. "Devolved and Reserved Matters Explained." The Scottish Parliament, http://www.scottish.parliament.uk/visitandlearn/25488.aspx. (Hozzáférve 2015. február 16-án) 41 The Scottish Parliament, "Devolved and Reserved Matters Explained." 42 The Smith Commission. Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 4. The Smith Commission. 2014. november 27. https://www.smith-commission.scot/wpcontent/uploads/2014/11/The_Smith_Commission_Report-1.pdf. (Hozzáférve 2015. március 2-án) 43 The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 4. 44 The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 5. 12

 

3.2.1 Első pillér Az első pillér célja, hogy Skócia irányítására olyan alkotmányos megállapodást dolgozzon ki, ami egyszerre tartós és dinamikus45. A pillérben foglalt témakörök között szerepel a skót parlament és kormány permanens státuszának garantálása, a Holyrood beleegyezésének szükségessége a decentralizált hatásköröket érintő kérdésekben, a skót parlamenti és önkormányzati választásokra vonatkozó jogok (ezek alól kivételt képviselnek a westminsteri és az európai választások, illetve a Holyrood nem korlátozhatja a pártok vagy a Választási Bizottság (Electoral Commission) munkáját), továbbá annak lehetővé tétele, hogy a 2016-os választásokon már a szavazásra jogosultak között szerepelhessenek a 16. évüket betöltött személyek, ha a skót parlament ezt jónak látja46. A pillért alkotó decentralizált hatáskörök közé tartozik még a Holyrood joga, hogy minden önmagátt, illeve a skót kormányt érintő döntést meghozhasson (ennek néminemű korlátja az, hogy az átfogó reformokhoz, például a választási rendszer reformjához, kétharmados többség szükséges), illetve a Westminsterrel való kormányközi együttműködés fenntartása és előmozdítása. A Holyrood megfelelő képviseletének biztosítása az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban szintén a jelentés által érintett területek közé tartozik, ahogy a Skóciában található Crown Estate, azaz a brit korona tulajdonában álló területek helyi önkormányzatok által gondozása, illetve az általuk befolyt jövedelmek skót parlamentnek való átadása is47. Az

első

pillér

tartalmazza

továbbá

a

postai

és

telekommunikációs

szolgáltatásokra vonatkozó változásokat, köztük a BBC azon új kötelezettségét, hogy ugyanúgy jelentéseket nyújtson be a skót parlamenthez a Skóciát érintő ügyekben, mint a Westminsterhez48. A skót kormány szerepe konzultatív feladatokkal is bővül, ugyanis szerepet kapnak az energiagazdálkodással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos stratégiák kialakításában, és biztost küldhetnek az Északi Világítótorony Testülethez is.

                                                                                                                45 The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 12. 46 The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 13-14. 47 The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 15-16.   48 BBC News. "Key Points: Smith Commission Report." BBC News, 2014. november 27. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-30215512. (Hozzáférve 2015. március 6-án)

13

 

3.2.2 Második pillér Az alap-megállapodás második pillérének fókuszát a munkaügy, a társadalom igazságos működése, a nemzet prosperálása és az egészséges gazdaság kiépítése alkotja 49 . Értelmében az állami nyugdíj továbbra is az Egyesült Királyság közös ügye marad, ahogy néhány kivételtől, például az utalások gyakoriságától és a lakhatási támogatással kapcsolatos költségek módosításától, eltekintve az Egyesített Megélhetési Segély (Universal Credit) is a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium (DWP) fennhatósága alatt marad. Az Egyesített Megélhetési Segély hatáskörén kívül eső egyéb szociális juttatásokról – ilyenek például a betegeknek, gondozóknak és fogyatékkal élőknek nyújtott támogatások – azonban a továbbiakban a Holyrood rendelkezhet, hasonlóan az esetleges új segélyek megállapításához a fennhatósága alá eső területeken, és a munkába állást segítő programokhoz, melyekhez a finanszírozást a jelenlegi projektek lejártával a Westminster helyett a Skót Parlament kapja majd50. A brit parlament azonban megtartja a segélyek DWP-n keresztül való eljuttatásának, a 2010-es nemek közötti egyenlőségről szóló törvény (Equality Act) fenntartásának és a nemzeti minimálbér megállapításának jogát. A vitás kérdések területére esik a xenotranszplantáció és az abortusz ügye, ugyanis a bizottság munkájában részt vett skót pártok az ezen témákkal kapcsolatos jogkörök Holyroodnak való átadását kérik51. A skót parlament második pillérben felsorolt új hatáskörei közé tartozik még az energiahatékonysági és üzemanyag-szegénységi stratégiák megtervezése, az onshore, azaz szárazföldi gáz- és olajkinyerés, a rögzített nyerési esélyekkel működő fogadási terminálok terjedésének megakadályozása, a fogyasztóvédelem kérdése, a Skóciával kapcsolatos – versenypolitikákból adódó – versenypiaci kérdések vizsgálatának kezdeményezése, a törvényszékek felügyelete (két kivételtől eltekintve) és a szélesebb ellenőrzés a közlekedés területe felett, például a sebességhatárok megállapításának joga52.

                                                                                                                49

The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 18. 50 The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 20. 51 BBC News, "Key Points: Smith Commission Report."   52 The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 21-22. 14

 

3.2.3 Harmadik pillér A harmadik pillér a skót parlament pénzügyi felelősségének megerősítését tűzi ki célul, ám egyben kijelöli azokat a területeket is, amiket a Westminster teljes egészében megtart magának (társasági adók, tőkeadók, társadalombiztosítási járulék, jövedéki és üzemanyagadók), és kijelenti, hogy a brit és skót parlamentek együttműködve igyekeznek elkerülni a kettős adóztatást53. A legfontosabb érintett adók közé tarozik az adalékanyag illeték (aggregates levy), ami az azt övező jogi kérdések megoldását követően decentralizált hatáskörként a Holyroodhoz kerülne, a Skóciában beszedett hozzáadottérték-adó (VAT), aminek bevételeiből részesedést kap a skót kormány, valamint a légiközlekedési adó, ami szintén a skót parlament fennhatósága alá kerül. Azonban ezeknél is fontosabb szerepe van a jövedelemadónak, ami speciális helyzetet élvez abból a szempontból, hogy a Westminster és a Holyrood megosztoznak az ellenőrzésén, ám Skócia megkapja annak a jogát, hogy meghatározza a skót adófizetőkre háruló jövedelemadó rátáit és küszöbértékeit, és megtartsa az adófizetőitől befolyt nem hozadékok és nem megtakarítások

után

beszedett

jövedelemadó

összegét,

melynek

megfelelően

korrigálásra kerül az országnak járó tömb-juttatás is54. A harmadik pillér utolsó nagy témája Skócia költségvetési kerete, aminek a jelentés értelmében szükséges idomulnia a Skóciában végbemenő változásokhoz, így – bár továbbra is a Barnett-formula határozza majd meg összegét – a tömb-juttatás annak megfelelően alakul, hogy se a Westminstert, se a Holyroodot ne juttassa a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe55. A hátrányok elkerülése továbbá a devolúciós hullám utáni angol-skót politikának is fontos sarokköve, ahogy az átláthatóság biztosítása, Skócia hitelfelvételi jogosítványának kiterjesztése, a skót parlament és a Westminster együttműködése egy végleges fiskális keret kidolgozásának érdekében, illetve a Holyrood saját pénzügyi felelősségének és fiskális ellenőrzésének növelése is. A jelentés tartalmaz továbbá egy utolsó, 96. paragrafust, mely a devolúció által egyelőre nem érintett területek körébe tartozó, a Holyrood által a fontosnak ítélt kérdéseket sorol fel. Ide tartozik a menedékjogot kérők, a külföldi diákok, a skót                                                                                                                 53

The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 23-25.   54 BBC News, "Key Points: Smith Commission Report." 55 The Smith Commission, Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 25.   15

 

bíróságok áltat kivetett bírságok és az élelmiszerek címkézésének ügye, melyek kapcsán a skót parlament együttműködést kezdeményez a Westminsterrel. 3.3 Skócia az Egyesült Királyságban: Egy tartós megegyezés56 A bizottsági jelentés publikációja után alig két hónappal, 2015. január 22-én az Egyesült Királyság kormánya nyilvánosságra hozta a Skócia az Egyesült Királyságban: Egy tartós megegyezés címet viselő command papert, azaz parlament elé terjesztett iratot, mely a Smith Bizottság jelentésében érintett kérdéseket dolgozta ki, alakította át törvénytervezeti formába57. A 134 oldalas publikáció legnagyobbrészt tartja magát az alapmegyezésben lefektetettekhez, azonban néhány apróbb módosítás is szerepel benne, mint például a publikációt követő parlamenti ülésen a Russell Brown skót képviselő által kiemelt hozzáadottérték-adó (VAT) feletti szélesebb körű rendelkezési jog, illetve tisztázatlanul marad a tömb-juttatás Barnett-formulához kötött változásának pontos mechanizmusa, ahogy a korona tulajdonában álló területek (Crown Estate) felügyeletének helyi hatóságokhoz való átadásának folyamata is 58 . David Mundell helyettes parlamenti államtitkár azonban ezekre az említett ülésen a tárgyalások folytatásával megoldást ígér, és kihangsúlyozza, hogy megalakulása óta először a skót parlament kiadásainak felét képes lesz az önállóan beszedett pénzből finanszírozni59. Mundell továbbá külön biztosítja a pártokat arról, hogy a most megkezdett folyamat nem áll meg a kormányváltással; bárhogy is végződjenek a soronkövetkező parlamenti választások, tovább folyik majd a munka, hogy a januárra elkészült törvénytervezeteket beillesszék az Egyesült Királyság jogrendjébe. Russell Brown munkáspárti képviselő felszólalásában megjegyezte, hogy ha a pártja nyeri a következő választást, a törvénytervezetek nemcsak egy új Scotland Bill alapját adják majd, de kiemelt szerepet is kapnak a korai teendők között; már a Parlament megnyitásakor a királynő által mondott beszédben is helyet kapnak majd60.

                                                                                                                56

Scotland in the United Kingdom: An enduring settlement UK Parliament. "Statement on Draft Scotland Clauses: 22 January 2015." UK Parliament, 2015. január 22. http://www.parliament.uk/business/news/2015/january/statement-draft-scotland-clauses-22-january-2015/. (Hozzáférve 2015. február 3-án) 58 Parliamentlive.tv. “House Of Commons Thursday 22 January 2015,” videó, 2015. január 22. http://www.parliamentlive.tv/Event/Index/4cf79de5-7147-4f9e-b07f-cf877db8f453?in=11%3A18%3A20. (Hozzáférve 2015. március 3-án) 59 Parliamentlive.tv, “House Of Commons Thursday 22 January 2015.”   60 Parliamentlive.tv, “House Of Commons Thursday 22 January 2015.” 57

16

 

A tartós megegyezésről szóló januári publikációval, ahogy magával a Smith Bizottsági Megállapodással is, egyértelműen új állomásához érkezik a hömpölygő devolúció. A törvénytervezetek elkészülte mögött álló politikai akarat erősebb, önállóbb, belügyei felett szélesebb körben rendelkező Skóciát vázol fel előttünk, ugyanakkor mindezt kizárólag az Egyesült Királyság keretei között, az azzal való szorosabb együttműködés jegyében teszi. A történelmi mintákhoz hasonlóan az egységpárti oldal fő motivációja a nagyobb egység által nyújtott biztonság61, azonban ennek részeként egyre világosabban körvonalazódik Skócia, és, ahogy 1885 után a skót identitás önállóságot szerzett magának a briten belül, úgy lehetünk tanúi jelenleg a skót nemzet valós elszakadás nélküli elkülönülésének, önállóbb egységgé válásának, mely a politikai szakértők egy része szerint az unió újabb szakaszát, a föderális államberendezkedés

kialakulását

indíthatja

majd

el

62

.

A

devolúció,

az

alkotmánymódosítás és a skót önkormányzás joga (home rule), mely jelenleg Ed Miliband kampányígéreteinek egyikét képezi63, mind részei az átalakulás folyamatának. 3.4 A megegyezést övező kétségek A mindkét oldal elégedettségére kidolgozni kívánt törvényjavaslatok azonban sem az uniót, sem a függetlenséget támogató oldal berkeiben nem örvendhetnek egyhangú támogatásnak, hiszen a megegyezésnél törekedtek mindkét nézőpontot figyelembe venni, így óhatatlanul is csorbul hol az egyik, hol a másik érdeke. A 2015. január 22.-i parlamenti ülésen felszólaló liberális demokrata képviselő, Sir Malcolm Bruce hangsúlyozta, hogy Gordon körzete kifejezetten elégedtelen a népszavazás után elindult folyamatokkal, hiszen a gordoniak döntő többsége a függetlenség ellen szavazott és nem kíván egy SNP vezette, szélesebb körű devolúciót, ami az általuk megóvni kívánt Egyesült Királyság szétesését vonhatja maga után64. A körzet nincs egyedül nézeteivel; Alistair McConnachie, a UKIP65 egykori képviselője és a Better Together kampány egyik alakja a Smith Bizottság jelentését megelőző napokban közzétett videójában                                                                                                                 61

Scotland Office. Scotland In The United Kingdom: An Enduring Settlement. 11-12. UK Government, 2015. január 22. https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/397079/ Scotland_EnduringSettlement_acc.pdf. (Hozzáférve 2015. január 29-én) 62 McIntosh, Lindsay, and Sam Coates. "Fears of a Federal UK as Scots Get New Powers." The Times, 2014. november 27. http://www.thetimes.co.uk/tto/news/politics/article4279691.ece. (Hozzáférve 2015. február 5-én) 63 Brooks, Libby. "Ed Miliband Promises Scotland Home Rule Bill If Labour Win the Election." The Guardian, 2015. január 19. http://www.theguardian.com/politics/2015/jan/29/ed-miliband-scotland-jim-murphy-home-ruledevolution-work-programme. (Hozzáférve 2015. március 8-án) 64 Parliamentlive.tv, “House Of Commons Thursday 22 January 2015.” 65 Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja 17

 

erősen bírálja a devolúció mértékének növekedését, és a korábban tervezett devo-max és devo-plus csomagok helyett a decentralizációt megállító (devo zero), visszafordító (devo minus) és minimalizáló (devo mini)66 csomagokat javasolt67. McConnachie a szorosabb együttműködés propagálása és az SNP bírálata mellett a törvénytervezetek elkerülhetetlen kudarcáról beszélt, hiszen például a „senkit se érjen hátrány” (no detriment) elv véleménye szerint már az alapjainál elbukik (mindenkit hátrány ér, mivel magasabb skót adók mellett a munkavállalók máshová települnek, míg ellenkező esetben máshonnan települnek át Skóciába). Hasonló aggodalmak elhangzottak a médiában is; az elmúlt hónapokban gyakran került említésre a bizottsági jelentés által támogatott változások negatív, destabilizáló hatása az Egyesült Királyságra nézve, hiszen David Cameron röviddel a népszavazás után már egy, a skóttal vetekedő devolúcióról beszélt Anglia számára, mely végre megoldaná a Nyugat-Lothian kérdést68. Ez azonban a többszintű parlament kialakulásához, a Westminster szétzilálódásához vezethet, ráadásul az adókat érintő, Holyroodnak átadott hatáskörök George Osborne pénzügyminiszter szerint adóversenyt idézhetnek elő69, míg az elemzők attól tartanak, hogy alkotmányos válság alakulhat ki, mivel a jövő kormányainak nehezebb lesz elfogadtatni a költségvetésüket70. Ám az elégedetlenség legalább ilyen mértékű a függetlenségpárti oldal körében is. A leköszönő Alex Salmond helyére lépő új miniszterelnök, Nicola Sturgeon kijelentette, hogy csupán kezdőajánlatként tekint a Smith Bizottság jelentésére, ugyanis még mindig a Westminsterben állapítják meg a skót adók 70%-át71, Sturgeon pedig egy olyan powerhouse parliamentet, azaz egy igazán erős Holyroodot, akar létrehozni Skóciában, mely teljes jogkörrel rendelkezik az adók fölött72. Hasonló szkepszissel beszél az SNP alelnöke, Stewart Hosie is, aki a Westminster skót adók és szociális kiadások feletti ellenőrzésére hívta fel a figyelmet, minek tükrében Ed Miliband kampányígérete, miszerint ha megválasztják, autonómiát                                                                                                                 66 McConnachie, Alistair. "Devo Zero, Devo Minus, and Devo Mini." A Force For Good, 2014. november 3. http://www.aforceforgood.org.uk/devo/smith. (Hozzáférve 2015. február 23-án) 67 UKaForceForGood, "Smith Commission: We Voted No. Not for More Powers," 68 Peter Curran. “The UK Fallout From Smith Commission - Why New Powers Destabilise UK,” YouTube videó, 7:24, 2014. november 27. https://www.youtube.com/watch?v=X8FcZGwDuXo. 69 BBC News. "Chancellor Says New Scots Powers Could Result in UK Tax Competition." BBC News, 2015. január 20. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotland-politics-30900095. (Hozzáférve 2015. febuár 20-án) 70 Peter Curran, “The UK Fallout From Smith Commission - Why New Powers Destabilise UK.” 71 Cusick, James. "Smith Commission: New Powers on Taxation Mean 'home Rule for Scotland within the UK'." The Independent, 2014. november 27. http://www.independent.co.uk/news/uk/scottish-independence/smith-commissionnew-powers-on-taxation-mean-home-rule-for-scotland-within-the-uk-9888601.html. (Hozzáférve 2015. március 5én) 72 Parliamentlive.tv, “House Of Commons Thursday 22 January 2015.”

18

 

(home rule) biztosítana Skóciának, „nevetségesnek”73 tűnik a politikus számára. Az SNP a devolúció mértékével kapcsolatban érzett általános elégedetlenségét mutatja továbbá az is, hogy a Westminster által felügyelt munkaprogramok

egy éves

meghosszabbítása után Roseanne Cunningham kabinettitkár panaszt nyújtott be a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztériumhoz 74 , míg az SNP három tanácsosa 2014. decemberében a YouTube videómegosztó oldalon nyilvánosságra hozott egy videót, amiben elégetik a Smith Bizottsági Megállapodás egy példányát. A videóban egyedüliként felszólaló Will Mylet „újabb hazugságokkal”75 vádolja a Westminstert és úgy érzi, a Holyrood nem kapott valós hatásköröket az alap-megállapodással, így felmerül a kérdés: mindkét oldal elégedetlensége mellett vajon jelenlegi formájában mennyire lehet tartós a tartós megegyezés?

4. A skót népszavazás hatása az Egyesült Királyság többi nemzetének devolúciós törekvéseire A skót népszavazás által elindított újabb devolúciós hullám hatásai messze túlnyúlnak Skócia határain; bár jelenleg Anglia és David Cameron Nyugat-Lothian kérdésre vonatkozó ígéretei kapják a legtöbb sajtónyilvánosságot, Észak-Írország és Wales is részesül a folyamatban. A Holyroodba delegált hatáskörök kapcsán az Egyesült Királyságon belül mindenhol felmerült az igény a nemzeti parlamentek önállóságának növelésére, melynek következtében a Westminster minden korábbinál nagyobb mértékben veszíthet jogköreiből, nemcsak Anglia, Észak-Írország, Wales és Skócia, de ha követeléseik meghallgatásra találnak, akár a Londonhoz és Birminghamhez hasonló nagyobb brit városok javára is76. Hogy a folyamatok abban a további alkotmányos reformban, esetleg egy írott alkotmány vagy föderális rendszer megszületésében csúcsosodnak-e ki, amit az elemzők és politikusok egy része (köztük Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes is77) előrevetít, egyelőre még nem világos, azonban az, hogy az unió jelenlegi formája alapjaiban változik meg, már annál inkább.                                                                                                                 73

Brooks, "Ed Miliband Promises Scotland Home Rule Bill If Labour Win the Election." Campbell, Glenn. "Smith Commission: DWP Accused of U-turn over Work Programme." BBC News, 2014. december 4. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotland-politics-30325086. (Hozzáférve 2015. március 2-án) 75 BBC News. "SNP Councillors Burning Smith Commission Report Branded 'offensive'." BBC News, 2014. december 3. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotland-politics-30302865. (Hozzáférve 2015. március 3-án) 76 Peter Curran. “The UK Fallout From Smith Commission - Why New Powers Destabilise UK.” 77 BBC News. "Smith Commission: Scotland Will Have 'best of Both Worlds' - Nick Clegg." BBC News, 2014. november 27. http://www.bbc.com/news/uk-30224846. (Hozzáférve 2015. feburár 20-án) 74

19

 

Az angol devolúció kérdése régóta foglalkoztatja az elemzőket, ugyanis a brit aszimmetrikus decentralizáció legjelentősebb anomáliájának számít; bár Anglia adja az Egyesült Királyság lakóinak 85%-át, hátramaradt a devolúciós forradalomban78, hiszen nincs önálló parlamentje, a Westminster irányítása alatt áll. A 2014-es népszavazás által elindított változások előtt a Westminsterben helyet foglaló minden képviselő, függetlenül attól, angol volt-e vagy sem, szavazhatott az angol belügyekre, míg a korábban lezajlott devolúciónak köszönhetően Észak-Írország, Skócia és Wales számos belügyére csak saját parlamentjeiken belül, és kizárólag saját képviselőik szavazhattak. A probléma David Cameron 2014. szeptember 19-i sajtótájékoztatójával került újra a figyelem középpontjába, mivel a népszavazást követően a miniszterelnök először az Egyesült Királyság minden nemzetét érintő devolúcióról beszélt, majd kiemelte, hogy olyan megállapodásra van szükség, ami minden fél számára igazságos79; így a skót példának megfelelően ideje az angol szavazókat is meghallgatni, illetve megoldani a Nyugat-Lothian kérdést, aminek érelmében az angol törvényekre csak angolok szavazhatnának. Így alakult a Nyugat-Lothian kérdés „angol kérdéssé”, melyet jelenleg a brit politika egyik legmegosztóbb dilemmájaként tartanak számon. Megoldásának, „az angol törvényekre angol szavazatok” („English votes for English laws”) elvnek, és az angol autonómiának pártolói között szerepel a felmérések szerint tízből hat szavazó80, ám többek között a UKIP-et vezető Nigel Farage81, a konzervatív képviselő Andrew Tyrie82, és Alistair McConnachie83 is felszólaltak mellette. Arra a kérdésre, hogy ezt nem lehet-e az unió szétesésének első lépéseként értelmezni, David Cameron később azt válaszolta, hogy az átalakulás egy erősebb, kiegyensúlyozottabb Egyesült Királyság felé vezet, melyben a regionális egységeknek – köztük a nagyvárosoknak is – nagyobb szerepkör jut84. Az azonban, hogy a Skócia példáján felbuzdult városok, köztük Manchester, Birmingham, Newcastle, Glasgow, London, Liverpool és Leeds, az adók és költségvetés devolúciójára vonatkozó követelései valóban egy kiegyensúlyozottabb rendszer felé terelik-e az Egyesült                                                                                                                 78

Jeffrey, C. "The Unfinished Business of Devolution: Seven Open Questions." Public Policy and Administration 22, no. 1 (2007): 94. 79 Number10gov, “Scottish Independence Referendum: Statement By David Cameron.” 80 Ross, Tim. "Six in 10 Voters Back Cameron’s Call for English Home Rule." The Telegraph, 2014. szeptember 20. http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/scotland/11111364/Six-in-10-voters-back-Camerons-call-for-Englishhome-rule.html. (Hozzáférve 2015. február 9-én) 81 Reguly, "Scotland's No Victory Sets Stage for Devolution Dilemma in U.K." 82 Parliamentlive.tv, “House Of Commons Thursday 22 January 2015.” 83 McConnachie, Alistair. "If Devolution Is a Process Then Powers Should Flow Back as Well as Forth." A Force For Good, 2013. augusztus 29. http://www.aforceforgood.org.uk/devo/dm4. (Hozzáférve 2015. február 15-én) 84 Peter Curran, “The UK Fallout From Smith Commission - Why New Powers Destabilise UK.” 20

 

Királyságot, egyelőre kétséges. A 2015-ös glasgow-i csúcstalálkozón elhangzottak szerint ezek a városok nem csupán jelentős gazdasági, de politikai önrendelkezési joggal is rendelkeznének85, az így létrejött „városállamok” pedig a devolúción belüli devolúció korszakát hoznák el az Egyesült Királyságnak. A javaslat ráadásul polgári támogatásra is számíthat; egy 2014-es felmérés alapján minden ötödik londoni támogatná, hogy városa függetlenségét kikiáltva Szingapúrhoz hasonló városállammá alakuljon86, azonban míg ez valószínűtlennek látszik, a magasabb szintű autonómia elnyerése már közel sem az. Noha a fentiek a közvélemény közel 60%-a számára örömteli hírek lehetnek, az elemzők egy része már novemberben figyelmeztetett 87 az angol devolúcióban rejlő kockázatokra, melyek beteljesülni látszanak, hiszen „az angol törvényekre angol szavazatok” elv értelmében az angol képviselőket az angol pénzügyekkel (többek között a jövedelemadó rátáival) kapcsolatban vétójoggal felruházó tory választási manifesztó felháborodást váltott ki a skót politikusok között. Bár a Konzervatív Párt és a nevükben felszólaló George Osborne tartja magát ahhoz, hogy elgondolásuk semmiben sem ad széleskörűbb jogokat az angol képviselőknek, mint amit a Smith Bizottsági Megállapodással a Holyrood képviselői kaptak88, az SNP alelnöke, Stewart Hosie ennek ellenére is a megállapodás megsértéseként értelmezi a tory javaslatot, míg Jim Murphy skót munkáspárti politikus egyenesen „Skócia brutális elárulásának” 89 nevezte azt. Hogy az angol devolúció kérdése továbbra sem egyöntetűen elfogadott tény, továbbá az is mutatja, hogy a konzervatív választási manifesztó megjelenése után Nicola Sturgeon kilátásba helyezett egy újabb skót függetlenségi népszavazást, ha a szeptemberi népszavazáshoz képest „a körülmények lényeges változását”90 tapasztalja. Az, hogy a 2015. májusi országos választásokat megnyerő párt milyen mértékben tartja magát David Cameron és a Konzervatív Párt angol devolúcióról szóló elképzeléseihez, tehát nagyobb

jelentőséggel

bírhat

egy

Westminsteren

belüli

angol

parlament

                                                                                                                85

Owen, "Big Cities Call for Devolved Powers to Tax and Spend." The Week. "Could London Declare Independence?" The Week UK, 2014. szeptember 12. http://www.theweek.co.uk/uk-news/60388/could-london-declare-independence. (Hozzáférve 2015. február 8-án) 87 Peter Curran, “The UK Fallout From Smith Commission - Why New Powers Destabilise UK.” 88 Johnson, Simon. "George Osborne Rejects Jim Murphy Attack on English Income Tax." The Telegraph, 2015. április 15. http://www.telegraph.co.uk/news/general-election-2015/11537860/George-Osborne-rejects-Jim-Murphyattack-on-English-income-tax.html. (Hozzáférve 2015. április 15-én) 89 Brooks, Libby. "Tory Manifesto Pledge of English Votes for English Laws Is 'betrayal of Scotland'." The Guardian, 2015. április 14. http://www.theguardian.com/uk-news/2015/apr/14/tory-manifesto-pledge-of-englishvotes-for-english-laws-is-betrayal-of-scotland. (Hozzáférve 2015. április 15-én) 90 STV. "Murphy: Tories 'betrayal' of Smith Commission over English Tax Rate." STV News, 2015. április 14. http://news.stv.tv/scotland-decides/317210-murphy-tories-betrayal-of-smith-commission-over-english-tax-rate/. (Hozzáférve 2015. április 15-én) 86

21

 

megalakulásánál; ha a skót kormányfő betartja áprilisi ígéretét, akár az Egyesült Királyság szétesését is előidézheti. Bár

Wales

devolúciós

törekvéseit

sokkal

kevesebb

ellentmondás

és

médiafigyelem övezi, a Walesi Nemzetgyűlés jogkörei 1997 óta folyamatosan bővülnek91. A skót és angol példához képest lassabb ütem és kisebb nyilvánosság oka részben ott keresendő, hogy szomszédjaival ellentétben a walesi devolúció – részben az Angliával hosszabb ideje fennálló egység, részben a nemzeti öntudat gyengébb volta miatt92 – nem örvendett elsöprő mértékű támogatásnak a polgárok körében; az 1979-es népszavazáson a népesség csupán 20.3%-a93 szavazott a devolúció mellett, míg az 1997es népszavazáson a devolúciós oldal mindössze 6721 szavazattal, 50.3%-os többséggel94 győzedelmeskedett. Wales nemzeti pártja, a Plaid Cymru sokáig nem is gondolkozott teljes önállóságban, helyette posztnacionalista pártként definiálták magukat95 és kiálltak az unió mellett; azonban a skót népszavazást követően jelenlegi vezetőjük, Leanne Wood elmondta, hogy Wales túl sokáig érte be a „harmadrangú devolúcióval”, és a jövőben a Skóciával való paritásra fognak törekedni, melynek elérése érdekében teljes parlamentet, nagyobb mértékű autonómiát, és a pénzügyeik feletti rendelkezés jogát kívánják elérni

96

. A skót példához hasonlóan önállóan szeretnék megszabni

jövedelemadójuk rátáit (Wales Act 2014), melyről népszavazás kerül majd kiírásra, illetve ugyancsak skót mintára egy walesi pénzügyi bizottság (fiscal commission for Wales) felállítását tervezik, ami a pénzügyek devolúcióját segítené97. A Plaid Cymru álláspontja továbbá megváltozott a függetlenség kérdését illetően is; noha egyelőre nem törekednek teljes elszakadásra, a gazdaság megerősödését és a nemzet Egyesült Királyság egyéb területeitől való lemaradásának megszüntetését követően függetlenedni szeretnének98. A walesi politikai akaratban bekövetkezett változást mutatja továbbá az is, hogy Leanne Wood elárulta, a közelgő választás kapcsán együttműködnek az SNP                                                                                                                 91

2006-ban és 2011-ben újabb hatáskörök kerültek átadásra a Walesi Nemzetgyűlésnek. Tierney, Stephen. "Federalism in a Unitary State: A Paradox Too Far?" Regional & Federal Studies 19, no. 2 (2009): 240. 93 McInnes,"Scottish Independence Referendum 2014," 23. 94 National Assembly For Wales. "The History of Welsh Devolution." National Assembly for Wales, http://www.assembly.wales/en/abthome/role-of-assembly-how-it-works/Pages/history-welsh-devolution.aspx. (Hozzáférve 2015. március 10-én) 95 BBC News, ”Wood: Wales has been suffering 'third rate' devolution.” 96 BBC News, ”Wood: Wales has been suffering 'third rate' devolution.” 97 Bettley, Richard. "Relevance of the Proposed Scottish Fiscal Framework to Wales." In Brief, 2015. január 28. https://assemblyinbrief.wordpress.com/2015/01/29/relevance-of-the-proposed-scottish-fiscal-framework-to-wales/. (Hozzáférve 2015. február 10-én) 98 BBC News, ”Wood: Wales has been suffering 'third rate' devolution.” 92

22

 

vel és a Skót Zöld Párttal is, hogy megszüntessék a megszorítási poltikákat és Konzervatív Párt erőfölényét99. Észak-Írország helyzete speciálisnak számít az mind az Egyesült Királyságban, mind a hömpölygő devolúció kontextusában, ugyanis Walesszel és Skóciával ellentétben a XX. század folyamán jelentős belső viszályoknak, illetve fegyveres megmozdulásoknak volt színhelye, aminek következtében már 1912-ben megszületett az Írországnak korlátozott autonómiát garantáló harmadik Home Rule Bill. Ez azonban csak tovább szította a konfliktust, mivel megalakult az uniópárti Ulsteri Önkéntesek milíciája, illetve a velük szemben álló Ír Önkéntesek milíciája, mely később kirobbantotta a koronaellenes 1916-os húsvéti felkelést 100 . A függetlenségi háború 1921-ben végül az Ír Köztársaság függetlenedésével és Észak-Írország létrejöttével zártult, ami már az 1973-as népszavazáson is az elszakadás ellen voksolt, és az Egyesült Királyságon belüli különleges pozícióját azóta is megtartotta. A Smith Bizottsági Megállapodáshoz hasonlóan három területre osztott 1998-as Nagypénteki megegyezés értelmében létrejött a korábbi parlament helyére lépő Észak-ír Nemzetgyűlés (Stormont), illetve megalakultak az észak- és dél-ír, valamint a brit és ír oldalak közötti mediációt végző tanácsok

101

. A megegyezés részeként Stormont széleskörű

fennhatóságot kapott az észak-ír belügyek felett, ám a fenntartott (a Westminsterhez tartozó, de államtitkári engedéllyel gyakorlható) és a kivételt képző (kizárólag a Westminsterhez tartozó) jogkörök listája még hosszabbra nyúlt102. Ezt igyekszik megváltoztatni a 2006-os St Andrews-i Megállapodás, mely az észak-ír politikai erőmegosztást törekszik megreformálni, illetve a 2015-ös Corporation Tax (Northern Ireland) Act103 is, melyet a skót népszavazást követően indítottak útjára, és jelentős felháborodást váltott ki az SNP körében, ugyanis olyan jogokat kínált ÉszakÍrországnak, amik a Smith Bizottsági Megegyezésben nem szerepeltek104. A decemberi háromoldalú Stormont-házi Megállapodással 105 létrejött januári törvénytervezet 2015. március 26-án kapott királyi jóváhagyást, aminek következtében                                                                                                                 99

BBC News, ”Wood: Wales has been suffering 'third rate' devolution.” Dorney, John. "The Irish War of Independence – A Brief Overview." The Irish Story, 2012. szeptember 18. http://www.theirishstory.com/2012/09/18/the-irish-war-of-independence-a-brief-overview/. (Hozzáférve 2015. február 8-án) 101 Cabinet Office. "Devolution Settlement: Northern Ireland." Gov.uk, 2013. február 20. https://www.gov.uk/devolution-settlement-northern-ireland. (Hozzáférve 2015. február 10-én) 102 Cabinet Office, "Devolution Settlement: Northern Ireland."   103 Társasági adó (Észak-Írország) Törvény 104 Leftly, Mark, and Jane Merrick. "Scottish Anger at Chancellor's Corporation Tax Offer to Northern Ireland." The Independent, 2014. november 30. http://www.independent.co.uk/news/uk/politics/scottish-anger-at-chancellors-taxoffer-to-stormont-9893249.html. (Hozzáférve 2015. február 20-án) 105 Stormont House Agreement az Egyesült Királyság, Észak-Írország és az Ír Köztársaság között 100

23

 

törvénnyé lépett elő 106 . Tartalmát tekintve feljogosítja Stormontot, hogy önállóan határozza meg az észak-ír társasági adókulcsot 2017-től107, ami a várakozások szerint a társaságokra kivetett adók rátáinak csökkentésével az Ír Köztársaságban is tapasztalt befeketetési hullámot indít majd el, fellendítve a tartomány gazdaságát. Azonban a várt pozitív hatások mellett már januárban aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, vajon a Stormont

képes

lesz-e

megbirkózni

a

hatáskörök

átruházásával

járó

kiadáscsökkentéssel108, illetve arra nézve, vajon a törvény nem indít-e el a társasági adókulcsokra vonatkozó további devolúciós törekvéseket Skóciában is. Így ér tehát partot a devolúció legújabb hulláma; míg a Westminster újabb hatáskört veszít, a Stormont önállósága Holyroodéhoz és a Walesi Nemzetgyűléséhez hasonlóan növekszik, a hömpölygő devolúció pedig megállás nélkül, korábban nem tapasztalt ütemben hömpölyög tovább.

5. Az "F" betűs szó és a "K" betűs szó – útban a Brit Föderális Királyság felé? 5.1 A kvázi-föderális államról „Ne féljünk az "F" és a "K" betűs szavaktól: egy föderális Britannia felé kellene mozdulnunk egy konföderális Európán belül”109 – írja Timothy Garton Ash 2014-es cikkében, mely felveti a brit közvéleményt az utóbbi hónapokban általánosan foglalkoztató kérdést; vajon a skót népszavazást követő alkotmányos reformmal egy föderális rendszer megszületése felé haladunk? Bár a dilemma a népszavazás után újból a figyelem középpontjába került, újkeletűnek egyáltalán nem mondható. Amikor a Holyrood és a Walesi Nemzetgyűlés az 1999-ben megkezdték munkájukat, a Westminster fennhatósága alól kikerülő hatáskörök kapcsán elindultak a találgatások, vajon megeshet-e, hogy az Egyesült Királyság valójában egy önmaga előtt is tagadó föderális állam110?                                                                                                                 106 Parliament. "Corporation Tax (Northern Ireland) Act 2015." UK Parliament, http://services.parliament.uk/bills/2014-15/corporationtaxnorthernireland.html. (Hozzáférve 2015. április 2-án) 107 Northern Ireland Office, "New Bill to Devolve Corporation Tax in Northern Ireland."   108 Ultonia. "Corporation Tax (NI) Bill - Overview." Ultonia Communications, 2015. january 14. https://ultoniacomms.wordpress.com/2015/01/14/corporation-tax-ni-bill-overview/. (Hozzáférve 2015. március 10én) 109 Ash, Timothy Garton. "Let’s Not Fear the F-word or the C-word: We Should Move to a Federal Britain in a Confederal Europe." The Guardian, 2014. szeptember 21. http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/ sep/21/not-fear-f-word-federal-britain-confederal-europe. (Hozzáférve 2015. március 2-án) 110 Laffin, Martin, and Alys Thomas. "The United Kingdom: Federalism in Denial?" Publius: The Journal of Federalism 29, no. 3 (1999): 89.

24

 

Ahhoz, hogy megválaszoljuk a kérdést, először vissza kell tekintenünk az ország elmúlt évszázadaira, melyek során az egységállam elképzelése dominálta a brit politikai gondolkodást. A centralizált hatalomba és identitásba vetett hit olyannyira erős volt, hogy a XIX. század során az írektől az Első Ír Önkormányzás Jogáról Szóló Törvény (First Irish Home Rule Bill) 1886-os kiadásáig azon az alapon tagadták meg az önkormányzás jogát, hogy (a német nemzet részét képező bajorokhoz hasonlóan) önállóan nem, kizárólag egy egységes brit nemzet részeként létezhet ír nép és identitás111. A centralizációt segítette továbbá az is, hogy az Egyesült Királyságban írott alkotmány hiányában a Westmister gyakorolja a főhatalmat. Az általa alkotott törvények mind hozzájárulnak a „Nagy Bumm alkotmányosság”112 jelenségéhez, minek során az alkotmány folyamatosan bővül, módosul, a Westminster elsősége révén bármikor változtathat rajta. A föderális rendszerekhez 113 képest, melyekben a jogalkotó alárendeltje az alkotmánynak (ilyen például az Egyesült Államok Kongresszusa is), az Egyesült Királyságban az alkotmány helyett a Westminster élvez szuverenitást, és ezt az elvet a brit devolúció is igyekszik tiszteletben tartani; a decentralizáció folyamata során csupán hatáskörök kerülnek átadásra, így létrehozva az „alkotmányosan alárendelt” 114 regionális parlamenteket, megőrizve a Westminster szuverenitását. Az Egyesült Királyság eltér még a föderális rendszerektől abban is, hogy a felsőházában nem a területi egységek és régiók képviselői foglalnak helyet115, hogy a devolúció kapcsán csak hatáskörök delegálásáról, nem pedig hatalommegosztásról beszélhetünk, és hogy a brit decentralizált, regionális intézmények mind különböző mértékű és típusú hatáskörökkel rendelkeznek116. A föderális rendszerek szempontjából ezen felül fontos az írott alkotmány is, mivel ez garantálja regionális parlamentjeik, intézményeik zavartalan működését és állandóságát; alkotmánymódosítás nélkül, melyhez föderális berendezkedés esetén széles körű konszenzus szükséges117, nincs az a politikai entitás,                                                                                                                 111

Politics Cymru. "Quasi-federalism?" Gorvernment and Politics, 2011. http://www.politicscymru.com/en/cat2/article9/. (Hozzáférve 2015. február 6-án) 112 Elliott, Mark. "Scotland Has Voted “no”. What next to the UK Constitution?" Public Law for Everyone, 2014. szeptember 19. http://publiclawforeveryone.com/2014/09/19/scotland-has-voted-no-what-next-for-the-ukconstitution/. (Hozzáférve 2015. február 8-án) 113 A föderalizmus definíció szerint „két vagy több ember vagy közösség arra vonatkozó megállapodása, hogy az önkormányzás és a megosztott kormányzás kombinációjával, alkotmányos keretek között éljenek együtt”. (Elazar 1987, 8.) A rendszer a részét képező államok egyenlőségén alapul, melyek a föderáció részeként is megőrzik állsmiságuk egy részét, ám ezt a konföderációs berendezkedéshez képest kisebb mértékben teszik. 114 Bogdanor, Vernon. "Devolution: Decentralisation or Disintegration?" The Political Quarterly 70, no. 2 (1999): 185. 115 Ash, "Let’s Not Fear the F-word or the C-word: We Should Move to a Federal Britain in a Confederal Europe."   116 Elliott, "Scotland Has Voted “no”. What next to the UK Constitution?" 117 Tierney, "Federalism in a Unitary State: A Paradox Too Far?" 241. 25

 

mely

beleszólhatna

jogalkotásukba

vagy

felszámolhatná

őket,

ahogy

az

a

Westminsternek a főhatalom gyakorlójaként jogában áll az Egyesült Királyság három regionális parlamentje esetén. Hogy mindezek ellenére mégis miért elterjedt a tudományos szférában az a nézet, hogy az Egyesült Királyság kvázi-föderális állam, az 1997-ben elindult devolúciós hullám eredményeivel magyarázható. Az 1999-ben felálló Walesi Nemzetgyűlés és Holyrood, illetve az ezzel egy időben átszerveződő Stormont különböző mértékben vonták fennhatóságuk alá nemzetük belügyeit, ezzel jelentősen csorbítva a Westminster hatásköreit. Bár a devolúció első hullámát követően is a Westminster maradt a főhatalom gyakorlója, mely felett – a regionális parlamentekkel ellentétben – az ország Legfelsőbb Bírósága sem gyakorolhatja joghatóságát, a mindennapi gyakorlatban csak jelentős nehézségek árán tudott volna felülírni egy olyan skót jogi aktust, aminek alkotmányosságát a Legfelsőbb Bíróság megállapította 118 . Ebben a viszonylatban tehát a Legfelsőbb Bíróság véleménye a döntő, mivel a devolúciót követő brit politikai klíma rákényszeríti a Westminstert, hogy lehetőség szerint ne avatkozzon a decetralizált parlamentek hatáskörébe tartozó kérdésekbe; az intézmény így elveszíti a szuverén parlamentek egyik legfontosabb jellemzőjét, mégpedig azt, hogy döntései ellen nem lehet fellebbezni119. Tehát, míg elméletben a Westminster továbbra is szuverenitást gyakorol az egész Egyesült Királyság, így Skócia belügyei felett is, a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a devolúció első hulláma után valódi elsőséggel egyedül Anglia kapcsán rendelkezik. A Westminster a 2011-es walesi népszavazásig Wales számára az elsődleges jogalkotás parlamentjeként, a skót népszavazás

előtt

pedig

Észak-Írország

és

Skócia

számára

kvázi-föderális

parlamentként működött120. 5.2 A népszavazás után – a hömpölygő devolúció második hullámát követő föderális elmozdulás Bár a devolúció gépezete továbbra is működésben maradt 1990-es évek vége után – a Walesi Nemzetgyűlés hatáskörei két alkalommal is (2006-ban és 2011-ben) bővültek –, valódi elsöprő erejű alkotmányos reformra nem került sor a skót népszavazás utánig.                                                                                                                 118

Politics Cymru, "Quasi-federalism?" Politics Cymru, "Quasi-federalism?" 120 Politics Cymru, "Quasi-federalism?"   119

26

 

Ennek oka részben az, hogy az egységpárti politikai erők, köztük a David Cameron vezette Konzervatív Párt, tartottak tőle, hogy ha a skót népszavazás előtt jelentős változtatásokat

eszközölnének

Wales

vagy

Észak-Írország

parlamentjeinek

jogosultságaiban, az fellobbanthatná a nacionalista érzületet a skót népességben, ami így az elszakadás mellett döntene 121. Ennek értelmében napolták el először 2014. szeptemberéig, majd (a népszavazást követően) 2015. januárjáig az észak-ír társasági adó kérdését; a második csúsztatás az egységpártiak újabb politikai manővereként értelmezhető, hiszen a Westminster szuverenitásának lehető legkisebb mértékű csökkenése érdekében megvárták a Smith Bizottsági Megegyezés elkészültét, csak utána delegálták Stormonthoz a skót megegyezésen túlmutató hatásköröket. A nagyobb fiskális autonómia azonban nem a második devolúciós hullám egyetlen eleme, ami egy föderális rendszer felé mozdítja az Egyesült Királyságot. A Smith Bizottsági Megállapodás első pillére értelmében a Holyrood állandó státuszt kap, tehát megszűnik a Westminster azon joga, hogy eltörölje a skót parlamentet122. Ezzel lényegében a Holyrood az országos szintű, közös ügyek kivételével kikerül a brit parlament szuverenitása alól, és a föderális rendszerekre jellemző autonóm regionális intézmények közé emelkedik. Az átszerveződés föderális vonásai közé tartozik továbbá az is, hogy a népszavazás utáni megállapodások értelmében a Westminster nem diktál, hanem koordinál a Holyrooddal és a Stormonttal a költségvetési kerettel kapcsolatban, a felek közti közvetítést pedig a Közös Pénzügyi Bizottság (Joint Exchequer Committee) végzi. Ez a fajta együttműködés jelentheti az első lépést a kanadai típusú „összetartó föderalizmus” (holding-together federalism) felé, ami akkor alakul ki, mikor egy állam a szétesést elkerülendő lazít az államszerkezetén és a relatív szuverenitást biztosít a régiók önkormányzati szerveinek123. A föderális rendszernek továbbá a brit politikai életben is akadnak támogatói. Carwyn Jones jelenlegi walesi miniszterelnök a skót népszavazás előtt az elszakadás alternatívájaként vetette fel az Egyesült Királyságot alkotó regionális egységeknek nagyobb önállóságot garantáló föderális átalakulás lehetőségét124, míg a Skót Liberális Demokrata Párt a 2012-es Edinburgh-i Megállapodást követően kiadott „Föderalizmus:                                                                                                                 121

Fitzpatrick, Jim. "No Corporation Tax Decision until after Scottish Referendum." BBC News, 2013. március 26. http://www.bbc.com/news/uk-northern-ireland-21940134. (Hozzáférve 2015. február 10-én) 122 A Westminster például 1972-ben gyakorolta ezt a jogát, mikor eltörölte az észak-ír parlamentet.   123 Ash, "Let’s Not Fear the F-word or the C-word: We Should Move to a Federal Britain in a Confederal Europe." 124 Brown, Jonathan. "Carwyn Jones: ‘The UK Must Continue down the Road to Becoming a Federal Nation’." The Independent, 2013. december 25. http://www.independent.co.uk/news/uk/politics/carwyn-jones-the-uk-mustcontinue-down-the-road-to-becoming-a-federal-nation-9025313.html. (Hozzáférve 2015. március 10-én) 27

 

a legjobb jövő Skócia számára” című jelentésében kiemeli, hogy egyéb pozitív hatásai mellett a föderális rendszer bevezetné a a brit alkotmányosságba a – jelenleg hiányzó – fékek és ellensúlyok rendszerét, ráadásul megoldaná a Nyugat-Lothian kérdést is125. 5.2.1 Az „angol kérdés” és a többszintű kormányzás Azonban hogy bölcs döntés lenne-e egy föderális rendszer bevezetésével megoldani az időközben „angol kérdéssé” váló Nyugat-Lothian kérdést, már közel sem ennyire egyértelmű. A föderalizmus ellen érvelő oldal történelmi példákra hivatkozva veti el a föderális rendszer bevezetését; Anglia, mely jelenleg az Egyesült Királyság lakosságának 84%-át126 adja, pusztán méretéből adódóan destabilizálhatná a létrejövő Brit Föderációt, hiszen – ahogy azt a eddigi példák is demonstrálják – azok a föderációk, amikben a Szovjetunióhoz és Jugoszláviához hasonlóan a legnagyobb egység dominált, nem állták ki az idő próbáját127. Ha azonban a britek mégis ezt az utat választanák és megpróbálkoznának egy aszimmetrikus, „összetartó föderalizmus” kiépítésével, a jelenlegi londoni polgármester, Boris Johnson, hamar azon kaphatná magát, hogy a „David Cameron által alakított Mihail Gorbacsov Borisz Jelcinét játssza el”128, aki egy méretben a Westminstert közelítő angol parlament élén áll. A dilemma részét képezi azonban az is, hogy a közelmúlt eseményeit figyelve az angol közvéleményben felmerült az igény egy Angliát érintő devolúcióra, melyet a föderális megoldást elvetve a David Cameron által javasolt „az angol törvényekre angol szavazatok” elvvel lehetne megoldani. Az aszimmetrikus devolúciónak és a „Nagy bumm alkotmányosságnak” köszönhetően azonban egy ilyen megoldás is súlyos következményekkel járhatna az Egyesült Királyság egésze számára. Először is fontos tisztázni, hogy ha megvalósul „az angol törvényekre angol szavazatok” elképzelés, ezzel megoldva az „angol kérdést”, a Westminsteren belül automatikusan létrejön majd egy de facto Angol Parlament129. Azonban az angol parlament saját belügyei feletti fennhatósága maga után vonja az „eltolódó többség”

130

(shifting majority)

                                                                                                                125 Scottish Liberal Democrats. Federalism: The Best Future For Scotland. Edinburgh: Scottish Liberal Democrats, 2012. https://www.smith-commission.scot/wp-content/uploads/2014/10/Scottish-Liberal-Democrats-Submission1.pdf. (Hozzáférve 2015. március 4-én) 126 Ash, "Let’s Not Fear the F-word or the C-word: We Should Move to a Federal Britain in a Confederal Europe." 127 Bogdanor, Vernon. "Scotland: Constitutional Implications of a Vote for Independence." The Times, 2015. szeptember 11. http://www.thetimes.co.uk/tto/law/columnists/article4202486.ece. (Hozzáférve 2015. március 2-án) 128 Ash, "Let’s Not Fear the F-word or the C-word: We Should Move to a Federal Britain in a Confederal Europe." 129 Elliott, "Scotland Has Voted “no”. What next to the UK Constitution?" 130 Elliott, "Scotland Has Voted “no”. What next to the UK Constitution?"  

28

 

problémájának megjelenését, hiszen egy viszonylag csekély többséggel megválasztott brit kormány (aminek létrejötte lehetséges, ha a Munkáspárt megnyeri a 2015-ös választást), kisebbségbe kerülhetne az angol parlamenten belül. Ez nemcsak a jogalkotás folyamatát lassíthatná jelentősen, hanem alapjaiban rengetné meg a Westminster-modellt is, mely éppen azon alapul, hogy a hatalmon lévő kormány többségben kell, hogy legyen az alsóházon belül 131. Az így elkerülhetetlenné váló többszintű kormányzás (multi-level governance) azonban egyáltaltalán nem biztos, hogy az Egyesült Királyság érdekeit szolgálná. Vernon Bogdanor kifejezetten óva int mindenkit attól, hogy támogassa „az angol törvényekre angol szavazatok” elvet, mivel véleménye szerint az elképzelés által létrejövő „kettéágazó parlament” (bifurcated government)

számos negatív hatása mellett megadná a lehetőséget az angol

képviselőknek, hogy Skóciát is érintő kérdésekről döntsenek a skót képviselők beleszólása nélkül132. Bogdanor arra figyelmeztet, hogy a nem decentralizált, közös ügyekre továbbra is a Westminsterből érkezik fedezet, így ha kiadáscsökkentés mellett döntenek az angolok, a Holyroodnak kiutalt tömb-juttatás értéke is csökken, ugyanis az utóbbi „az angol kiadások rögzített százaléka”133. Az összefonódás mértéke miatt így mind az „angol kérdés”, mind a föderális átrendeződés sakkot ad a brit politikának, és alternatívaként elénk vetül az aszimmetrikus föderalizmus, az állam alatti szintek általános devolúciója, vagy egy föderálison túlmutató rendszer. 5.3 Túl a föderáción: (kon)föderális Egyesült Királyság egy konföderális Európában? Míg az világosan látszik, hogy az Egyesült Királyság egyre inkább elmozdul a Westminster szuverenitása alatt álló centralizált, az egységállamot kiszolgálni hivatott rendszertől, a változás iránya már kevésbé egyértelmű. Ahogy a fejezet korábbi szakaszai is tárgyalják, a brit politikai rendszer számos eleme utal egy kvázi-föderális berendezkedés jelenlétére, míg mások cáfolni látszanak ezt. Ám még ha el is fogadjuk, hogy az Egyesült Királyság a föderális állammá válás pályájára lépett, ahogy azt a

                                                                                                                131

Elliott, "Scotland Has Voted “no”. What next to the UK Constitution?" Bogdanor, Vernon. "Why English Votes for English Laws Is a Kneejerk Absurdity." The Guardian, 2014. szeptember 24. http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/24/english-votes-english-laws-absurdityseparatist. (Hozzáférve 2015. február 10-én) 133 Bogdanor, "Why English Votes for English Laws Is a Kneejerk Absurdity."   132

29

 

második devolúciós hullám sejteti, akkor sem hagyhatjuk figyelmen kívül a rendszer azon elemeit, melyek már most túlmutatnak a föderalizmus keretein. A brit devolúció folyamatának jellegzetessége, hogy a decentralizáció során általánosan elfogadottá vált, hogy az uniót alkotó nemzetek önrendelkezési joggal rendelkeznek, minek részét képezi az elszakadáshoz való jog is134. Míg a föderális rendszerek esetében ritkán találkozunk ezzel a joggal135, a brit politikának meghatározó eleme, hiszen a skót és észak-ír önrendelkezési jog egyet jelent azzal, hogy az unió fenntartása a felek egyetértésével történik, hiszen önkéntes alapon maradnak az Egyesült Királyság részei. Az egyoldalú, Stormont és Holyrood kihagyásával történő alkotmánymódosítás mindkét nemzet esetén elképzelhetetlennek tűnik, és, míg az észak-ír esetben ez főleg a szokásjog részét képezi, Skóciában a Holyrood állandó státuszának 2014-es garantálása előtt is volt rá alkotmányos garancia. A Skót Alkotmányozó Gyűlés által 1989-ben megalkotott Skócia Jogainak Követelésében (Claim of Right for Scotland) elhangzó mondat, miszerint „a skót nép szuverén joga eldönteni, milyen formában kormányozzák”136, 2012. januárjában indítványként került a Holyrood elé, melyet a skót konzervatívok kivételével minden párt elfogadott137. Észak-Írország speciális helyzetéről már a devolúció kapcsán is szó esett; az irányításáért felelős decentralizált intézményeket nemzetközi szerződés, a Nagypénteki megállapodás hozta létre, mely az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság között köttetett. Az általa életre hívott Brit-Ír Tanács tagjainak köre azonban még ennél is tágabb: a tagok között szerepel az a három koronafüggőség is (Jersey, Guersney, Mansziget), melyek nem tagjai az Egyesült Királyságnak138. Az így létrejött rendszer tehát erősen konföderális vonásokat mutat, hiszen a föderális berendezkedést túlhaladva megvalósítja a konföderációs berendezkedés azon előfeltételeit, hogy a rendszer gyenge központi szerve a közös ügyek kezelésén kívül főleg koordinatív feladatokat lásson el, tagsága önkéntes legyen, és a részét képező államok megőrizzék szuverenitásukat139. Azonban nem csak az Egyesült Királyság kapcsán figyelhető meg a föderális elmozdulás; a tudományos közösség az Európai Unió kapcsán is többször vitába                                                                                                                 134

Politics Cymru, "Quasi-federalism?" Az amerikai polgárháború (1861-65) a déli államok egy részének elszakadási kísérlete miatt robbant ki.   136 “This Parliament acknowledges the sovereign right of the Scottish people to determine the form of Government best suited to their needs, and declares and pledges that in all its actions and deliberations their interests shall be paramount.” (Claim of Right, 1989) 137 Crawford, Bruce. "A Question of Independence." The Scottish Government, 2012. március 8. https://www.scotreferendum.com/2012/03/scotsman-independence-conference/. (Hozzáférve 2015. március 2-án) 138 Politics Cymru, "Quasi-federalism?" 139 Diffen. "Confederation vs Federation." Diffen, http://www.diffen.com/difference/Confederation_vs_Federation. (Hozzáférve 2015. április 20-án) 135

30

 

bocsátkozott már róla, vajon értelmezhető-e föderációként vagy konföderációként a mindkét rendszer elemeit mutató, ám egészében egyiknek sem megfelelő unió. És, míg ezek a viták annak megállapításával zárultak, hogy az Európai Unió az Egyesült Királysághoz hasonlóan sem föderációnak, sem konföderációnak nem nevezhető140, megeshet, hogy itt az ideje újragondolni a föderalizmus és konföderalizmus fogalmi kereteit. Ahogy a tudományos közösség elfogadta, hogy az autoritárius rendszerek is evolúciós folyamaton mennek keresztül, ami a demokratikus és autoriter elemek ötvözésével létrehozta a több közép-ázsiai országban megfigyelhető, elektorális autoritarianizmusnak141 elkeresztelt rendszert, úgy vélem, itt az ideje, hogy az Egyesült Királyság kapcsán létrejöjjön az devolúciós vagy unitárius föderáció fogalma is. Bár a 2014-es skót népszavazás utáni alkotmányos reformmal tovább erősödött az Egyesült Királyság föderális karaktere, az ország berendezkedése megőrizte korábbi unitárius, illetve a föderális rendszeren túlmutató elemeit is. Felvetül ezáltal a kérdést, vajon ahelyett, hogy a vitát két olyan fogalomra korlátozzuk, melyek közül egyik sem képes teljes mértékben megmagyarázni az Egyesült Királyságban tapasztalt politikai realitást, nincs-e itt az ideje, hogy új párbeszédet nyissunk; ezúttal a brit „különutas föderalizmusról”.

6. Összegzés A szakdolgozat célja az volt, hogy a terjedelmi korlátokra figyelemmel, a fontosabb eseményekre fókuszálva bemutassa a skót vonal, ezen belül is a 2014-es népszavazás és az általa elindított, országos szintű folyamatok jelentőségét a hömpölygő devolúció kontextusában. A folyamat fontosabb állomásait vizsgálva egyértelművé válik, hogy a felcsapó és elcsituló sajtófigyelemtől függetlenül a devolúció gépezete az elmúlt másfél évtized során egy pillanatra sem állt meg, csupán változó intenzitással dolgozott. A 2014-es függetlenségi népszavazás, és az utána Walesben, Észak-Írországban és Angliában elinduló folyamatok csupán a devolúció második nagyobb hullámát jelképezik, azonban minden jel arra mutat, hogy legalább akkora jelentőségű, hacsak nem mélyrehatóbb átalakulást hoznak majd magukkal, mint az első hullám.                                                                                                                 140

Blankart, Charles B. "The European Union: Confederation, Federation Or Association Of Compound States?" Constitutional Political Economy 18, no. 2 (2007): 99-106. 141 Golosov, Grigorii. "Lipstick on a Crocodile: Electoral Authoritarianism in Central Asia." OpenDemocracy, 2011. március 11. https://www.opendemocracy.net/od-russia/grigorii-golosov/lipstick-on-crocodile-electoralauthoritarianism-in-central-asia. (Hozzáférve 2015. február 8-án) 31

 

A felállított hipotézis szerint az Egyesült Királyság egy új hibrid rendszer, a „különutas föderalizmus” felé tart, mely egyszerre ötvözi az unitárius, a föderális, és a föderálison

túlmutató

berendezkedés

elemeit,

precedenst

teremtve

ezzel

a

politikatudományban. A hömpölygő devolúció bemutatása során igyekeztem számba venni annak fontosabb eredményeit, melyek meglazították a brit egységállam szerkezetét,

elmozdítva

azt

az

évszázadokon

keresztül

fennálló

unitárius

berendezkedéstől a föderális berendezkedés felé. A 2014-es skót népszavazás azonban nem csak aktualitása miatt kapott kitüntetett figyelmet a devolúció folyamatának bemutatása során; a szeptemberi eredményhirdetést követő alkotmányos reform spektrumát tekintve csaknem példa nélkül áll a brit történelemben, folyományai pedig szintén páratlanok. A Westminster minden korábbinál jelentősebb mértékben vesztett hatásköreiből, Walesben, Észak-Írországban és Angliában feléledt az igény a decentralizáció mélyítésére, míg a Holyrood a Smith Bizottsági Megállapodás értelmében nagyobb fennhatóságot kapott belügyei felett, és kikerült a brit parlament szuverenitása alól. Ha a jelenleg is tartó folyamat tovább gyűrűzik és az „angol kérdés” esetleges megoldása után kialakul egy Westminsteren belüli Angol Parlament, mellyel megvalósul a többszintű kormányzás, az felveti a kérdést, megalakul-e a területi alapon szerveződő felsőház a regionális parlamentek képviseletére, mely a föderális rendszerek sajátja. Azonban, míg a föderális elmozdulás folyamatosan erősödni látszik, az Egyesült Királyság továbbra is megtartja a korábbi, unitárius berendezkedés egyes elemeit (példa ezekre az írott alkotmány hiánya), melyek a létező definíciók szerint cáfolni látszanak a föderalizmus jelenlétét az országban. Ez a kvázi-föderális Egyesült Királyság az, ami a jelenleg folyó átalakulás keretében véleményem szerint mindkét rendszertől távolabb mozdul, túllépi a korábbi fogalmak korlátait, és újradefiniálja önmagát a nemzetközi rendszer határain belül. A 2014-es skót népszavazás tehát vitathatatlanul kiemelt jelentőséggel bír, hiszen fordulópontot jelent nem csak az országot alkotó négy nemzet, de az Egyesült Királyság számára is. Hogy az elmúlt hónapokban elinduló folyamatok végül milyen irányba terelik a brit rendszert, az azonban nagyban függ a 2015. május 7.-i választások kimenetelétől is, hiszen nem Ed Miliband volt az egyetlen a kampányoló politikusok közül, aki ígéretet is tett a jelenlegi (alkotmányos) status-quo megváltoztatására megválasztása esetén.

32

 

A fentiek tükrében kétségtelenül helytállónak tűnik Russell Deacon azon megjegyzése, hogy míg a hömpölygő devolúció megállíthatatlanul hömpölyög tovább, a végcélja egyelőre tisztázatlan marad142. Az azonban tagadhatatlan, hogy reformokra, és az Egyesült Királyság alapját adó berendezkedés újragondolására a végcél ismeretének hiányában is szükség van, hogy a részét képező nemzetek a jövőben is kiálljanak az unió mellett és adott esetben az elszakadás ellen döntsenek. Ahogy azt Carwyn Jones walesi miniszterelnök is kijelentette 2012-es beszédében, „az Egyesült Királyság az elmúlt tizenöt évben a felismerhetetlenségig megváltozott, és itt az ideje, hogy ezt az alkotmányunk is felismerje”143.

                                                                                                                142

Deacon, Russell. Devolution in the United Kingdom. 2nd ed. Edinburgh University Press, 2012. 181.

143

Jones, Carwyn. "Wales and the Future of the United Kingdom." Click on Wales, 2012. április 2. http://www.clickonwales.org/2012/04/wales-and-the-future-of-the-united-kingdom/. (Hozzáférve 2015. április 4-én) 33

 

Mellékletek A következő képeket én készítettem skóciai tanulmányaim alatt 2014. szeptember 6. és 2014. december 16. között.

Glasgow (Partick, Whiteich) – A Methil Street sarkán kiragasztott, elszakadáspárti plakátokat vörös festékkel lefújták, majd a falra felgraffitiztek egy „NO” feliratot.

34

 

Glasgow (West End) – A népszavazás előtt gyakran jelentek meg táblák és matricák a házak ablakaiban; a közvélemény megosztottságát mutatja, hogy ugyanabból a körzetben élő, feltehetőleg hasonló szociális és gazdasági háttérrel rendelkező polgárok is ellentétes oldalakat támogattak.

35

 

Glasgow (West End) – Az előző képen látott ház távolabbról; a felső ablakban egy Yes plakát társul az első és a második emeleti táblákhoz.

36

 

Glasgow (City Centre) – A város főterén, a George Square-en gyülekező tömeg a népszavazás éjszakáján. Mindkét oldal támogatói képviseltették magukat.

37

 

Glasgow (Partick, Whiteinch) – No, No, No, Rule Brittania – olvasható egy vasúti felüljáró talapzatán Glasgow külvárosában. A felirat a James Thomson 1740-ben íródott verse alapján készült „Rule, Britannia!” indulóra utal, mely a nemzet egységéről és nagyságáról emlékezik meg.

38

 

Glasgow (Partick, Whiteinch) – Bár a függetlenségi népszavazás után elinduló alkotmányos reform eredményeképp tovább lazult a brit államszerkezet, a lelkes művész a népszavazás másnapján fellélegezhetett; a Disunited Kingdom egyelőre távoli eshetőség marad, és Britannia continues to rule144.                                                                                                                 144

Britannia továbbra is uralkodik. 39

 

Hivatkozásjegyzék

Elsődleges források BBC News. ”Wood: Wales has been suffering 'third rate' devolution,” The Andrew Marr Show, BBC.co.uk, 3:56, 2015. február 8. http://www.bbc.com/news/uk-politics31241264. (Hozzáférve 2015. február 8-án) BBC News. "Smith Commission: Scotland Will Have 'best of Both Worlds' - Nick Clegg." BBC News, 2014. november 27. http://www.bbc.com/news/uk-30224846. (Hozzáférve 2015. feburár 20-án) Cabinet Office. "Devolution Settlement: Northern Ireland." Gov.uk, 2013. február 20. https://www.gov.uk/devolution-settlement-northern-ireland. (Hozzáférve 2015. február 10-én) McInnes, Roderick, Steven Ayres, and Oliver Hawkins. "Scottish Independence Referendum 2014." www.parliament.uk, 2014. szeptember. 30. http://www.parliament.uk/briefing-papers/rp14-50.pdf. (Hozzáférve 2015. március 10-én) National Assembly For Wales. "The History of Welsh Devolution." National Assembly for Wales, http://www.assembly.wales/en/abthome/role-of-assembly-how-itworks/Pages/history-welsh-devolution.aspx. (Hozzáférve 2015. március 10-én) Northern Ireland Office, "New Bill to Devolve Corporation Tax in Northern Ireland," Gov.uk. 2015. január 8. https://www.gov.uk/government/news/new-bill-to-devolve-corporationtax-in-northern-ireland. (Hozzáférve 2015. február 4-én) Number10gov. “Scottish Independence Referendum: Statement By David Cameron.” YouTube videó, 6:41, 2014. szemptember 19. https://www.youtube.com/watch?v=eVR5eDL0LZk. Parliament. "Corporation Tax (Northern Ireland) Act 2015." UK Parliament, http://services.parliament.uk/bills/2014-15/corporationtaxnorthernireland.html. (Hozzáférve 2015. április 2-án) Parliamentlive.tv. “House Of Commons Thursday 22 January 2015,” videó, 2015. január 22. http://www.parliamentlive.tv/Event/Index/4cf79de5-7147-4f9e-b07fcf877db8f453?in=11%3A18%3A20. (Hozzáférve 2015. március 3-án) Scotland Office. Scotland In The United Kingdom: An Enduring Settlement. 11-12. UK Government, 2015. január 22. https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/ attachment_data/file/397079/Scotland_EnduringSettlement_acc.pdf. (Hozzáférve 2015. január 29-én)

40

 

Scottish Liberal Democrats. Federalism: The Best Future For Scotland. Edinburgh: Scottish Liberal Democrats, 2012. https://www.smith-commission.scot/wp-content/uploads/ 2014/10/Scottish-Liberal-Democrats-Submission-1.pdf. (Hozzáférve 2015. március 4-én) The Scottish Parliament. "Devolved and Reserved Matters Explained." The Scottish Parliament, http://www.scottish.parliament.uk/visitandlearn/25488.aspx. (Hozzáférve 2015. február 16-án) The Smith Commission. Final Agreement On Further Powers For The Scottish Parliament. The Smith Commission, 2014. november 27. https://www.smithcommission.scot/wp-content/uploads/2014/11/TSC-Press-Release-for-web.pdf. (Hozzáférve 2015. március 3-án) The Smith Commission. "Have Your Say." The Smith Commission, https://www.smithcommission.scot/news/say-submitting-ideas-views-proposals-commission-03-october-2014/. (Hozzáférve 2015. február 16-án) The Smith Commission. Lord Smith Statement following the First Session of All-party Talks. The Smith Commission, 2014. október 22. https://www.smith-commission.scot/wpcontent/uploads/2014/10/Press-Statement-First-Plenary.pdf. (Hozzáférve 2015. március 3-án) The Smith Commission. Report Of The Smith Commission For Further Devolution Of Powers To The Scottish Parliament. 4. The Smith Commission. 2014. november 27. https://www.smith-commission.scot/wp-content/uploads/2014/11/ The_Smith_Commission_Report-1.pdf. (Hozzáférve 2015. március 2-án) The Smith Commission. "The Smith Commission." The Smith Commission, https://www.smith-commission.scot/ (Hozzáférve 2015. március 16-án) The Telegraph. “Alex Salmond Concedes Defeat In Scottish Independence Referendum.” YouTube videó, 2:22, 2014. szeptember 18. https://www.youtube.com/watch?v=OAkZW7ofMks.   UKaForceForGood. "Smith Commission: We Voted No. Not for More Powers," YouTube videó, 12:36, 2014. november 25. https://www.youtube.com/watch?v=zS9OS_tAkjs. UK Parliament. "Statement on Draft Scotland Clauses: 22 January 2015." UK Parliament, 2015. január 22. http://www.parliament.uk/business/news/2015/january/statementdraft-scotland-clauses-22-january-2015/. (Hozzáférve 2015. február 3-án)

41

 

Könyvek, monográfiák Blankart, Charles B. "The European Union: Confederation, Federation Or Association Of Compound States?" Constitutional Political Economy 18, no. 2 (2007): 99-106. Bogdanor, Vernon. "Devolution: Decentralisation or Disintegration?" The Political Quarterly 70, no. 2 (1999): 185-94. Deacon, Russell. Devolution in the United Kingdom. 2nd ed. Edinburgh University Press, 2012. Elazar, Daniel Judah. Exploring Federalism. Tuscaloosa, AL: University of Alabama Press, 1987. Jeffrey, C. "The Unfinished Business of Devolution: Seven Open Questions." Public Policy and Administration 22, no. 1 (2007): 92-108. Laffin, Martin, and Alys Thomas. "The United Kingdom: Federalism in Denial?" Publius: The Journal of Federalism 29, no. 3 (1999): 89-108. Tierney, Stephen. "Quiet Devolution: Sub-state Autonomy and the Gradual Reconstitution of the United Kingdom." In Constitutional Dynamics in Federal Systems, 195217. McGill-Queen's University Press, 2012. Tierney, Stephen. "Federalism in a Unitary State: A Paradox Too Far?" Regional & Federal Studies 19, no. 2 (2009): 237-53.

Tanulmányok, elemzések Ash, Timothy Garton. "Let’s Not Fear the F-word or the C-word: We Should Move to a Federal Britain in a Confederal Europe." The Guardian, 2014. szeptember 21. http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/21/not-fear-f-word-federal-britainconfederal-europe. (Hozzáférve 2015. március 2-án) Bettley, Richard. "Relevance of the Proposed Scottish Fiscal Framework to Wales." In Brief, 2015. január 28. https://assemblyinbrief.wordpress.com/2015/01/29/relevance-of-theproposed-scottish-fiscal-framework-to-wales/. (Hozzáférve 2015. február 10-én) Bogdanor, Vernon. "Scotland: Constitutional Implications of a Vote for Independence." The Times, 2015. szeptember 11. http://www.thetimes.co.uk/tto/law/columnists/ article4202486.ece. (Hozzáférve 2015. március 2-án) Bogdanor, Vernon. "Why English Votes for English Laws Is a Kneejerk Absurdity." The Guardian, 2014. szeptember 24. http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/24/ english-votes-english-laws-absurdity-separatist. (Hozzáférve 2015. február 10-én)

42

 

Crawford, Bruce. "A Question of Independence." The Scottish Government, 2012. március 8. https://www.scotreferendum.com/2012/03/scotsman-independence-conference/. (Hozzáférve 2015. március 2-án) Elliott, Mark. "Scotland Has Voted “no”. What next to the UK Constitution?" Public Law for Everyone, 2014. szeptember 19. http://publiclawforeveryone.com/2014/09/19/scotlandhas-voted-no-what-next-for-the-uk-constitution/. (Hozzáférve 2015. február 8-án) Politics Cymru. "Quasi-federalism?" Gorvernment and Politics, 2011. http://www.politicscymru.com/en/cat2/article9/. (Hozzáférve 2015. február 6-án) Ultonia. "Corporation Tax (NI) Bill - Overview." Ultonia Communications, 2015. january 14. https://ultoniacomms.wordpress.com/2015/01/14/corporation-tax-ni-bill-overview/. (Hozzáférve 2015. március 10-én)

Egyéb források BBC. "Hugh MacDiarmid & Scottish Cultural Renaissance." BBC News, 2014. szeptember 19. http://www.bbc.co.uk/history/scottishhistory/modern/ features_modern_culturalrenaissance.shtml. (Hozzáférve 2015. március 2-án) BBC. "The Devolution Debate This Century." BBC, http://www.bbc.co.uk/news/ special/politics97/devolution/scotland/briefing/c20scot.shtml. (Hozzáférve 2015. március 8-án) BBC News. "Chancellor Says New Scots Powers Could Result in UK Tax Competition." BBC News, 2015. január 20. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotlandpolitics-30900095. (Hozzáférve 2015. febuár 20-án) BBC News. "Key Points: Smith Commission Report." BBC News, 2014. november 27. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-30215512. (Hozzáférve 2015. március 6-án) BBC News. "Salmond Elected as First Minister." BBC News, 2007. május 16. http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/scotland/6659531.stm. (Hozzáférve 2015. március 14-én) BBC News. "SNP Councillors Burning Smith Commission Report Branded 'offensive'." BBC News, 2014. december 3. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotland-politics30302865. (Hozzáférve 2015. március 3-án) Brooks, Libby. "Ed Miliband Promises Scotland Home Rule Bill If Labour Win the Election." The Guardian, 2015. január 19. http://www.theguardian.com/politics/2015/jan/29/edmiliband-scotland-jim-murphy-home-rule-devolution-work-programme. (Hozzáférve 2015. március 8-án) Brooks, Libby. "Tory Manifesto Pledge of English Votes for English Laws Is 'betrayal of Scotland'." The Guardian, 2015. április 14. http://www.theguardian.com/uknews/2015/apr/14/tory-manifesto-pledge-of-english-votes-for-english-laws-is-betrayal-ofscotland. (Hozzáférve 2015. április 15-én) Brown, Jonathan. "Carwyn Jones: ‘The UK Must Continue down the Road to Becoming a Federal Nation’." The Independent, 2013. december 25. http://www.independent.co.uk/news/

43

 

uk/politics/carwyn-jones-the-uk-must-continue-down-the-road-to-becoming-a-federal-nation9025313.html. (Hozzáférve 2015. március 10-én) Campbell, Glenn. "Smith Commission: DWP Accused of U-turn over Work Programme." BBC News, 2014. december 4. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotlandpolitics-30325086. (Hozzáférve 2015. március 2-án) Cusick, James. "Smith Commission: New Powers on Taxation Mean 'home Rule for Scotland within the UK'." The Independent, 2014. november 27. http://www.independent.co.uk/ news/uk/scottish-independence/smith-commission-new-powers-on-taxation-mean-home-rulefor-scotland-within-the-uk-9888601.html. (Hozzáférve 2015. március 5-én) Daily Record. "Mrs Thatcher: I Won't Say Sorry to Scotland for Job Cuts and Poll Tax." Daily Record. 2009. április 26. http://www.dailyrecord.co.uk/news/uk-world-news/mrsthatcher-wont-say-sorry-1020079. (Hozzáférve 2015. március 4-én) Diffen. "Confederation vs Federation." Diffen, http://www.diffen.com/difference/ Confederation_vs_Federation. (Hozzáférve 2015. április 20-án) Dorney, John. "The Irish War of Independence – A Brief Overview." The Irish Story, 2012. szeptember 18. http://www.theirishstory.com/2012/09/18/the-irish-war-of-independencea-brief-overview/. (Hozzáférve 2015. február 8-án) Fitzpatrick, Jim. "No Corporation Tax Decision until after Scottish Referendum." BBC News, 2013. március 26. http://www.bbc.com/news/uk-northern-ireland-21940134. (Hozzáférve 2015. február 10-én) Golosov, Grigorii. "Lipstick on a Crocodile: Electoral Authoritarianism in Central Asia." OpenDemocracy, 2011. március 11. https://www.opendemocracy.net/od-russia/grigoriigolosov/lipstick-on-crocodile-electoral-authoritarianism-in-central-asia. (Hozzáférve 2015. február 8-án) Johnson, Simon. "George Osborne Rejects Jim Murphy Attack on English Income Tax." The Telegraph, 2015. április 15. http://www.telegraph.co.uk/news/general-election2015/11537860/George-Osborne-rejects-Jim-Murphy-attack-on-English-income-tax.html. (Hozzáférve 2015. április 15-én) Johnson, Simon. "Yes Scotland Claims Referendum on Knife Edge after Salmond Debate Win." The Telegraph, 2014. augusztus 25. http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/ scottish-independence/11055798/Yes-Scotland-claims-referendum-on-knife-edge-afterSalmond-debate-win.html. (Hozzáférve 2015. február 5-én) Jones, Carwyn. "Wales and the Future of the United Kingdom." Click on Wales, 2012. április 2. http://www.clickonwales.org/2012/04/wales-and-the-future-of-the-united-kingdom/. (Hozzáférve 2015. április 4-én) Leftly, Mark, and Jane Merrick. "Scottish Anger at Chancellor's Corporation Tax Offer to Northern Ireland." The Independent, 2014. november 30. http://www.independent.co.uk/

44

 

news/uk/politics/scottish-anger-at-chancellors-tax-offer-to-stormont-9893249.html. (Hozzáférve 2015. február 20-án) McConnachie, Alistair. "Devo Zero, Devo Minus, and Devo Mini." A Force For Good, 2014. november 3. http://www.aforceforgood.org.uk/devo/smith. (Hozzáférve 2015. február 23án) McConnachie, Alistair. "If Devolution Is a Process Then Powers Should Flow Back as Well as Forth." A Force For Good, 2013. augusztus 29. http://www.aforceforgood.org.uk/ devo/dm4. (Hozzáférve 2015. február 15-én) McIntosh, Lindsay, and Sam Coates. "Fears of a Federal UK as Scots Get New Powers." The Times, 2014. november 27. http://www.thetimes.co.uk/tto/news/politics/article4279691.ece. (Hozzáférve 2015. február 5én) Murray, Sandy. "Twelve Dates Which Shaped Scotland's Relationship with England." BBC News, 2012. január 25. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotland-politics-16649184. (Hozzáférve 2015. március 1-jén) Owen, Jonathan. "Big Cities Call for Devolved Powers to Tax and Spend," The Independent, 2015. február 9. http://www.independent.co.uk/news/uk/home-news/big-citiescall-for-devolved-powers-to-tax-and-spend-10032636.html. (Hozzáférve 2015. február 9-én) Peter Curran. “The UK Fallout From Smith Commission - Why New Powers Destabilise UK,” YouTube videó, 7:24, 2014. november 27. https://www.youtube.com/watch?v=X8FcZGwDuXo. Pruitt, Sarah. "The History Behind the Scottish Independence Vote." History, 2014. szeptember 16. http://www.history.com/news/the-history-behind-the-scottish-independencevote. (Hozzáférve 2015. február 28-án) Reguly, Eric. "Scotland's No Victory Sets Stage for Devolution Dilemma in U.K." The Globe and Mail, 2014. szeptember 19. http://www.theglobeandmail.com/news/world/scotlandsno-victory-sets-stage-for-devolution-dilemma-in-uk/article20686582/. (Hozzáférve 2015. február 16-án) Ross, Tim. "Six in 10 Voters Back Cameron’s Call for English Home Rule." The Telegraph, 2014. szeptember 20. http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/scotland/11111364/ Six-in-10-voters-back-Camerons-call-for-English-home-rule.html. (Hozzáférve 2015. február 9én) STV. "Murphy: Tories 'betrayal' of Smith Commission over English Tax Rate." STV News, 2015. április 14. http://news.stv.tv/scotland-decides/317210-murphy-tories-betrayal-ofsmith-commission-over-english-tax-rate/. (Hozzáférve 2015. április 15-én) The Guardian. "Scottish Independence Referendum: Final Results in Full." The Guardian, 2014. szeptember 18. http://www.theguardian.com/politics/ng45

 

interactive/2014/sep/18/-sp-scottish-independence-referendum-results-in-full. (Hozzáférve 2015. február 15-én) The Telegraph. "Scottish Independence: A History of Anglo-Scottish Rivalry." The Telegraph, 2012. január 11. http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/scotland/scottishpolitics/9007120/Scottish-independence-a-history-of-Anglo-Scottish-rivalry.html. (Hozzáférve 2015. március 4-én) The Week. "Could London Declare Independence?" The Week UK, 2014. szeptember 12. http://www.theweek.co.uk/uk-news/60388/could-london-declare-independence. (Hozzáférve 2015. február 8-án)

46

 

Lihat lebih banyak...

Comentários

Copyright © 2017 DADOSPDF Inc.