Bevezetés a polgári jog világába – nemcsak jogászoknak
A polgári jogi alapelvekről
2016. április 6.
dr. Rácz Lilla
PhD hallgató
ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék
[email protected]
1:2. § [Értelmezési alapelv]
1.1. (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.
1.2. (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.
1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]
(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
9
A Ptk.-ban szereplő elvek
1. Értelmezési alapelv
1:2. § [Értelmezési alapelv]
1.1. (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.
1.2. (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.
Alkotmányos rend? Melyik? Mindenkori? örök túlélő PTK?
10
2. A jóhiszeműség és tisztesség elve
1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]
(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
Követelmény? Kié? Mié? Alapelv?
11
4. A joggal való visszaélés tilalma
1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
Nemcsak a törvény (melyik?) tiltja; maga az egész jogrendszer ezen a kiindulóponton nyugszik.
13
VI. Az alapelvek szükségességéről, lehetséges szerepéről, nélkülözhetőségéről
Eltérő felfogások a nagy jogrendszerekben
Continental law: rettegnek tőle, hogy egy életviszonyra nem lesz szabály alapelvek értelmező, hézagpótló funkció: segítik, de meg is kötik a bírót hatalmi ágak elválasztása ( A bíró a törvény szája." Nem ő értelmez magától, ha más nem is, de az alapelvek irányítják.)
Common law: ha nincsen precedens nem kell megijedni, alkotunk egy újat (Az alapelvek túlzott bizonytalanságot hordoznak magukban, amely kockázatot nem engedhetjük meg magunknak.)
14
V. A jogi alapelvekről
Általános jogi alapelvek (Vagy Alaptörvényben jelennek meg, vagy nemzetközi dokumentumokban)
Az ésszerűség elve
Az igazságosság elve
A jogbiztonság elve
A tulajdon védelmének elve
A személy védelmének elve
A polgári jog alapelvei
A Ptk.-ban szereplő alapelvek
Értelmezési alapelv
A jóhiszeműség és a tisztesség elve
Az elvárható magatartás elve
A joggal való visszaélés tilalma
A Ptk.-ban nem szereplő alapelvek
!!!A rendeltetésszerű joggyakorlás elve!!! (mindarra jogod van, ami nem…; csak arra van jogod, hogy… eltérő felfogás, kiindulópont a korábbiaktól)
Az autonóm mozgástér védelmének elve
A jogfejlesztő értelmezés elve
További speciális alapelvek (Családjog pl. házasság és család védelme; Kötelmi jog: pl. szerződési szabadság)
8
3. Az elvárható magatartás elve
1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ezt csak a joggyakorlat határozhatja meg angolszász reasonable man ( ésszerűen gondolkodó ember")
12
III. A polgári jog fogalma, főbb részterületei – tudományos szempontból
Polgári jog – Magánjog (minden polgári jogi jogviszony magánjogi is egyúttal, de nem minden magánjogi polgári jogi is egyben)
A polgári jog törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, benne személyisége kibontakozását, önmegvalósítását és ehhez tartozóan a vagyonnal való szabad rendelkezést mind élők között, mind a rendelkező személy halála esetére" – tankönyvi fogalom.
A polgári jog azon jogszabályok, jogszokások és jogelvek összessége, amely a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető személyi és vagyoni viszonyait.
Az életviszonyoknak két fő csoportját különítjük el (személyi és vagyoni viszonyok) ehhez igazodó polgári jogi szabályozás: a személyek és az őket megillető személyiségvédelem joga (személyek joga) a jogalanyokat érintő vagyoni – dologi és kötelmi – jogviszonyok (vagyonjog)
Kérdéses területek: Családjog, Társasági jog (Kereskedelmi jog), Szellemi alkotások joga, Versenyjog, Fogyasztóvédelem, Természetvédelem, Földjog sajátos jogviszonyok okán
6
Tartalom
I. Ember alkotta szabályrendszerek; kapcsolatuk; eltérések
II. A jog fogalma és funkciója egy demokratikus társadalomban
III. A polgári jog fogalma, főbb részterületei – tudományos szempontból
IV. A polgári jog rendszere a polgári jogról rendelkező legfőbb törvények alapján
V. A jogi alapelvekről
VI. Az alapelvek szükségességéről, lehetséges szerepéről, nélkülözhetőségéről
2
I. Ember alkotta szabályrendszerek; kapcsolatuk; eltérések
JOG – VALLÁS – ERKÖLCS: szabályrendszerek!!! Időbeli kialakulás? Eltérő funkció? az emberi békés együttélés és fejlődés biztosítását (előmozdítását?) célozzák
Első konkrét megfogalmazásuk római jog IUS-FAS-MOS (a rómaiak érték el először azt a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlettségi szintet, ami a szabályrendszerek elkülönítéséhez szükséges volt; de itt még viszonylag erős kapcsolat + határozott természetjogi hatás ez folyamatosan lazul)
3
IV. A polgári jog rendszere a polgári jogról rendelkező legfőbb törvények alapján
A PTK felépítése (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről)
I-VIII. Könyv (Bevezető rendelkezések; Az ember mint jogalany; A jogi személy; Családjog; Dologi jog; Kötelmi jog; Öröklési jog; Záró rendelkezések)
Egyéb kisebb kódexek (példák) (Lásd.: később értelmezési alapelv 1.2.) Nem feltétlenül polgári jog, talán még nem is teljesen magánjog
2010. évi CIV. törvény sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
1999. évi LXXVI. tv a szerzői jogról
1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról
1997. évi XI. tv. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról
2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
Más jogágakkal való szoros viszonyt igazoló jogszabályok (példák) pl. Eljárásjog, Pénzügyi jog, Agrárjog (bizonyíték a jogrendszer minden területe kapcsolatban áll egymással)
1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
Közjogi jogszabályok hatása (példák)
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
7
JOG és VALLÁS viszonya: hosszas történelmi feszültség a polgári fejlődés eredménye: egymás berkeibe nem avatkozhatnak bele
JOG és ERKÖLCS viszonya: viszonylag békés viszony; külső kényszerítő erővel bíró szabályrendszer – legbizonytalanabb (leggyengébb?) szabályrendszer: de!!! bizonyos szabályokban beszivárog a jog terrénumára (pl. jóhiszeműség és tisztesség elve, mint a kontinentális polgári jog egyik legfőbb alapelve)
Nem az időleges kialakulás a kérdés, hanem a funkció, amit betölteni igyekeznek: külső"- belső" szféra; általános, semleges, meggyőződéstől függő / független, vállaltan kötelező / önmagától fogva kötelező szabályok
4
II. A jog fogalma és funkciója egy demokratikus társadalomban
Jog: jogszabály (law), szabályrendszer, alanyi jog (right)
Szabályrendszer
JOGállam POLGÁRI fejlődés, a polgári állam, jogállam (mellérendeltség, egyenjogúság általános elve)
A jog olyan ember alkotta szabályrendszer, amelynek egyes szabályai a hatályuk alá eső személyek, jogalanyok között létrejövő jogviszonyokat az adott közösség fennmaradása és választott fejlődési útjának megfelelően meghatározza (a jogok mindig egy adott szilárd helyzetet tudnak ábrázolni)
A jogállam az emberi közösségek olyan szervezett formája, amelyben a személyek(!) egymás közötti (magánjog), illetve a személyek(!) és az állam, ill. annak egyes szervei közötti (közjog) a jog által meghatározott jogviszonyok keretein belül felmerülő feszültségek általános, közös és a közösség többsége által igazságosnak tekintett szabályok alapján oldódnak fel (ez a jog legfőbb funkciója).
5
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
Mintaszöveg szerkesztése
2016. 04. 04.
#
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
Mintaszöveg szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Alcím mintájának szerkesztése
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016. 04. 04.
#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016. 04. 04.
#
2016. 04. 04.
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
#