Câteva aspecte privind casele de toleranţă din Oradea în perioada 1850-1910. In: Gaudeamus Alma Mater Crisiensis. Seria Ştiinţe Socio-Umane. Oradea: University of Oradea. 2013. 101-109.

Cáteva aspecte privind casele de toleranfá din Oradea in perioada 1850-1914 Áron TŐTŐS* Abstract: This paper focuses on the presentation o f Oradea brothels in the second half o f the nineteenth century and early years o f the twentieth century. Thus entering in the problem ofprostitution in a time when society tolerate more than accept that phenomenon. To research this problem, we used unpublished records from National Archives Service o f Bihor County such as judicial, administrative texts, police declarations, and evidence o f prostitutes. In addition to these documents, we used scientific literature. From historic arsenal to highlight the information aboirt bordels, I used comparison, and synthesis method. Keywords: bordels, prostitution, Oradea

Introducere Dupá cum ne aratá

titlul, ín aceastá lucrare ne-am axat pe prezentarea caselor de

toleran^á din ora§ul Oradea, in a doua jumátate a secolului al XlX-lea §i la ínceputul secolului al XX-lea, intrand astfel §i. in problematica prostitu^iei, subiect foarte pufin cercetat páná in zilele noastre1. Am incercat sá dám un ráspuns la íntrebárile: ciné a condus o astfel de institufie? Unde le gásim §i cum au funcfionat bordelurile §i, nu in ultimul ránd ce putem sá spunem despre prostituate §i clientela acestora? Pentru a cerceta aceastá „viafá ínchisá” am recurs in primul ránd la analiza documentelor inedite aflate la Arhivele Nafionale-Serviciul Judefean Bihor, precum si la texte juridice, administrative, declarafii politiene§ti, márturii ale prostituatelor, etc. Pe lángá aceste documente ■y inedite am folosit §i o parte din literatura de specialitate . Mai multe lucrári au apárut in reviste de specialitate, precum Aetas3, Rubicon, História , Budapesti Negyed6, Szabadság1, Valóság8,

* masterand, anul II, master Istoria Vestului Rotnánesc, Facultatea de Istorie, Relafii Internationale, §tiin{e Politice §i §tiin{ele Comunicarii, Universitatea din Oradea, e-mail: toul_90@ yahoo.com 1 Lucián Dárámu§, mtr-o lucrare, ne spune cá istoriografia prostitufiei romána este íntr-o fazá a inifierii. La acea§i concluzie a ajuns §i Lederer Pál despre prostitujia in istoriografia maghiará. In schimb ín istoriografia altor nafiuni avem lucrári foarte bűne §i bogate. Dintre care putem aminti pe Jacques Solé, Passión charnelle et société urbaine d Ancien Régime: Amour vénái, amour libre et amour fou a Grenoble au milieu de regne de Louis XIV, Villes de L Europe mediterranéenne et de l Europe occidentale du Moyan Age, Actes du colloque de Nice, 1967, 27-28 martié, Annales de la Faculte des Lettres et Sciences Humanies de Nice 9-10 (1969), p. 211-232, Richard C. Cobb, The Police and the People: French Popular Protest, 1789-1820, Clarendon Press, Oxford, 1970, p. 234-239, Brian Pullan, Rich an dP oor inRenaissance Venice, Harvard University Press, Cambridge, 1971, p.376-394, Judith R. Walkowitz és Dániel J. Walkowitz, „ We are nőt Beasts o f the fie ld ”: Prostitution and the Poor in Plymouth and Southampton Under the Contagious Diseases Act, Feminist Studies 1, no 3/4, 1973, Judith R. Walkowitz, The Making o f an Outcast Group: Prostitues and Working Women in Nineteenth-Century Plymouth and Southampton, Richard J. Evens, Prostitution, State and Society in Imperial Germany 2 Cele mai importatante lucrári au apárut din creionul lui Judith R. Walkovitz, Jacques Rossiaud, Frances Finnegan, E.M. Sigsworth, Alain Corbin, Richard J. Evans Laure Adler etc. 3 Vezi GÜNTNER Péter, A soproni prostitúció története, in: Aetas, 1997/1.szám, http:/ /www. epa. hu/ 008 00/ 008 61/00004/1997_t3.html (Letöltés ideje: 2012.02.05)

101

Budapest a városlakók folyóirata9, dar §i in altele10. Din aceastá ultimá categorie trebuie sá menfionez lucrarea lui Szabó Ödön, autorul fiind primul istoric din Oradea care a avut preocupári legate de acest subiect11. Au apárut lucrári ín privind unele localitáfi din Monarhia Austro-Ungará, precum Gyulafehérvár (Álba Iulia)12, Kolozsvár (Cluj-Napoca)13, Miskolc14,

4 Vezi Németh György, A hetairák szabadsága. Prostitúció Hellasban, In: Rubicon, 2007/8. szám, Tegyey Imre, Aphrodité játékai, in: Rubicon, 1994/6. szám, Földi András, Prostitúció és a római jo g , Rubicon, 1998/7. Szám, GeszthelyiTamás, A gyönyörök forrása. Pompeji erotikus emlékei, in: Rubicon, 1994/6.szám, Katus László, Megvan az ideje az ölelésnek. A házasélet egyházi előírásai a kora középkorban, in: Rubicon, 1994/6.szám, Magyar László András, Bordélyélet a reneszánsz Itáliában, in: Rubicon, 1998/6.szám, Ágoston Gábor, A régi Konstantinápoly erkölcse, in: Rubicon, 1998/7.szám, Forrai Judit, A bujakór története, in: Rubicon, 1998/6. Szám, Idem, Kufárokés kurtizánok. A hazai leánykereskedelem virágkora, in: Rubicon, 1991/3. szám, MEZEY Barna, Büntetőjog és szexualitás Magyarországon. A nemi bűncselekmények megítélésének változásai (16—19. század), In: Rubicon, 1998/7. szám, Vadász Sándor, Párizs örömlányai, in: Rubicon, 1998/7. szám, Szécsényi Mihály, Garniszállókés kéjnőtelepek, in: Rubicon, 1998/7. szám, Susan Zimmermann, Nemiség, tisztesség és szegénység. A nőkkel és a prostitúcióval kapcsolatos vita és politika Bécsben és Budapesten a századfordulón, in: Rubicon, 1998/7. szám, Kránitz Mariann, A prostitúció és a szervezett bűnözés. A magyarországi prostitúció tablója a 20. század végén, In: Rubicon, 1998/7. szám 5Vezi FORRAI Judit, Prostitúció a régi Budapestem, in: História, 1993/8. szám 6Vezi Perényi Roland, A "figyelő, megelőző és felfedező" rendőrség, In: Gerő András (Főszerk.) Budapesti negyed, 47-48, szám, Kiadja Budapest Főváros Levéltára, 2004, Vargha Dóra, A bűn medikalizálása, In: Gerő András (Főszerk.) Budapesti negyed, 47-48, szám, Kiadja Budapest Főváros Levéltára, 2004, MÁTAY Mónika, Agycentizők a századfordulón, in Gerő András (Főszerk.) Budapesti negyed, 47-48, szám, Kiadja Budapest Főváros Levéltára, 2004, Forrai Judit, Kávéházak és kéjnők, In. Gerő András (Főszerk.), Budapesti Negyed, 2004, 43-44. szám, Kiadja Budapest Főváros Levéltára, 2004, 121-130 o., 7 Vezi Asztak Lajos, Kolozsvár-közelről in: Szabadság, 2008/24 septembrie, 8, 15, 22, 29 septembrie 8 VeziAnkaLászló, A budapesti prostitúció és szexpiac története a boldog békeidőben, in: Valóság, 2008/12. szám 9 S Lásd Szécsényi Mihály, Egy p esti kupleráj 1889-ben. A bordélyrendszer működése és átalakulása a középkortól a 19. század végéig, in: Budapest a városlakók folyóirata, 2010/7. szám, Idem, Egy p esti kéjnőtelep 1934-ből. Intézmény a j ó erkölcs és a j ó ízlés védelmében, in: Budapest a városlakók folyóirata, 2010/nr.9 10 Vezi Szécsényi Mihály, A budapesti prostitúció átalakulása az 1960-as években, in: URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv vol. V., Budapesta, 2010, p. 311-328 11 SZABÓ Ödön, Aspecte ale prostitufiei orádene la sfárfitul secolului al XlX-lea inceputul secolului al XX-lea, manuscris, p. 3 (in continuare vezi Aspecte aleprostitufiei orádene...) 12 Vezi Lucián DÁRÁMU§ 2003, 225-248 o. 13 Vezi Gyarmati Zsolt, A kolozsvári prostitúció dualizmuskori szabályozása, in: Idem-Geamba§u Réka (szerk.), RODOSZ tanulmányok, Közgazdaság-, jo g - és történettudomány IV., Editura Kriterion, Kolozsvár, 2003, p. 187203, BOKOR Zsuzsa, Prostitúciós intézmények változása a két világháború közötti Kolozsváron, Disertajie de doctorat, ELTE, Budapesta, 2012, Idem, Nők a deviancia határán... A z átmenet asszonyai Kolozsváron az 1920-as években, in: Bakó Boglárka-Tóth Eszter Zsófia (szerk.), Határtalan nők. Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Nyitott Könyvműhely, Budapesta, 2008. P. 165-180, Idem, Szomorú száműzöttek a szerelem tündérkertjeiben. A két világháború közötti kolozsvári prostituáltak (szub)kulturális konstrukcióiról, in: Jakab Albert Zsolt-Keszeg Vilmos (szerk.): Csoportok és kultúrák. Tanulmányok szubkultúrákról. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék - Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007, p.195-217, Idem, „Jeligém Nagyszerű öröm Úri nők prostitúciója Kolozsváron a két világháború között, in: Tabula 2006. (9) 2, p. 161-186, Idem, Az orvos és páciensei... Prostitúció, szabályozás, orvostársadalom a két világháború között. In: Korunk 2006. 10, p. 114-119, Idem, Technikák a prostituáltak marginalizálására és a nemzeti térből való kizárására, in: Jakab AlbertZsolt - Szabó A. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. 5. Kriza Könyvek, Kolozsvár, 2006, p. 215-235, Idem, Promiszkuus úrinőből futóbárcás, futóbárcásból hivatásos prostituált. Technikák a prostituáltak marginalizálására és a nemzeti térből való kizárására, In: Regio 2005 (16) 3. 47-66 o, Idem, A prostituált teste mint az orvosi hatalom önlegitimációs eszköze a két világháború közötti Kolozsváron, in: Jakab Albert-Zsolt - Szabó A. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. 4. Kriza Könyvek,

102

Eger15, Budapest16, Győr17, Sopron18, Székesfehérvár19, Keszthely20, Pécs21, Veszprém22 dar §i despre altele. Pentru a scoate in eviden{á informa^iile legate de casele de toleranfá, dintre metodele aflate in arsenalul unui istoric am folosit, in primul ránd, metoda comparapei §i a sintezei. Casele de toleranfá O persoaná care nu cunoaste problematica prostitutiei, auzind expresia „case de toleranjá”, in cele mai multe cazuri se gánde§te, eredem női, la viafa inchisá a bordelurilor. ínsá daca ne uitám atent la lumea dragostei cumpáratá pe báni, putem constata cá prostitufia a intrat in toate sectoarele lumii divertismentului. Astfel, in categoria caselor de toleránsa au intrat cafenelele, beráriile, unele restauranté §i casele de rendez-vous. In paralel cu acestea, s-a diversificat §i activitatea prostituatelor, ele devenind cántáre^e, dansatoare, dar §i altele.23 ín aceastá lucrare insá ne oprim la prezentarea lumii bordelurilor din Oradea lásánd pe dinafará

Kolozsvár, 2005. 65-100 o., Idem, Ördögi vagy angyali cselekedetek? Megjelölés, tolerancia, kirekesztés - a prostitúció és társadalmi kezelésmódja, ín: Helikon 2005. (XVI.) 11, p. 12-13 14 Vezi Prelegerea lui Széchényi Mihály, in Conferinfa anualá a Cercului Hajnal István, cu lucrarea intitulatá Piacok a társadalomban és a történelemben, Debrecen 2012 15 Vezi Horváth László, Adatok az egri prostitúció újkori történetéhez, in: Archívum, 1996/14, Eger 16 Vezi Miklóssy János A budapesti prostitúció története, Népszava Kiadó, Budapest, 1989, FORRAI Judit, Prostitúció a régi Budapestem, in: História, 1993/8. szám, Idem, Kávéházak és kéjnők, in. Gerő András (Főszerk.), Budapesti Negyed, 2004, 43-44. szám, Kiadja Budapest Főváros Levéltára, 2004,121-130 o., ANKA László, A budapesti prostitúció és szexpiac története a boldog békeidőben, ín: Valóság, 2008/12. Szám, SZÉCSÉNYI Mihály, Egy p esti kéjnőtelep 1934-ből. Intézmény a j ó erkölcs és a j ó ízlés védelmében, in: Budapest a városlakók folyóirata, 2010/9. szám, Idem, Egy p esti kupleráj 1889-ben. A bordélyrendszer működése és átalakulása a középkortól a 19. század végéig, in: Budapest a városlakók folyóirata, 2010/7. szám, Idem, A budapesti prostitúció átalakulása az 1960-as években, in: URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv vol. V., Budapesta, 2010, p. 311 -328, Idem, Vázlat a budapesti garni szállók történetéből, in. Bana József (Szerk.), Piroslámpás évszázadok, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának kiadványa, Győr, 1999, Idem, Prostituáltak térben és időben. A prostitúcióra vonatkozó szabályrendeletek változásai 1867-1927 között, la conferinfa doctoranzilor de la ELTE, intitulatá Nyitott társadalomtörténet 4. A z ELTE BTK Történettudományi Doktori iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti programjának doktorandusz-konferenciája, Budapesta, 2010 , Idem, A prostitúció színterei és intézményei Budapest területén a 18. század vegetál a 20. század közepéig, la conferm^a intulatá Várostörténeti előadások c. konferencia, Budapest Főváros Levéltárának Levéltári Napja, Budapest, 2010 17 Vezi Bana József, A bordélyházak kialakulása Győr városában (1848-1919), ín. Bana József (Szerk.), Piroslámpás évszázadok, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának kiadványa, Győr, 1999, p. 5-14 18 Vezi GÜNTNER Péter, A soproni prostitúció története, ín: Aetas, 1997/1. szám http:/ /www. epa. hu/ 008 00/ 008 61/00004/1997_t3.html (Timpul descárcárii: 2012.02.05), Idem, A soproni prostitúció szabályozása és szerkezete országos összehasonlításban a századfordulón, in. Bana József (Szerk.), Piroslámpás évszázadok, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának kiadványa, Győr, 1999, p. 33-44, 19 Vezi Csurgai Horváth József, Székesfehérvár és a prostitúció (Fehérvár piros lámpás századai), ín. Bana József (Szerk.), Piroslámpás évszázadok, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának kiadványa, Győr, 1999, p. 45-54 20 Vezi Halász Imre, Keszthelyi „szerelmi szabadfoglalkozásúak” a 19. Század másodikfelében, ín. Bana József (Szerk.), Piroslámpás évszázadok, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának kiadványa, Győr, 1999, p. 63-106 21 Vezi Márfi Attila, A prostitúció szabályozása Pécsett a dualizmus éveiben, in. Bana József (Szerk.), Piroslámpás évszázadok, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának kiadványa, Győr, 1999, p. 117-124 22 Vezi Hogya György, Örömlányok és bordélyházak Veszprém városában, Viza Kft, Veszprém, 2008 23 Laure ADLER, Casele de toleranfá íntre 1830 §i 1930 (Traducere de Irina Cristea), Editura Corint, Bucure§ti, 2004, p. 149, 152, 154, 157, (ín continuare vezi Laure ADLER, Casele de tolerantá...)

103

celelalte tipuri de case de toleranfá. Chiar de la ínceput, trebuie sá men|ionám faptul cá primele bordeluri modeme au apárut ín a doua jumátate a secolului al XVIII-lea §i la ínceputul secolului al XlX-lea, in marile ora§e ale Europei precum Londra, Paris, Berlin, Amsterdam §i altele. Ulterior, de aici s-au ráspándit in 24 A toate ora§ele intrate ín faza de inflorire in plán administrativ, industrial, demografic etc. In aceste localuri statul transferá responsabilitatea administrafiei publice, polipéi §i a medicilor. Drept urmare, in fiecare ora§ vor exista regulamente proprii de functionare. Un exemplu timpuriu avem in Parisul anului 1829.25 ín cadrul monarhiei Austro-Ungare n-a existat nici o lege pentru reglementarea prostitutiei. Putem aminti drept exemplu doar Legea Sanitará (Legea XIV din 1876) in cazul oraselor care au adoptat unul dupá altul regulamente proprii de funcfionare. Primul a fost Pesta cu regulamentul din 1867, fiind urmat de ora§e precum: Győr in 1890, Kecskemét in 1896, Veszprém in 1891, Pécs in 1903, Budapesta in 1909. ín ceea ce prive§te Transilvania la Gyulafehérvár (Álba Iulia) a apárut in anul 1880, la Szászsebes (Sebe§) §i 9 /v Nagyenyed (Aiud) in 1885, iar la Abrudbánya (Abrud) in 1905 . In Oradea, primele regulamente de functionare au fost concepute pe la mijlocul secolului al XIX- lea, dar din pácate acestea nu s-au pástrat. Cél dintái regulament pe care 1-am putut cerceta dateazá din 18 8827. Din aceasta reiese cá in Oradea §i Transilvania reglementárile au apárut in generál mai repede decát in alté párfi ale monarhiei Austro-Ungare. Despre numárul caselor de toleranjá nu avem prea multe informatii. §tim doar cá in 1867, 18 bordeluri dispuneau de autorizatii de functionare, numárul acestora scázánd in 1888 la 11, ele fiind totu§i suficiente pentru un oras cu o populatie de aproximativ 25 000 locuitori. Pentru anul 1915 exista date complete, in sensul cá functioneau 7 bordeluri, cu 74 de prostituate, pe lángá • • 98 care mai erau 30 de prostituate libere si 21 aflate sub supraveghere politieneascá . Astfel, existá documente care se referá la faptul cá majoritatea bordelurilor au fost amplasate in strázile: Holdvilág, Vitéz, Peczesor, Rövid §i Szarvas-sor, dar gásim §i in strázile Gyepsor, Kisfuves §i Kismagyar.29 Regulamentul de functionare stabilea locurile unde puteau fi amplasate bordelurile, respectiv numai in locurile mai ferite si nici íntr-un caz, in apropierea scolilor sau a institutiilor publice. Analizánd a§ezarea caselor de prostitufie putem afirma cá majoritatea lor se gáseau ín partea exterioará a ora§ului ín apropierea Cazármii Imperiale §i fi

24 Eduard FUCHS, Az újkor erkölcstörténete vol. III., Edifia a Il-a, Editura Világirodalmi Kiadás, p. 92 (ín continuare vezi Eduard FUCHS, Az újkor erkölcstörténete...) 25 Laure ADLER, Casele de toleraniá..., p. 57 26 HOGYA György, Örömlányok és bordélyházak Veszprém városában, Veszprém, 2008, p. 46-54, LEDERER Pál (coordonator), A nyilvánvaló nők Prostitúció, társadalom, társadalomtörténet, Editura Új Mandátum, Budapesta, 1999, p. 333-385, Lucián DARAMU§, Premise pentru o monograjie urbaná a prostitutiei. Registrul prostituatelor: indicator al stáriiprostitutiei ojiciale, in Radu MÁRZA, Laura STANCIU (Coordonatori), Cum seriem istoria? Apelul la ftiinte $i dezvoltárile metodologice contemporane, Editura Aetemitas, Álba Iulia, 2003, p. 248 (in continuare vezi Lucián DÁRÁMU§, Premise pentru o monografle urbaná a prostitutiei...) 27 Ibidem, dós, 611, f. 151 28 Adorján Péter, A halott város, 1940, p. 90 29 Arhivele Nationale- Serviciul Judetean B ihor,/o»í/ Primária Municipiului Oradea. Consiliul orásenesc, dós. 611, f. 151, (in continuare vezi A.N- S.J.Bh,fon dP rim ária...)

104

Regale (Császári és Királyi huszár laktanya), §coala Regalá Maghiará de Cadefi (Magyar Királyi Honvéd Hadapród Iskola), Cazarma Artileriei (Tüzér laktanya), Cazarma husarilor (Honvéd Huszár laktanya) §i nu in ultimul ránd in zóna Pia^a Maré (Nagy Vásár Tér). Motivul din care bordelurile sunt amplasate ín acest fel il gásim in regulament, care clarificá cá o astfel de institutie nu poate fi in vecinátatea unui láca§ religios, a unei §coli, a unui colegiu, pensiune etc. Avánd in vedere amplasarea bordelurilor din Oradea, se observá faptul cá din punct de vedere economic, patroanele acestora au gásit cele mai bűne locuri deoarece o maré parte a clienjilor proveneau din rándul soldajilor, dar nu trebuie sá lásám ín afará nici casele de toleran^á din strada Szarvas-sor aflatá in apropierea pie^ei. Aceastá afirma$ie este subliniatá §i ín literatura de specialitate. 30 Majoritatea caselor de toleranfá functionau incá de la inceputul secolului. Acest fapt este subliniat de cazul lui Kádár György, care a cumpárat o casá cu etaj cu 64000 de coroane31. ín aceastá casá a funcponat un bordel deja de la inceputul secolului al XlX-lea. Cát despre bordelurile ín sine putem spune cá intrarea se facea doar prin curte, iar perdelele trebuiau sá fie trase toatá ziua. ínáuntru éra interzisá muzica, precum §i consumul de báuturi_ alcoolice. Interiorul bordelului varia ín íunctie de gustul si posibilitájile financiare ale íré darui patron. In cele mai multe cazuri éra compus dintr-un sálon frumos mobilat si cáteva camere, dar altele erau foarte pompoase, cu oglinzi venetiene si luminá electricá, dupá cum relata un martor.32 Ca sá ínfelegem mai bine via|a din aceste localuri, ín continuare vöm íncerca sá analizám cáteva elemente ale prostitutiei orádene, si anume ne vöm referi la proprietarii caselor de toleranfá, apói la prostituate si clientela acestor localuri.

„Madamele” Referitor la proprietarii bordelurilor putem realiza un tablou, aproximativ complet, in ceea ce priveste provenienta etnicá, confesionalá, socialá. Astfel, majoritatea lor erau de origine maghiará, ceilalti fiind evrei si románi. ín ceea ce prive§te apartenenta confesionalá, dupá cum reiese din cele spuse anterior, majoritatea erau de religie reformatá , romano-catolicá si grecocatolicá35. Printre documentele cercetate nu am gásit proprietari cu mentiunea ca ar apartine religiei ortodoxé. Majoritatea celor care tráiau dintr-o afacere asemánátoare proveneau de la periferia societátii. Putem gási printre acestia spálátorese36, moase37, casierite38 si bucátárese39, 30 GÜNTNER Péter, A soproni prostitúció története (1862-1918), In., Aetas, 1997, nr. 1 http://www.epa .hu /00800 /00 861 / 00004/1997_t3.html (Timpul descárcárii: 2012.02.05. 21:32) 31 A.N- S.J.Bh, fo n d Prim ária..., dós. 611, f. 91 (in continuare: A.N-D.J.B.H, fon d Prim ária...) 32 A.N- S.J.Bh, fo n d Primária... dós. 723, f. 66 33 Ibidem, dós. 723, f. 10 34 Ibidem, dós. 804, f. 9 35 Ibidem, dós. 434, f. 97 36 Ibidem, dós. 804, f. 9 37 Ibidem, dós. 804, f. 75 38 Ibidem, dós. 434, f. 15 39 Ibidem, dós. 723, f. 10

105

desigur au fost si proprietari care proveneau dintr-un strat superior. ín ceea ce priveste provenienta geograficá, putem aflrma cá majoritatea erau persoane náscute in alté localitáti, din Sibiu40 spre Cluj Napoca41, páná la Salonta42. ínsá nu toatá lumea putea sá deviná proprietar. Pentru a obtine autorizatia de functionare trebuia dovedit faptul cá persoana nu a fost acuzatá de nici o instantá judecátoreascá, cá moralitatea acesteia este fárá cusur, dovedind-o cu un certificat de moralitate 43 Pe baza acestuia, Consiliul orásenesc hotárea acordarea sau nu a autorizatiei de functionare. Pe baza informa^iilor analizate putem confírma cá majoritatea au primit autorizajie de functionare pentru deschiderea a unei bordel.44 De obicei patroanele sau altfel zis „madamele”, in afara supravegherii s-au ocupat si de recrutarea fetelor. Aceastá activitate a prezentat §i cárivá factori de risc, fiindcá patroana nu avea nici o garamié dacá prostituata respectivá este sau nu bolnavá, dacá are sau nu datorii. 45 La Oradea s-a inregistrat un caz in care o patroaná a condus un bordel ímpreuná cu soful ei sau impreuná cu fiica sa. „Eu §i mama am depnut páná acum aceastá afacere, ceea ce este atestat de contractul de cumpárare in originaV’.46 Numai in douá cazuri gásim bordeluri conduse de bárbafi. Avem consemnate numele femeilor care au condus case de toleran|á la Oradea in a doua jumátate a secolul al XlX-lea §i inceputul secolului al XX-lea: Weinber Mihályné47, Kellner Gézáné48, Kiinka Istvánné49, Bumbár Lászlóné50, Bálint Istvánné51, Müller Ábrahámné52, Körözsi Istvánná53, Mészáros Lujza54, Papi Károlyné55, Vass Bálintné56, Kádár Józsefhé57, Király Györgyné58, Dudra Czecilia59, Silberg Márkusné60, Czára Flór61, Cziáki Anna62 Dombi Lajosné63, Cz. Nagy Istvánná64, Frenkel Nina65, Szabó Dánielné66, Szabó Erzsébet67, Lövy Róza68 40 Ibidem, dós. 723, f. 27 41 Ibidem, dós. 723, f. 9 42 Ibidem, dós. 804, f. 42 43 Ibidem, dós. 723, f.9 44 Ibidem, dós. 804, f. 6-8, 10, Ibidem, dós, 723, f. 9 45 Laure ADLER, Casele de toleran^á..., p. 61, 64 46 Textul in originar: „ én és édesanyám eddig is közösen bírtuk az üzletet, amit bizonyít az üzletátvételéről szóló eredeti szerződés is" Ibidem, dós, 804, f. 83 47 Ibidem, dós. 723, f. 39 48 Ibidem, dós. 723, f. 53 49 Ibidem, dós. 648, f. 23 50 Ibidem, dós. 648, f. 26 51 Ibidem, dós. 648, f. 19 52 Ibidem, dós. 804, f. 42 53 Ibidem, dós. 804, f. 12 54 Ibidem, dós. 804, f. 75 55 Ibidem, dós. 804, f. 76 56 Ibidem, dós. 804, f. 74 57 Ibidem, dós. 723, f. 7 58 Ibidem, dós. 723, f. 27 59 Ibidem, dós. 611, f. 117 60 Ibidem, dós. 434, f. 20 61 Ibidem, dós. 434, f. 64 62 Ibidem, dós. 434, f. 66 63 Ibidem, dós. 804, f. 83

106

Prostituatele Prostituatele trebuiau sá se prezinte obligatoriu la Cápitanul de polipé, pentru a fi luate in evidentá si pentru a li se elibera un fel de act de identitate numit „bárca”, in care erau trecute datele personale: numele, data §i locul nasterii si intr-o parte specialá, figurau vizele medicale. Starea sánátátii éra stabilitá de cátre medic si nu putea lipsi din documentul personal, care trebuia arátatá la cererea clientului. Proprietarul asigura locul de dormit si máncarea, in acelasi timp el éra responsabil si pentru controlul medical al fiecárei prostituate. Totu§i trebuie sá facem distinctie intre prostituate: pe de-o parte, erau prostituate care-si desfásurau activitatea in cadrul bordelurilor, iar pe de altá parte erau prostituate care nu locuiau ín bordel, desfásuránd o activitate pe cont propriu si mai éra o categorie de fete aflate sub supraveghere politieneascá, in aceastá categorie fiind incluse casieritele, vánzátoarele de tigári, receptionerele de la hotel si ospátarele. ín generál, fetele „u§oare” proveneau din familiile muncitore§ti si de mici meseria§i. íntr-o anchetá sociologicá se aratá cá o treime din prostituate proveneau din mediul rural, douá treimi din mahalale69. Lucián Dárámu§ vorbe§te despre mobilitatea permanentá a prostituatelor intre localitátile urbane din toatá Transilvania, ajungánd * • la concluzia cá doar un procent scázut din ele practicau meseria ín ora§ul natal 70 . De multe őri, din viata acestor femei lipsea educatia moralá, respectiv cea religioasá. Pentru fetele care veneau de la sate posibilitátile erau asemánátoare: tinere, naive, frumoase, venite din mediul rural, deveneau u§or victime ale patronilor caselor de tolerantá. Legea prevedea ca prostitutia sá fie practicatá doar de fetele care ímpliniserá deja 17 ani 71 . Cariera de prostituatá éra in generál scurtá, aproximativ páná la 30-35 de ani. Prostituatele aveau anumite obligatii: sá respecte §i regulile nescrise, sá se prezinte 79 periodic la control medical, de douá őri pe sáptámámá, luni si vineri . In cazul in care prostituata se dovedea a fi bolnavá, ea éra obligatoriu transportatá la spital, neputándu-§i relua activitatea decát dupá o refacere completá. Alté reguli impuneau o baie regulatá, cél putin T\ sáptámánalá, li se interzicea purtarea hamelor provocatoare pe stradá . Aceastá via|á putea fi abandonatá oricánd, prostituatele avánd libertatea de a párási bordelurile, insá in acest caz, aveau obligatia sá plece din Oradea in 48 de őre si éra interzisá angajarea lor in acest ora§ in urmátoarele trei luni74. Desigur, in réalitate, lucrurile n-au fost atát de simple. Un aspect important de remarcat, este acea prevedere din regulament conform cáreia: „Prostituata are •

*

64 Ibidem, dós. 804, f. 37 65 Ibidem, dós. 723, f. 30 66 Ibidem, dós. 804, f. 59 67 Ibidem, dós. 804, f. 5 68 Ibidem, dós. 434, f. 1 69 SZABÓ Ödön, Aspecte ale prostitutiei O r á d e n e p. 3 70 Lucián DARAMU§, Premise pentru o monografie urbaná a prostitutiei..., p. 229 71 Ibidem, dós. 611, f. 152 72 Ibidem, dós. 611, f. 153 73 Ibidem, dós. 160, f. 160 74 Ibidem, dós. 611, f. 157

107

dreptul sá analizeze clientul in prealabil, putánd sá reíuze contactul sexual cu bárbatii care se opuneau acestei analize, cu cei care erau foarte uráti, beti”, desigur aceastá prevedere dorea sá protejeze prostituata, dándu-i posibilitatea de a alege si nu de a fi doar aleasá. Atragem totodatá atentia asupra faptului cá prin Regulamentul de organizare a caselor de tolerantá se incerca protejarea, atát a clientilor cát si a prostituatelor. Cát despre clien^i ace§tia provin din toate categoriile sociale, totusi majoritatea clientelei o reprezentau soldatii75, muncitorii, respectiv oamenii care se aflau ín trecere prin oras, in special cei veni^i la piafa sáptámánalá. Muncitorii, soldatii, vánzátorii din magaziné vin in grup, cu báni greu strandi §i fiecare dintre ei trage o carte de joc. Ciné trage asul de cupá, cá§tigá §i urcá cu fata. De aici vine proverbul „a face asul de cupá”. Edmond de Goncourt serié intr-un loc cá „Pentru soldat, prostituata rámáne o femeie... Soldatul iube§te cu gelozie. Soldatul i§i imparte cu ea solda. Soldatul o scoate la plimbare, plin de mándrie.”76 De obicei bárbatii preferá femeile de ináltime medie. Cele inalte §i cele grase atrag mai pufini clienti. In concluzie, putem afirma cá, casele de tolerantá din Oradea reprezintá un element demn de interes al vietii sociale din a doua jumátate a secolului al XlX-lea si inceputul secolului al XX-lea. Pentru a Melege mai bine fenomenul prostitutiei, a§ dóri sá citez un pasaj din partea introductivá al regulamentului din 1888: „in conditiile sociale actuale, oricát contravine aceasta cu ideea moralitátii » trebuie sá rábdám existenta 5 bordelurilor intru-cát ocrotirea sánátátii J ar suferi 77 múlt fárá ele” . Societatea mai múlt tolera, decát accepta prostitutia. Casele de tolerantá si prostituatele erau vázute ca un ráu necesar.

75 Ibidem, dós. 611, f. 89 76 Lucián DARÁMUL, Premise pentru o monografie urbaná a prostitutiei..., p. 114 11 Ibidem, dós. 611, £ 151

108

Bibliografie: Izvoare arhivistice inedite Arhivele Nationale- Serviciul Judetean Bihor, fond Primária Municipiului Oradea. Consiliul orásenesc, dós. 108 ( in continuare: A.N- S.J.Bh, fond Primária...) A.N- D.J.B,fo n d Primária..., dós, 434 Ibidem, dós. 611 Ibidem, dós. 648 Ibidem, dós. 723 Ibidem, dós. 804 Lucrári generale Adorján Péter, A halott város, 1940 Lucrári specifice ADLER, Laure, Casele de tolerantá intre 1830 §i 1930 (Traducere de Irina Cristea), Editura Corint, Bucureíjti, 2004 FUCHS, Eduard Az újkor erkölcstörténete vol. III., Edifia a Il-a, Editura Világirodalmi Kiadás HOGY A György, Örömlányok és bordélyházak Veszprém városában, Veszprém, 2008 LÉDERER Pál (Coordonator), A nyilvánvaló nők Prostitúció, társadalom, társadalomtörténet, Editura Új Mandátum, Budapesta, 1999, p. p. 333- 400 Lucián DARAMU§, Premise pentru o monografie urbaná a pro§titufiei. Registrul prostituatelor: indicator al stárii pro§titufiei oficiale, in Radu MARZA, Laura STANCIU (Coordonatori), Cum seriem istoria? Apelul la §tiiníe §i dezvoltárile metodologice contemporane, Editura Aetemitas, Álba Iulia, 2003, p.225-248 SZABÓ Ödön, Aspecte ale prostitutiei Orádene la sfár§itul secolului al XlX-lea inceputul secolului al XX-lea, manuseris GÜNTNER Péter, A soproni prostitúció története (1862-1918), In., Aetas, 1997, nr. 1 http://www.epa .hu/00800 /00 861 / 00004/1997_t3.html (Timpu descárcárii: 2012.02.05. 21:32)

109