A Cziráky ősgaléria

Artificium

et

História

3.

Székely Zoltán A

CZIRAKY-ŐSGALÉRIA

Xántus

János Győr 1997.

Múzeum

Artificium

et

História

3. A

győri

Xántus

János

ISSN

A

katalógus

Dr.

Somogyi

Győr

város

Tivadar képviselője

Panzió Optika

Horváth város

Alap

önkormányzati

Cziráky

Győr

támogatta:

Kulturális

Somogyi

város

BT

László

önkormányzati

Molnár

képviselője

István

önkormányzati

Technikai Némethné

kiadványa

1216-1 39X

megjelenését

Nemzeti

Győr

Múzeum

képviselője

munkatárs:

Jankovits

Györgyi

Foto: Burián G y ö r g y

Készült a g y ő r i Xántus János M ú z e u m kiadványszerkesztő rendszerével. N y o m d a i sokszorosítás: Palatia N y o m d a és K i a d ó Megjelenik 5 0 0 példányban Felelős k i a d ó : dr. T. Szőnyi Eszter Borítón:

Kat.

12.

Bt.

BEVEZETÉS A nemesi családok tagjainak s rokonainak arcképeiből összeállított ősgalériák a XVII-XVIII. század óta szinte elengedhetetlen berendezési tárgyai voltak a magyar kastélyoknak s kúriáknak. E portrék nem csupán készíttetőik arcvonásait őrizték meg, hanem tanúskodnak megrendelőik reprezentációs igényeiről, művészi igényességéről s emellett számos történeti, művelődés-, mentalitás- és családtörténeti ismerettel is szolgálnak egy olyan társadalmi rétegről, amely évszázadokon keresztül meghatározó szerepet látszott az ország s a nemzet történetében. A régi magyar arcképek feldolgozása az utóbbi évtizedekben vett nagyobb lendületet - sajátos módon előbb a szlovákiai s horvátországi, majd a hazai múzeumokban őrzött anyag részbeni publikálásával illetve művészettörténeti összefüggéseik feltárásával. Az alább következő dolgozat egy nyugat-dunántúli arisztokrata család, a Cziráky grófok ősgalériájának bemutatásával kíván e kutatómunkához némi szerény adalékot szolgáltatni.

A CZIRÁKY-CSALÁD A Cziráky ősi Sopron vármegyei család, .amelynek története a XIII. század közepétől kezdve folyamatosan nyomon követhető az írott források segítségével. A középkorra vonatkozó adatokat Szopori Nagy Imre, Stessel József és részben Karácsony János genealógiai tanulmányai taglalják részletesen, míg a család újkori történetének szinte egyedüli kútfője Házy Alajos 1 8 9 5 - b ő l való, az azóta elpusztult lovasberényi levéltár anyagán alapuló kéziratos krónikája . A soron következő fejezet a kutatás mai állapotában nem vállalkozhat teljes családtörténeti áttekintésre, amely egyébként is meghaladná a jelen munka kereteit, csupán a fentebb elősorolt művekre támaszkodva kívánja röviden bemutatni a Czirákyak hétszáz esztendős históriáját. A családtagok életútjának, tevékenységének s rokoni kapcsolatainak részletesebb adatolására csupán a XVIII-XIX. század tekintetében kerül sor, mégpedig az ősgaléria elemzéséhez szükséges történeti-genealógiai háttér felvázolása céljából. Egy 1 2 4 7 - b ő l való oklevél emlékezik meg elsőként a Czirákyak őseiről, a Vezekény nemzetségből való Blandriszról s Pálról, bár a családi hagyomány - valószínűleg nem alaptalanul - a XII. században élt s II. Béla által megadományozott Ciriákot tartja a família ősatyjának. Törzsbirtokaik a Rábaköz északi, valamint a Répcemellék keleti részén terültek el, ahol Vezekény (ma Veszkény) s Cirák falvak őrzik

3

a nemzetség és az alapító ős nevét. Amikor a XIII. század közepének forrásaiban feltűnnek tagjai, a Vezekény nemzetség már több ágra bomlott, amelyeknek a fentebb említett Blandrisz és Pál vonalával való kapcsolata kérdéses illetve ismeretlen. Mindenesetre az egyik ilyen ágból származott a nemzetség legjelentősebb Árpád-kori tagja, Bertalan fia Dénes is, akit a rákövetkező század oklevelei a Nagy jelzővel illettek. E melléknév talán a birtokgyarapításban szerzett érdemeire utal, amelynek nyitányaként 1 2 6 5 - b e n IV. Béla a morvák elleni hadjárat során a Morva folyó mellett vívott ütközetben a király védelmében súlyosan megsebesült Dénesnek a Rába melletti királyi erdőőrök Székas nevű földjéből öt mansiót adományozott. Közelebbről meghatározatlan időpontban, de még IV. Béla uralkodásának ide|én királyi adományként kieszközölte magának magvaszakadt atyafiának, Salamonnak az ősi ciráki birtok és a székasi puszta között elterülő földjeit is, ahol új települést alapított, Dénesfalvát, amely napjainkig őrzi alapítója nevét (ma: Dénesfa). Az elkövetkezendő három évtizedben vásárlás, bírói ítélet és zálog révén további birtokokhoz jutott az öröklött földjeivel határos Család, Kér és Peresznye, valamint a némileg távolabb eső, ám szintén Sopron vármegyei Homok és Hidegség falvakban. E szerzeményeit azután igyekezett szomszédai rovására folyamatosan tovább növelni, amint erről az 1270-es és 1280-as évekből származó többrendbéli panaszok és az ezek nyomán megindult perek tanúskodnak. Dénes tekintélyét jelzi, hogy 1 2 9 9 - b e n fogott bíróként szerepelt egy peres ügyben 2 . Fiai nem lévén birtokai nemzetségbeli rokonaira szállottak. A XIV. századra a Vezekény nemzetségnek csupán két ága maradt, amelyek a fentebb már említett (I.) Blandrisztól és a Czirákyak tulajdonképpeni ősétől, (I.) Páltól eredtek. A két ág 1 2 6 4 - b e n és 1 2 6 5 ben együtt lépett fel - részben sikertelenül - az előzőekben már említett Salamon hátrahagyott birtokainak megszerzése végett, 1 2 9 1 - b e n pedig Peresznye és Család birtokokon, valamint Salamon ciráki s veszkényi örökrészén osztoztak. Blandrisz unokái - közöttük (II.) István, aki egy 1342-es oklevélben mint fraknói várnagy szerepelt - 1 3 2 3 - b a n királyi adományként megkapták Ruszt városát, s minden bizonnyal ekkoriban jutottak az Arad vármegyei Bassarág falu birtokába is. Bár az oklevél nem közli az adomány okát képező érdemeket, feltehető, hogy az oligarchák elleni harcokban tüntették ki magukat. 1 3 4 2 - b e n megszerezték Nagy Dénes jószágait is, amelyen azonban 1 3 4 5 - b e n osztozni kényszerültek (I.) Pál utódaival. Nem sokkal később, 1 3 6 6 - b a n újabb birtokosztályra került sor: ekkor a két ág az addig osztatlanul bírt Cirákon, Berekelfalun, Családon, Peresznyén, Veszkényen, Bassarágon, a Cser és Szemere közötti földeken, valamint a Répcén lévő malmokon és a peresznyei és berekelfalui gyümölcsösökön osztoztak 3 . Birto-

4

kosok voltak továbbá Nogyhőflányban (1327), zálogjogon Egyházasurkon (1344), Gyáron és Ligvándon (1346) 4 . A Bla ndrisztál eredő ág, amelynek tagjai 1323 óta peresznyei birtokukról de Peresznye névvel illették magukat, az 1 400-at megelőző években kihalt. Pál utódai, akik a XIV. századtól ciráki birtokuk után de Zyrak névvel jelennek meg az oklevelekben, Sopron vármegye tekintélyes nemesei voltak, mint erről Pál fia Miklósnak 1 3 2 2 - b e n említett bírói hivatala ("iudex totius provinciáé comitatus Soproniensis"), Miklós fiának, Péter Ewznek 1 3 6 5 - ö s 5 , fiának Miklósnak 1 405-ös 6 királyi emberként való szereplése, vagy Pál dédunokájának, Miklós fia Miklósnak - másként Michknek - 1399-es rábaközi alispánsága 7 , illetve királyi emberként való ténykedése ( 1 4 0 5 8 , 1 4 1 6 , 1 4 1 8 9 ) tanúskodik. Ez utóbbinak 1 4 2 5 - b e n egy per kapcsán a következő birtokait vették zár alá: dénesfai udvartelkét épületekkel, 3 2 jobbágytelket, 3 0 0 hold szántót, 2 0 0 hold rétet, 3 0 0 hold makkos- és 2 0 0 hold szabad erdőt, a Répcén egy kétkerekű malmot, míg ciráki, szemerei, persznyei, családi és vezekényi jószágai ekkor zálogban voltak . Az elkövetkező századokban is ezek alkották a család törzsbirtokait. Michk és fiai a XV. század első felében többfrontos küzdelmet folytattak birtokaik gyarapításáért illetve azok védelmében. Mivel a földszerzési lehetőségek beszűkültek, királyi adományban pedig nem részesültek, egyrészt atyafiaik földjeinek megszerzésével próbálkoztak, másrészt a szomszédaikon tett erőszakos foglalásokkal is igyekeztek birtokaikat növelni. Ez irányú tevékenységük kedvelt célpontjai a Kisfaludyak voltak, miközben maguk is gyakorta váltak a nagyhatalmú Kanizsaiak, Csornaiak vagy mások hatalmaskodásainak szenvedő alanyaivá. A Czirákyakhoz hasonlatos családok tagjai számára a biztonságot és a felemelkedés lehetőségét leginkább egy-egy nagyhatalmú báró famíliájához való csatlakozás teremthette meg. Alkalmasint ezt az utat járta be Michk fia Miklós is, akit egy 1 444-ből való oklevél peleskei várnagyként említ. Az erősség - és a hozzá tartozó, két mezővárosból és tizenhét faluból álló uradalom - egymást váltó urai különböző délvidéki családok tagjai voltak, így 1 4 4 6 - o t megelőzően a Zsigmond idején bárók közé emelkedett Tallóci Frankó szlavón bán is . Miklós alkalmasint e nagyúr szolgálatában állhatott. Későbbi familiárisi működését azonban nem kísérte szerencse, hisz 1 4 5 1 - b e n Újlaki Miklós erdélyi vajda fogságában volt. A kiszabadulásához szükséges váltságdíjat rokonai a szemerei családi birtok eladásából származó 2 0 0 forintból fizették ki. Később újból a délvidéken találjuk: horvátországi garázdálkodásai miatt Mátyás király fej- és jószágvesztésre ítélte 1 4 6 1 ben .

5

Az elkövetkező száz esztendőben a nemzetség mind népesebb lett, és ezzel párhuzamoson a birtokállomány nagymérvű osztódásával és aprózódásával is számolhatunk, ami viszont az egyes birtokosok teherbíró- és ellenállóképességét kedvezőtlenül befolyásolhatta. Minden bizonnyal e folyamatnak is betudható, hogy e korszak okleveleiben egyre gyakrabban találkozunk a családi birtokok elidegenítésére utaló adatokkal. A zálogba vetés és az örök áron való eladás mellett a vesztes perek nyomán kirótt bírságok és az azt követő zár alá vételek is tovább apasztották a Czirákyak földjeit. E fejlemények azonban az egyes oldalágakat eltérő mértékben érintették. Szélsőséges példaként említhetjük Ferencet, aki 1575-re oly mértékben elszegényedett, hogy költséges birtokpereinek folytatásához már nem tudott ügyvédet fogadni: ennek okán Sopron vármegyéhez folyamodott, hogy rendelné ki mellé a szegények prókátorát 1 3 . Korábban, 1 5 3 2 - b e n Cziráky Ciriák is kénytelen volt minden vagyonát Ládonyi Miklósra ruházni, mivel testvérei és atyafiai képtelenek voltak őt sárvári fogságából kiváltani . Az ellenkező oldalról viszont Györgyöt említhetjük, akinek a familiaritás szerencsét hozott. Mint Várday Pál esztergomi érsek udvarmestere akitől egy soproni házat is kapott, hogy rangjához méltóan nősülhessen - tisztségéből adódóan jelentős készpénzjövedelemmel rendelkezett, amelyekből az 1530-as években a családi birtokok visszavásárlására és zálogból való kiváltására is tellett"15. A leszálló ágban lévő, szétzilálódott - mind gyakrabban egymás ellen is forduló - és birtokaikat felélő Czirákyak újbóli felemelkedésének lehetőségét Michk ükunokájának, Mátyásnak XVI. század végi céltudatos tevékenysége teremtette meg. Ebben az a szerencsés körülmény is segítette, hogy a mellékágak kihalásával az ősi birtokokat saját kezében koncentrálhatta. Mindazonáltal komoly veszélyt jelentettek e folyamatra nézve a magvaszakadtak nőági örököseinek követelései, amelyeknek Mátyás úgy próbálta elejét venni, hogy 1 5 6 5 - b e n új adományt kért s nyert ősi birtokaira Miksa királytól. Ennek ellenére több, hoszszadalmas per is keletkezett: az 1575-től nagybátyjának, Tamásnak leányaival, majd azok örököseivel szemben folyt eljárás kerek száz esztendőn át tartott, ám végül a Czirákyakra nézve előnyös befejezést nyert . A birtokok védelme mellett azok gyarapítása érdekében is pereskedett Mátyás. Igy például 1 5 8 1 - b e n zálogkiváltás okán indította be a jogi procedúrát, amely révén egyik őse, Cziráky János által majd kétszáz évvel korábban, 1 3 9 5 - b e n elzálogosított Peresznyét kívánta visszaszerezni. Ez esetben azonban némileg félresiklott a birtokszerző lendület: a per tárgyát képező Kőszeg melletti Peresznye ugyanis nem volt azonos a XIV. századi oklevélben említett, később Ruszt város határába olvadt Peresznyével . A birtokszerzési stratégiák közül ugyan-

ó

is Mátyás számára csupán a pereskedés volt járható út, tekintettel arra, hogy az egyébként is minimális királyi adományokból elsősorban a mágnások részesültek, a hatalmaskodáshoz pedig nem rendelkezett elegendő erővel, sem a vásárláshoz megfelelő tőkével - s végül gazdag özvegyet sem sikerült találnia. A XVI. század második felének agrárkonjunktúráját Mátyás is igyekezett kihasználni: a nyugati határszél más birtokosainak mintájára Ausztriába való gabonaszállítással is növelte jövedelmeit . Család|a tekintélyét öregbítendő tevékenyen részt vett Sopron vármegye közéletében is: a közgyűlés több alkalommal küldte

ki különböző 20

üqyek vizsqálatára,

1572-ben

és

1574-1580

21

között perc^Dtor, 1 5 8 3 - b a n s 1 5 8 5 - b e n szolgabíró , 1 5 8 5 - b e n helyettes alispán , 1 5 8 2 - b e n pedig a vármegye királyhoz menesztett követe . Mindezek bizonyos mértékű tanultságot, jogi jártasságot is feltételeznek. A tisztviselőket a vármegye nemesi közössége választotta megbecsült tagjai közült, Mátyás hivatalai ekként tekintélyének is biztos fokmérői. Más oldalról nézve viszont talán azt is mondhatjuk, hogy e tisztségek a megyei elithez tartozásnak is jelei. Ahhoz az elithez, amely a XVI. század folyamán egyre inkább önállósuló erőként vette kezébe a megye életének irányítását, s amely országgyűlési követei révén az országos politikában is növekvő jelentőségre tett szert. Mátyás célkitűzéseit nagytehetségű idősebb fia, (I.) Mózes (15661627) vitte tovább, aki önmaga s család|a felemelkedésének útját a hivatalviselésben találta meg. Karrierjét, apja nyomdokain haladva, Sopron vármegyei tisztségek betöltésével kezdte: ekként lett 1 5 9 7 - b e n perceptor, 1 5 9 9 - b e n pedig szolgabíró 2 4 . Jogban jártasságát azonban nemcsak így, hanem ügyvédként is sikeresen kamatoztatta, aminek köszönhetően túl tudott lépni a megyei kereteken s némi országos hírnévre is szert tehetett. Kutassy János esztergomi érsek és enyingi Török János birtokadományai arra látszanak utalni, hogy igencsak magas körökből kerültek ki megbízói. Ekként került kapcsolatba az ország egyik leggazdagabb mágnásával, lllésházy Istvánnal is, akinek 1 6 0 3 ban ügyvédje lett az ellene folyó, általános érdeklődést kiváltó felségárulási perben 2 5 . Illésházyt fej- s jószágvesztésre ítélték ugyan, a nagyhatalmú főúr azonban Lengyelországba menekült, ahonnan a politikai helyzet változása nyomán 1 6 0 5 - b e n tért haza. A következő esztendőben - talán lllésházynak köszönhetően - Cziráky Mózes már a királyi jogügyek igazgatója s nádori protonotárius ( 1 6 0 6 - 1 6 0 8 ) , 1625-től pedig haláláig királyi személynök volt 2 6 . 1 6 0 8 és 1 6 2 5 között rendszeresen részt vett az országgyűlés munkájában, amely szakértelmét mint különböző ügyek kapcsán kiküldött biztos vette igénybe . Tekintélyének köszönhetően megtisztelő feladatokat kapott Vas vármegyében is, ahol szintén feküdtek birtokai: 1 6 1 3 - b a n országgyűlési követ 2 8

7

majd 1 6 1 9 - b e n - Lackner Kristóffal egyetemben - a királyhoz menesztett küldöttség t a g j a 2 9 . Azon kevesek közé tartozott, akik Bethlen Gábor hadjáratai alatt is mindvégig kitartottak a Habsburg uralkodó mellett - a család egyébként a reformáció térnyerésének idején is megőrizte ősei katolikus hitét -, s annak megbízásából különböző feladatokat látott el: királyi biztosként képviselte urát 1 6 2 0 - b a n Esterházy Miklóssal együtt Győr vármegyében 3 0 s ugyanezen esztendőben a besztercebányai országgyűlésen, illetve a Bethlennel folyó béketárgyalásokon. Tekintélyét jelzi, hogy a király kíséretében részt vett az 1 6 2 3 as regensburgi birodalmi gyűlésen is, ahol - sajnálatos módon közelebbről meg nem nevezett - "hűséges szolgálatokat dicséretesen teljesített" . Közszolgálatainak elismeréseként ugyanezen esztendőben bárói diplomát nyert II. Ferdinánd királytól. Mózes a birtokait is jelentős mértékben gyarapította sikeres perek, szolgálataiért kapott adományok, valamint vásárlások révén, amelyek közül a legfontosabb talán az ősi jószágok szomszédságában fekvő Vas megyei Kenyeri falu és Csánig megszerzése volt (1602). Egyébként is jellemző, hogy szerzeményeivel már meglévő földjeit kívánta kikerekíteni. A királytól 1 6 2 2 - b e n Várpalotát s tartozékait kapta 6 0 0 0 forintos zálogként a Bethlen G á b o r idején elszenvedett veszteségek kárpótlása gyanánt. Az 1610-es ciráki urbárium szerint majorságot tartott fenn, terményeit - mint a szekerezési kötelezettség tanúsítja - Bécsig, Sopronig és Pozsonyig szállította 32 . Az arisztokrácia soraiba bekerülve és országos méltóságokat betöltve (I.) Mózes reprezentációs igényei is megváltoztak, amit ma is megragadható módon a dénesfai kastély példáz. Győrött, 1 6 2 7 - b e n tett végrendeletének második pontja szerint a Dénesfán saját költségén építtetett emeletes kastélyt feleségére, Káldy Zsuzsannára hagyta 4 0 0 0 Ft értékben 3 3 . Ez azonos lehet a ma is álló, négyszög alaprajzú, belsőudvaros kastéllyal. Korábban, a középkori oklevelekben nem hallunk a Czirákyak váráról, aminek léte egyébként is valószínűtlen, hisz birtokaik nagysága nem tette lehetővé egy Castrum építését. Mindazonáltal a jelenlegi kastély alaprajza számos szabálytalanságot mutat - például a keleti szárny udvar felé eső falának vastagsága a többitől eltérően megegyezik a külső faléval -, amelyek alapján talán nem nagy merészség arra gondolni, hogy egy korábbi, a megelőző század o k b a n emelt egytraktusos udvarházat építettek át s bővítettek az 1 620-as években. (I.) Mózes idejéből ismerjük a Czirákyak címerének első ábrázolását is. Egy hajdan a családi levéltárban őrzött dokumentumon volt látható az az 1606-os évszámú pecsétlenyomat, amely a későbbi időkből is ismert címerábrát mutatta, azaz a d o m b o n ágaskodó, heraldikai jobb

8

oldalra tekintő farkast, mely mellső lábaival csillaggal és félholddal díszített zászlót tart 3 4 . (I.) Mózesnek öt fi- s két leánytestvére volt, ám a tőlük indult ágazatok rövid idő alatt elenyésztek. E Czirákyaknak nem sikerült sem anyagi helyzetüket stabilizálni, erről az állandó elidegenítések tanúskodnak, sem a megfelelő életstratégiát megtalálniuk. (II.) Mátyás katonai szolgálattal próbálkozott, részt vett a Rákóczi György elleni hadjáratban , (II.) György Sopron vármegye esküdtje volt, ám ők sem tudtak megkapaszkodni. Zsigmond Ambrus ( 1 6 3 1 - 1 6 6 9 ) és Sándor Antal ( 1 6 3 3 - 1 6 9 5 ) ismereteink szerint az elsők, akik a Cziráky családból egyházi pályára léptek. Ferencrendi szerzetesként az utóbbi futott be jelentősebb karriert. Előbb Pozsony magyar hitszónoka volt, majd Széchy Mária udvari papjaként tevékenykedett, s mint úrnőjének bizalmasa bekapcsolódott a Wesselényi-összeesküvésbe is. Ám ez nem ártott későbbi előmenetelének: az 1 6 7 0 - 9 0 - e s években számos maqas 37

tisztséget töltött be rendjében . A XVII. század első feléből két leltár is fennmaradt, amelyekben a család egyes nőtagjainak ingóságait írták össze. 1635-ben Egerváry Mihályné Cziráky Éva hagyatékát vették számba , 1 6 5 2 - b e n pedig Cziráky Zsuzsanna ruhaneműiről vettek fel listát bátyjával kötött megállapodása részeként 3 9 . A szerény ősi vagyonnal rendelkező Mózes jogtudó nemesi értelmiségiként a hivatali szolgálat révén emelkedett az arisztokrácia soraiba, az ország vezető rétegének második garnitúrájába s gyarapította egyben birtokait is. Utódaitól is e stratégia követését várta, hisz tehetségük és szakértelmük volt az egyetlen, ami további emelkedésüket biztosíthatta. Ezért hangsúlyozta végrendeletében, hogy Ádám fiának az ő halála után is mindenképp folytatnia kell tanulmányait. A XVII. századi Czirákyak ennek szellemében, mint afféle jogtudós família és a hivatali arisztokrácia része, továbbra is magas tisztségeket töltöttek be az igazságszolgáltatásban. (I.) Ádám ( 1 6 2 2 - 1 6 6 7 ) 1 6 4 0 - 1 6 5 0 között Sopron vármegye alispánja, 1 6 5 0 - b e n a királyi tábla bírája, 1 6 5 2 - b e n nádori ítélőmester, 1 6 5 5 - b e n királyi tanácsos. Apjához hasonlóan 1 6 4 7 - b e n , 1 6 5 5 - b e n és 1 6 6 2 - b e n országgyűlési biztos különböző ügyekben. IV. Ferdinánd magyar királlyá koronázása alkalmával 1 6 4 7 - b e n aranysarkantyús vitézzé avatták . A nemesi társadalomban elfoglalt helyzetére némi fényt vet gróf Pálffy Pál nádor 1 653-as végrendelete, amelyben meghagyta, hogy Pálffy Miklós, Forgács Ádám, Csáky László, Zrínyi Miklós, Thököly István, Orossy György személynök s "Cziráky uram" a felsorolás rendjében választhatnak egy-egy lovat méneséből 4 . Fia, (II.) Mózes ( 1 6 4 7 - 1 6 9 4 ) 1 6 7 5 - b e n és 1 6 8 6 - b a n Sopron vármegye alispánja, 1 6 8 7 - b e n országgyűlési biztos . A Czirákyak iskoláztatásáról

9

ebből a korból ismerjük az első pontos adatokat: (II.) Mózes gyermekeit, (II.) Ádámot és (VI.) Lászlót a győri jezsuiták gimnáziumában taníttatta . A család birtokviszonyiban a tárgyalt időszakban nagyobb arányú változás nem állott be, (I.) Mózes utódai ugyanis nem tudták újabb jelentős szerzeményekkel gyarapítani jószágaikat, bár súlyosabb elidegenítésre sem került sor. A XVIII. század elején fordulat következett be a család történetében, amennyiben a Czirákyak visszavonultak a közélettől, és sem megyei, sem országos tisztséget nem vállaltak. Pedig az 1 7 2 3 - b a n (II.) József által elnyert grófi diploma az ősök érdemei mellett az ifjú grófnak lllésházy Miklós főkancellár gyakornokaként tanúsított szorgalmát is kiemelte, mint az adomány o k á t 4 4 . Mindez arra enged következtetni, hogy a családot továbbra is számon tartották, mint magas tisztségek potenciális várományosát. Azonban (II.) József, majd fiai, (VI.) László és (II.) György nem éltek evvel a lehetőséggel, inkább birtokaikon gazdálkodtak, illetve katonai szolgálatba lépve próbálták meg társadalmi tekintélyüket növelni. A váltás mögött meghúzódó okokban a ma már részben megfoghatatlan személyes indítékok mellett minden bizonnyal fontos szerepet játszottak bizonyos presztízsszempontok is. A XVIII. század folyamán ugyanis az országos főméltóságokat a nagy főúri családok (Esterházy, Batthyány, Pálffy, Erdődy etc.) szinte privilegizálták, az alacsonyabb, másodvonalbeli tisztségek - amilyeneket előző századbeli őseik is viseltek - azonban már nem feleltek meg a grófi méltóságra emelkedett Czirákyaknak. A személynökök és királyi jogügyigazgatók között ekkoriban csak elvétve akadt főnemesi címmel rendelkező, bár a karrier szempontjából még mindig hatalmas lehetőségek rejlettek e tisztségekben, mint azt Grassalkovich Antal életútja is bizonyította. Valószínűleg több reménnyel kecsegtette a Czirákyakat a katonai pálya, amely a Rákóczi-szabadságharc után épp ekkor nyílt meg a magyar nemesség előtt. Hozzájuk hasonlóan számos arisztokrata család sarja vállalt szolgálatot a császári és királyi hadseregben, amely III. Károly s különösen Mária Terézia háborúiban számtalan alkalmat nyújtott a kiemelkedésre, magasabbra ívelő karrier megalapozására; a tiszti rang társadalmi presztízst is adott, az ezredtulajdonossá válás pedig anyagi hasznot is hozhatott. Mindezek közül csupán a tekintély az, amit a katonáskodás az ezredesi rangot elért Czirákyaknak juttatott. Érdemes ennek kapcsán felsorolni azok neveit, akik 1 7 4 2 - b e n (II.) József hősi halálakor - a családi levéltárban ma is megtalálható levélben részvétet nyilvánítottak az özvegynek: gróf Batthyány Lajos kancellár, főpohárnokmester, Vas vármegye főispánja; gróf Keglevich József, Torna vármegye főispánja; Grassalkovich Antal személynök; gróf Csáky Antal, Abaúj vármegye főispáni adminisztrátora; gróf Ester-

10

házy Ferenc főlovászmester; gróf Csáky Miklós váradi püspök; gróf Zichy Imre, Árva vármegye főispánja; gróf Nádasdy Leopold tárnokmester; gróf Esterházy Imre nyitrai püspök 4 5 . Ehhez hasonló előkelő névsorhoz juthatunk, ha azon családokat vesszük sorra, amelyekkel a Czirákyak e században házasodtak: gróf Barkóczy, Forgács, Zichy, Széchényi, Pálffy. (VII.) László gróf társadalmi kapcsolataihoz nyújt némi adalékot az is, hogy a királynő 1 772-ben kinevezte ifjabb Esterházy János gróf gyámjává. A XVII. és XVIII. századot (II.) Mózes fia, (VI.) László (1675-1 707) rövid s nem túl szerencsés élete köti össze. Miután 1 7 0 0 - b a n meghiúsult az ősi birtok, Cirák és Dénesfalva örök áron való eladására irányuló törekvése - a vételár 3 0 0 0 0 rhénusi forint lett volna - két év múlva zálogba adta azokat 9 9 évre Zellinger Mátyás bécsi polgárnak, ugyancsak 3 0 0 0 0 forintért. A Rákóczi-felkelés ideién, miután a kurucok 1 7 0 3 végén eljutottak a Rábaközbe is, a fejedelem zászlaja alá állott, helyesebben állni kényszerült. Bottyány János parancsnoksága alatt mint a Vas vármegyei portális hajdúk ezeres kapitánya tevékenykedett. 1 7 0 6 - b a n a kapuvári vár kapitánya lett, ám a rábízott erősséget még ugyanezen esztendőben kardcsapás nélkül feladta Veteráni császári tábornoknak, kegyelmet kérve a királytól. Azt azonban nem kapott, csupán szabad elvonulást, s így kénytelen volt László báró újból a kurucokhoz csatlakozni. Bottyány parancsára szétoszlott hajdúezredét kellett összeszednie s kiegészítenie, ám eközben sikkasztás gyanújába keveredett: néhány község ugyanis pénzen megváltotta katonaállítási kötelezettségét Czirákynál; aki azt ígérte, hogy az így kapott összegből zsoldosokat fogad. Ezt azonban nem tette meg s a pénz is eltűnt, úgyhogy Bottyány vizsgálatot rendelt el ellene. Börtönbe vetették és ott is halt meg 1 7 0 7 - b e n 4 6 . Az özvegynek, báró Ujfalussy Erzsébetnek számos nehézséggel kellett szembe néznie. Miután a császáriak visszafoglalták a Dunántúlt, a családi birtokokat hűtlenség címén konfiskálták, másrészről a Zellingerféle zálogüggyel kapcsolatban is problémák adódtak. Az előbbi esetben azonban sikeresen bizonyította a bárónő, hogy férje csupán kényszerből állott a kurucok oldalára, így 1 709-ben az előzetesen lefoglalt birtokokat I. József király visszajuttatta a család tulajdonába. A Zellinger-ügyet is - melyet a részletfizetés és a zálogos kuruc fogságba kerülése és kiváltása körüli bonyodalmak kellően összekuszáltak - sikerült előnyösen megoldania, amelynek keretében megtakarított 10 0 0 0 forintot és a zálog időtartamát 45 évre csökkentette . (VI.) László legidősebb fia, (II.) József ( 1 6 9 6 - 1 7 4 2 ) családjának amelynek mind rangját, mind vagyonát tovább növelte - legnevezetesebb XVIII. századi tagja. Neveltetéséről csupán egy közvetett adat

tanúskodik, amely szerint 1 7 1 5 - b e n tanulmányai és külföldi utazása idejére a királyi kancellárián anyját tette meghatalmazottjává. Hazatérte után Bécsben, lllésházy Miklós főkancellár mellett hivatalnokoskodott, majd 1719-ben anyja halálát követően hazatért Kenyeribe s átvette a birtokok irányítását. Hamarosan megházasodott: 1 7 2 1 - b e n feleségül vette gróf Barkóczy Borbálát, gróf Barkóczy Ferenc Zemplén és Ung vármegye egykori főispánjának és gróf Zichy Júliának leányát. Mint fentebb említettük, III. Károly király 1 7 2 3 - b a n őt s családját, valamint minden törvényes örökösét grófi rangra emelte. A későbbiekben a kamarási és a királyi tanácsosi címet is elnyerte a családi feljegyzések szerint, neje pedig 1 7 3 1 - b e n csillagkeresztes hölgy lett. Jószágait gyarapítva 1 7 3 0 - b a n Fleischmann Anzelm Ferenc bárótól 45 0 0 0 forintért a Fejér vármegyében fekvő Lovasberény, Nadap és Ráczkeresztúr falvakat, valamint Técs és Börgönd pusztákat vásárolta meg, amely a család történetében a legjelentősebb birtokszerzemény Mecénási tevékenysége csupán szűk körű volt: 1 7 3 5 - b e n nejével együtt 2 0 0 0 forintos alapítványt tett a kamalduliak számára, hogy Szent József és Szent Borbála tiszteletére egy cellát állítsanak valamely remete-kolostorukban. A cella - amelynek homlokzatát vörösmárványból faragott Cziráky-címer ékesíti - végül is a majki együttesben épült fel. Ez az eset azért is érdekes, mivel a némaságot fogadott kamalduliak igencsak exkluzív rend volt, melynek támogatói szinte kizárólag az előkelőbb arisztokraták közül kerültek ki, mint azt a majki remeteség felépítését adományaikkal segítő főurak névsora is bizonyítja. Alapítványuk révén a Czirákyak e körhöz csatlakoztak, ami nyilván társadalmi tekintélyüket is emelte 4 9 . Az ellenreformáció erőteljes Mária-kultusza József gróf egyéni devócióját is meghatározta, mint azt az alábbi két adat is jelzi. 1 7 3 9 - b e n a Cziráky-házaspár vezette az első búcsújáró menetet a kiscelli Mária-kegyképhez ; a Lovasberény melletti erdei kápolnát 1 740-ben szintén a Szűzanya tiszteletére állíttatta a grófi pár, miután szerencsésen megmenekültek egy balesetből . József gróf szakítva a megelőző század családi hagyományával a császári és királyi hadsereg szolgálatába lépett. A hármas huszárok múlt század végén megjelent ezredtörténete szerint "kora ifjúságában lépett az ezred soraiba", majd a lengyel örökösödési háború kapcsán a rajnai hadsereghez került 1 734-ben. 1 737-ben a törökök ellen harcolt, ahol a következő esztendőben a szendrői sáncok védelmében tűnt ki, Kroskánál pedig huszárjaival a gróf nyitotta meg az ütközetet. 1 7 3 9 - b e n ezredessé léptették elő . A rákövetkező esztendőben Vas vármegye felkelő nemeseinek lett ezeres-kapitánya. Az osztrák örökösödési háború során a cseh-morva hadszíntérre került, ahol 1 7 4 2 - b e n Prága ostromakor életét vesztette. "Eletéről, táborozásáról és haláláról"

12

egykorú hősi eposz is íródott, amely azonban a XVIII. század során kéziratban ma radt . A lovasberényi plébánián ma is őrzik azt a Bártfai Szabó által említett "arany liliomokkal kivarrott vörös damaszkselyem hadizászlót", amelyet a protocollum szerint József gróf Prága alatt zsákmányolt a franciáktól s küldött haza győzelmi trófeaként. Özvegye - aki férje elvesztése feletti bánatát versbe is foglalta "Egy árva gerlicének sóhajtozó zokogási" címmel gróf Barkóczy Borbála (1 7 0 0 - 1 7 7 1 ) erős kézzel irányította a család ügyeit, sikeresen védelmezve árvái örökségét. Eközben egy per kapcsán Kreskay János törvényszéki ülnökkel rendeztette a Czirákyak levéltárát, amely az ekkor felvett lista szerint 4 8 4 oklevelet számlált . A grófnő családi indíttatásánál fogva is vallásos életet élt, hisz bátyja, Ferenc egyházi pályára lépett s előbb egri püspök, majd esztergomi érsek lett. Nővére, Margit szintén Istennek szentelte életét, mint klarissza apáca, s ekként a pesti zárda főnöknője lett. Talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy férje életében is Barkóczy Borbáláé volt a kezdeményező szerepe a kegyes cselekedeteket illetően s ezt özvegyként is folytatta. Kenyeriben - amely Dénesfa zálogba vetése óta a család székhelye volt - a falu templomának felépítésére fiát buzdította, maga pedig saját díszruháiból készített casulát a plébánia számára. Mint fentebb említettük, 1 7 3 1 - b e n megkapta a Csillagkeresztes Hölgyek rendjelét, amelyet II. Ferdinánd király özvegye, Eleonóra alapított 1 6 6 8 - b a n ősnemes hölgyek számára annak emlékére, hogy a bécsi Burgban pusztító tűzvészből a Szent Kereszt ereklyéje csodálatos módon megmenekült. A rend célja a vallásos élet és az ehhez kapcsolódó erények, mint az irgalmasság és a jótékonykodás terjesztése volt 5 6 . A grófné ennek szellemében állíttatott Kenyeriben még ugyanebben az esztendőben kálváriát, ahová Szent Kereszt napján s nagyböjtben minden évben eljárt ájtatoskodni. Lovasberényben, amelyet 1 6 3 7 - b e n reformátusok telepítettek be s ahol a XVIII. század első felében egyre több katolikus élt, 1 7 4 8 - b a n visszavette a templomot a protestánsoktól, oltárokkal és egyéb felszereléssel látta el s 1 749-ben Sarlós Boldogasszony tiszteletére Drávetz József veszprémi kanonokkal és püspöki helynökkel felszenteltette . Barkóczy Borbála örökségek révén némi készpénzzel és egy távoli birtokkal gyarapította a Czirákyak vagyonát. A testvéreivel 1 7 4 9 - b e n tett osztály nyomán 3 5 0 0 forinthoz és három puttony tokaji aszúborhoz jutott: az előbbit 6% kamatra fivéreinél hagyta. Bátyja, Ferenc esztergomi érsek után 1 7 6 8 - b a n 8 0 0 0 forintot örökölt, melyet gyermekei között osztott szét: György 3 0 0 0 forintot, László - mivel a kenyeri templomra sokat költött - 4 0 0 0 forintot kapott, míg özvegy leányának, Máriának 1 0 0 0 forint jutott. A Pethő család kihaltával nőági örökösként 1 7 6 7 - b e n megkapta a stropkói uradalomhoz tartozó Kis- és

13

Nagybresnyicét, Alsólisnyicét, Broszkajnát, valamint Tolcsván és Kistoronyban egy-egy szőlőt és a stropkói várkastély egyhatodát. Mindezt fivérének, Barkóczy Imrének 3 5 0 0 forintért tizenöt évre elzálogosítot, 58 ta . 1 7 7 1 - b e n halt meg Sopronban, nővérének, Széchényi Antalnénak házában. Kívánságára a soproni ferencesek templomában temették el - este, minden pompa nélkül - ahol Hollósy Egyed tihanyi prior tartott két hónappal később^ december 1 ó-án gyászbeszédet, amely nyomtatásban is megjelent . Egyébként az említett templom a Széchényiek temetkezőhelye volt s náluk volt gyakorlat a gyászbeszédek megjelentetése is: minden bizonnyal példájuk hatott Barkóczy Borbála temetésének megszervezésekor. Végrendelete - melyet a Családi Krónika kivonatosan közöl - a hagyományos, vallásos szemléletnek megfelelően elsősorban kegyes hagyományokat tartalmaz: a kiscelli templomnak 3 0 0 - ezt pótvégrendeletében visszavonta, mondván "elég gazdagok lévén annak pátrónusai" -, a lovasberényi és kenyeri templomnak 2 0 0 2 0 0 forintot hagyott, misealapítványokra a kiscellieknek 1 0 0 , a soproni és pápai barátoknak 5 0 - 5 0 forintot rendelt. Miként mecénási tevékenysége, úgy adományai is szinte kizárólag birtokaihoz kötődtek, az egyedüli kivételt az egyébként szomszédos kiscelli kegyhely jelentette. A kivonat a végrendelet számunkra legérdekesebb részéről csupán a következőket közli: "Ezüstneműit és ékszereit darabonkint megnevezve, leányának és két menyének hagyja" . Cziráky Józsefnek és Barkóczy Borbálának hat gyermeke született, akik közül kettő, (VI.) és (VII.) Ferenc kisgyermekként elhaltak. Mária (1 724-1 787) gróf Széchényi Zsigmonddal kötött házasságot 1 747-ben, Kata ( 1 7 2 2 - 1 7 5 8 ) báró Sigray Károlynak lett a felesége 1 7 5 4 - b e n ; az utóbbi házassággal kapcsolatban a Cziráky-levéltárban fennmaradt néhány levél, melyekben az anya, Barkóczy Borbála rokonai a beleegyezésüket adják a tervezett frigyhez. Széchényi és Sigray egyébként jó barátok voltak, gyakorta vendégeskedtek egymásnál: a báró efféle alkalmak során ismerkedett meg Cziráky Katával . A Széchényiekkél már korábban is összekötötték bizonyos rokoni szálak a Czirákyakat: Barkóczy Borbála testvére, Zsuzsanna gróf Széchényi Antalnak volt a neje. Szemmel láthatóan ezekben az esetekben a házassági stratégiát a már meglévő rokoni s baráti kapcsolatok határozták meg, amit ráadásul csak erősített, hogy mindhárom család az arisztokráciának ugyanahhoz a második vonalához tartozott, s birtokaik is részben azonos megyékben feküdtek. Sigraynak Győr, Somogy és Vas vármegyékben terültek el 2 3 9 8 holdat számláló úrbéres birtokai 6 2 , míg Széchényi Zsigmondnak Somogy, Sopron és Zala vármegyékben volt 3 3 6 7 4 hold úrbéres földje , amely révén a Dunántúl nyolcadik legnagyobb

14

birtokosa volt, messze megelőzve mind a Czirákyakat, mind a Sigray családot. Az idősebbik fiú, Cziráky (VII.) László esetében hivatása játszhatott közre feleségeinek kiválasztásában: minden bizonnyal katonai pályafutásának köszönhetően ismerkedett meg a gróf mind első nejével, gróf Pá Iffy Antóniával (1 743-1 7 7 0 előtt), a hatodik huszárezred tulajdonosa, gróf Pálffy Rudolf altábornagy és gróf Kaunitz Eleonóra leányával, akit 1 7 6 4 - b e n vett feleségül; mind második feleségével, gróf Zichy Júliával, gróf Zichy (IV.) István - Komárom vármegye főispáni adminisztrátora, cs. és k. kamarás, a Pálffy huszárezred kapitánya - és gróf Stubenberg Mária Cecília gyermekével 6 4 , akivel 1 7 7 0 - b e n házasodott össze. Bátyja mintájára György is a gróf Zichy családból házasodott: 1 7 7 1 - b e n Katalint, gróf Zichy (IV.) János és gróf Shmidegg Friderika leányát 6 5 vette el. Mindazonáltal e két utóbbi házasság kapcsán nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a Zichyek szintén a Dunántúl északi felében voltak birtokosok. István gróf Fejér, Győr és Veszprém vármegyékben 12 9 1 6 hold úrbéres földdel rendelkezett 6 6 , míg János gróf Fejér vármegyében 6 8 1 7 hold úrbéres földet birtokolt . Némileg vagyonosabbak voltak tehát a Czirákyaknál, s tekintélyüket minden bizonnyal tovább növelte, hogy rokonuk, Zichy Ferenc Győr püspöke volt. Egyébként a Zichyekkel való házasságok azt is jelzik, hogy a Czirákyak az ősi Sopron és Vas megyei birtokokat elhagyva a Fejér megyei Lovasberényt tekintették immáron székhelyüknek s e megye főúri birtokosaival igyekeztek rokoni kapcsolatokat kiépíteni. A fiatalabb fiú, (III.) György (1 731-1 775) tanulmányai befejeztével 1 7 5 6 - b a n átvette anyja s katonai szolgálatba lépett bátyja meghatalmazásával a családi birtokok kezelését, amelyekhez 1 7 5 9 - b e n visszacsatolták a zálogból kiváltott Cirákot és Dénesfát is. Igyekezett földjeit, jövedelmeit kiegészíteni, amelynek során Lovasberényben, Börgöndön, Cirákon és Dénesfán vásárolt részbirtokokat. A gróf tiszttartója, Kecskés János folyamatosan hatalmaskodott a többi dénesfai birtokos rovására, így próbálva bizonyos erdőket s réteket megszerezni. Esterházy Imre gróffal közösen megakadályozta 1 7 5 9 - b e n a csornai prépostság beledi vízimalmának kocsiszínnel való bővítését, minden bizonnyal saját malmaik érdekében. Miként ősei, György is kereskedett gabonával, melynek során most Győr városával kerül összeütközésbe. A városi vámos ugyanis 1 7 6 3 - b a n a nemesi kiváltságokat megsértve megvámolta a gróf gabonát szállító jobbágyait, amiért elsőként Győr vármegye, majd a Királyi Tábla, végezetül a Hétszemélyes Tábla ítélte el s bírságolta meg a várost. György és László 1 7 6 3 - b a n megosztoztak atyai fekvőbirtokaikon, amely során az idősebb László Cirák, Dénesfa, Beled, Kenyeri, Kecskéd és Pór-Magasi birtokokat kapta az azokhoz tar15

tozó malmokkal, erdőkkel, szőlőkkel és hegyvámjogokkal, míg Györgynek az értékesebb Fejér vármegyei birtokok, Lovasberény, Nadap, Börgönd jutott a hozzátartozó erdőkkel, szőlőkkel. Cserébe viszont Györgyé lett az ősi adósság terhe is, amely ekkor 121 1 5 0 forintot tett ki. A családi levéltár Lászlót illette, a könyveken megosztoztak. Az úrbéres birtokviszonyokat Mária Terézia korában bemutató kézikönyv adatai szerint az 1770-es években György grófnak Lovasberény és Nadap birtokain 3 3 1 9 hold úrbéres földjét írták össze, 2 1 9 úrbéressel 6 8 - László grófnak Beled, Cirák, Dénesfa Sopron megyei, valamint Kecskéd, Kenyeri és Újmihályfa Vas megyei birtokain 1 9 0 4 hold úrbéres földje volt, 9 7 úrbéressel . Újdonsült birtokait György gróf igyekezett gazdaságilag fellendíteni: kérésére Mária Terézia Lovasberényt 1 765-ben mezővárosi rangra emelte, ahol évente négy országos vásárt tarthattak. Az uradalomban svájci tehenészetet létesítettek s malmot 70

építtetett , N a d a p o n pedig 1 7 7 1 - b e n 133 parcellát adott ki, hogy ott szőlőt telepítsenek. Mindezek készpénzjövedelmeit is megnövelhették, amit még tovább gyarapított a lovasberényi és nadapi püspöki dézsmák - 4 5 0 forint ellenében, hat évre történő - bérbevételével 7 1 . Mecénási tevékenysége is új székhelyére koncentrálódott illetve korlátozódott. Lovasberényben a meglévő régi épület felhasználásával új rezidenciát emeltetett Rieder János székesfehérvári építőmesterrel, akinek munkájáról Fehérvár tanácsához intézett 1 767-es levelében őszinte megelégedéssel szólt 7 2 . A földszintes kastélyt ekkor egy tizenkét szobás, zárt folyosójú keleti szárny - amely az uraság részére volt fenntartva - és egy különálló, kiszolgáló helyiségeket, cselédlakásokat magában foglaló nyugati szárny alkotta; a két épületrészt délről fedett folyosó kötötte össze. Az együtteshez a keleti oldalon 2 2 x 3 6 öl (kb. 40x65 m) nagyságú díszkert tartozott, míg északról s nyugatról gazdasági épületek övezték. Mindent összevetve a lovasberényi barokk Cziráky-rezidenciát - mind nagyságát, mind vélhető építészeti megformáltságát tekintve - igencsak szerény hely illeti meg a kor magyarországi kastélyépítészetében. A XVIII. század közepétől kezdve számos reprezentatív kialakítású, művészileg is igényes főúri kastély épült, amelyeknél - a nyugati kastélyépítészet mintájára - a fő- és melléképületeket nagyvonalú, szabályos alaprajzi rendszerbe foglalták. Ilyen székhelyet emeltetett magának a Czirákyakkal rokon Széchényi Antal gróf is az 1 7 5 0 1 760-as években. Ám ezek mellett létezett egy, a megelőző századok nemesi udvarházainak hagyományát folytató épülettípus is, ahol a reprezentatív- és az uradalmi központból adódó gazdasági funkciók továbbra sem váltak szét, s ahol hiányzott az egységes alaprajzi elrendezés is. A lovasberényi együttes alkalmasint ezek közé tartozott, s valószínűleg nem sokban különbözött az Amadé család metszeten is

16

megörökített földbári kastélyától. György gróf a rezidenciája mellett álló, az 1710-es években épült kápolnát is átépíttette tornyot rakatva rá, amivel minden bizonnyal együtt járt a ma is látható igényesebb, szobrokkal díszített homlokzat kialakítása is. Az új oltárral, szószékkel, orgonával s toronyórával felszerelt kápolnát 1 7 7 1 - b e n szentelték fel. György 1 7 7 5 - b e n bekövetkezett halála után építkezéseinek költségeit 3 8 0 0 0 forintra becsülték. M é g a bátyjával tett birtokosztály előtt felújíttatta a dénesfai kastélyt s kápolnáját, amelyet 1 7 ó 0 - b a n szenteltek fel. Alkalmasint ekkor készült el az ismeretlen mestertől való Szent 73

Margitot ábrázoló oltárkép is . József idősebb fia, (VII.) László (1 727-1 792) atyja példája nyomán katonai szolgálatba lépett: a Családi Krónika tudósítása szerint 1 7 5 3 ban (helyesebben talán 1756-ban) a baranyai felkelő nemesek ezredében szolgált, mint kapitány. A hétéves háború eseményeibe a szászországi fronton kapcsolódott be, azonban csupán rövid időre, mivel a poroszok egységével együtt elfocjták. Kórházi szolgálatra osztották be, ahonnan 1 7 5 8 - b a n szabadult . Egy adat szerint egészen 1766-ig megmaradt a hadseregben, ugyanis ekkor szerelt le , ám jelenleg nincs tudomásunk róla, hogy mely ezredben szolgált. Ez idő alatt évente 5 0 0 forintot utalványoztak számára a lovasberényi házipénztárból, amely összeg felett, egy kimutatás szerint, még külön 10 0 0 0 forintot költött. Mária Terézia királynő 1 7 5 1 - b e n a tiszteletbeli, 1 7 5 9 - b e n pedig a valóságos császári és királyi kamarási címmel tüntette ki. Öccséhez hasonlóan László gróf sem tudott nagyobb mérvű birtokvásárlásba fogni, ám az általa bírt falvakban igyekezett a többi birtokostól földjeiket vásárlás vagy zálog révén megszerezni. 1 7 7 5 - b e n megörökölte utód nélkül elhalt öccse jószágait is. Több alkalommal kellet perben megvédenie birtokjogait mások (gróf Széchényiek, gróf Esterházyak, Miskey család) támadásaival szemben, amely egyben arra is ösztönözte a grófot, hogy a családra vonatkozó, ám a levéltárából hiányzó okleveleket összegyűjtse és rendezze. E munkát Gindl Gáspár volt pálos szerzetes végezte el, aki az ekkor már ezeregynehányszáz oklevélről 1 7 9 5 - b e n részletes regesztát is készített 1 44 ív fólió terjedelemben 7 6 . A XVIII. században a magyar főurak gyakorta telepítettek le birtokaikon zsidó közösségeket s különböző privilégiumokkal látták el őket. Lovasberényben a század elején jelentek meg, s az első megállapodást 1 775-ben foglalták írásba. Az elsősorban kereskedőkből álló, száz fő feletti kolónia 8 7 2 forintot fizetett évenként, valamint különböző fűszereket (sáfrány, szerecsendió, fahéj, szegfűbors, rizs) és luxuscikkeket (kávé, citrom, cukor) adott ajándékba, amiért cserébe széleskörű önkormányzatot és szabad vallásgyakorlatot kapott Úgy tűnik, hogy László grófnak élete vége felé anyagi nehézségei támadtak, mint Házy diszkrét megfogalmazásából kivehető: "neki a kül17

ső gazdálkodós nem kedvezett". Ennek tudható be, hogy 1 7 8 6 - b a n a Vas és Sopron megyei birtokokat évi 15 0 0 0 forintért bérbe adta Vajda Ferencnek tíz esztendőre - bár ezt idő előtt felmondta 6 0 0 forint ráfizetéssel 1 791 -ben pedig a lovasberényi uradalmat adta bérbe Rumpf Lipót grófnak évi 2 9 0 0 0 forintért 1 5 esztendei időtartamra, de "közbejött halála miatt a bérlet félbemaradt" . László gróf a fentebb említett levéltáron túl könyvtárat is kialakíttatott a lovasberényi kastélyban, amely az örökölt könyvek mellett - amelyek közül a legrégebbi a családfán el nem helyezhető, de Házy szerint a XVII. század közepén élt Cziráky Péter possessori bejegyzését viseli Vogler Péter volt jezsuita 8 7 4 műből álló, 2 4 3 7 forintért megvásárolt gyűjteményéből állott. A gróf vallásos életébe a Családi Krónika rövid megjegyzései adnak némi betekintést. A korban rendkívül népszerű hitbuzgalmi társulatok közül háromnak is tagja volt, ám az sajnos nem derül ki, hogy melyeknek. 1 770-ben írásban lefektetett szabályokat állított össze "lelki ügyeinek gondozására", amelyekben meghatározta imaszándékait is: így csütörtökönként azért könyörgött, "hogy az Isten gyermekekkel megörvendeztetni méltóztassék". Ekkor ugyanis még sem neki, sem öccsének nem voltak utódai s ez a család magvaszakadásának lehetőségét vetítette előre . A gróf mecenatúrája szintén birtokaihoz kapcsolódott. Édesanyja szorgalmazására felépíttette a kenyeri templomot 1 7 6 9 - b e n , majd 1 7 7 9 - b e n megbízást adott Dorffmaister Istvánnak, a Dunántúl sokat foglalkoztatott barokk festőjének a szentélyfreskók és az oltárkép elkészítésére. Ennek emlékét a diadalív festett Cziráky-Zichy címerpárja őrzi 8 0 . Egy levéltári adat szerint Dorffmaister festőszerszámait a gróf Lovasberényből hozatta el: egy Szent Mihályt ábrázoló oltárképet mindenképp festett ott, a további kutatás feladata eldönteni, hogy a kastély s a kápolna dekorációjának elkészítésében is részt vett-e . A dénesfai kastélyon szintén folyhatott valamilyen munka 1 764-1 7 7 0 között, amire egy kőből faragott Cziráky-Pálffy címerpár utal 8 2 . László grófnak volt két városi palotája is. 1 7 7 2 - 1 7 8 2 között bírta Sopron előkelő Várkerületében az ún. Füredi-házat, mely épp ekkoriban nyerte el copf homlokzatát; az 1 776-os telekkönyv szerint az épület alapterülete 3 9 7 öl, míg a hozzá tartozó kerté 941 öl volt . 1 7 9 0 - b e n megvásárolta a budai Várban Mócsy Károly sebész Úri utcai házát 1 5 0 0 0 forinton, majd átalakítása után ide is költözött . László gróf halálát követően özvegye, Zichy Júlia ( 1 7 5 4 - 1 8 0 8 ) vitte tovább a család ügyeit, tekintve, hogy fia, Antal Mózes még nem érte el a nagykorúságot. Tevékenységéből a Családi Krónika egyedül a birtokok gyarapítását találta említésre méltónak: a korábbi gyakorlatot folytatva ciráki földeket vásárolt fel.

18

(VII.) László és Zichy Júlia fia, Antal Mózes ( 1 7 7 2 - 1 8 5 2 ) a Cziráky család legjelentősebb s legtekintélyesebb tagja. Ebben nem kis szerepet látszott, hogy visszatért XVII. századi ősei gyakorlatához és (I.) Mózes - kinek nevét is viselte - nyomdokain haladva ismét jogi-hivatali pályára lépett. Magasra ívelő karrierjét gondos nevelés alapozta meg, amelyet a bölcsészetből és hittanból doktorált volt jezsuita atya, Kozma Ferenc irányított . A gimnáziumot Nagyszombatban végezte, majd Pozsonyban bölcseletet hallgatott. 1 790-1 792 között a pesti egyetemen jogot tanult, ahol 1791 -ben a magyar nyelv művelésére alakult társaság elnöke lett. Házy egyébiránt több alkalommal is kiemelte krónikájában, hogy a XVIII. századvégi családtagok levelezésükben is őrizték s ápolták anyanyelvüket. Mindezen indítás ellenére a konzervatív politikussá lett Antal Mózes a későbbiekben a hivatalos magyar nyelv egyik legfőbb ellenségévé lett 8 6 . Pályafutása kezdetén Pest vármegyében (1793: tiszteletbeli jegyző), ma|d a Helytartótanácsnál (1794: fogalmazó, 1 7 9 6 : titoknok, 1 8 0 0 : tanácsos) és az Udvari Kancellárián (1808: előadó) hivatalnokoskodott. A későbbiek folyamán egyre magasabb tisztségeket töltött be. Volt Esztergom (1809) és Vas vármegye ( 1 8 1 1 - 1 8 2 5 ) főispáni helytartója, Fejér vármegye főispánja ( 1 8 2 5 - 1 8 4 5 ) , a Magyar Kamara alelnöke (1817-től) - ebbéli minőségében lett a felvidéki éhínség miatt felállított bizottság elnöke, majd az erdélyi úrbérrendezés királyi biztosa 1 81 9-1 8 2 1 - b e n -, tárnokmester ( 1 8 2 5 - 1 8 2 7 ) , a Hétszemélyes Tábla bírája, országbíró ( 1 8 2 8 - 1 8 3 9 ) és a Királyi Kúria elnöke. Állam- és konferenciaminiszter ( 1 8 3 9 - 1 8 4 8 ) , az 1841 óta az Államkonferencia mellett két-két mac^yar és német résztvevővel működő Magyar-Erdélyi Konferencia tagja . A reformkorban az ókonzervatív főurak egyik vezető egyénisége. Az 1848-as események hatására tisztségeiről lemondott s a közéletből visszavonult. Az udvar iránta való bizalmát jelzi számos kitüntetése és címe is: 1 792-ben Ferdinánd király koronázása alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatták, 1 7 9 4 - b e n elnyerte a kamarási kulcsokat, 1 8 1 7 - b e n valóságos belső titkos tanácsos lett, 1 8 2 3 - b a n a Szent István Rend közép-, ma|d 1 8 3 0 - b a n nagykeresztjével tüntették ki, 1 8 3 6 - b a n pedig a legmagasabb elismerésben részesült, elnyerve az Aranygyapjas rendet. Nejei közül lllésházy Júlia 1 797-ben, Batthyány Mária 1 8 1 7 - b e n csillagkeresztes hölgy lett. A gróf jó kapcsolatot tartott fenn József nádorral is, aki nagy közjogi munkájának megírására bíztatta, s akinek felesége, Alexandra Pavlovna főhercegné Antal Mózest kamarásává, lllésházy Júliát pedig palotahölgyévé nevezte ki ( 1 8 0 0 ) 8 8 . A magyar jogi irodalomnak is jeles alakja a gróf, több jogtörténeti és alkotmányjogi értekezése jelent meg nyomtatásban, amelyekben konzervatív elveiből következően mindenkor az ősi nemesi alkotmány

19

változatlan fenntartása mellett érvelt. Egyaránt szembehelyezkedett tehát a polgári átalakulást célzó reformokkal és az ország beolvasztását célzó osztrák törekvésekkel is. Minden bizonnyal ez utóbbi miatt került élete alkonyán szembe az udvarral: nagy alkotmánytörténeti értekezésének - mely az 1 8 4 8 áprilisi törvényeket is tárgyalta - kiadását a cenzúra megakadályozta. A fentebb elősorolt tisztségei mellett a kulturális életben is magas pozíciókat töltött be, mint a pesti magyar királyi egyetem elnöke (1828), illetve a Magyar Tudós Társaság igazgatósági tagja. Antal Mózes gróf három alkalommal nősült, melyek közül az első kettő, gróf lllésházy Juliannával ( 1 7 9 4 - 1 8 1 4 ) és gróf Batthyány Máriával ( 1 8 1 6 - 1 8 4 0 ) - gróf Batthyány Imre kapitány és gróf Haller Anna leányával 8 9 - kötött házassága révén a legpatinásabb nevű magyar arisztokrata családokkal került rokonságba. Báró Walterskirchen Karolina (1843-?) az 1 8 0 2 - b e n indigenátust kapott báró Walterskirchen György Vilmos kamarás és báró Perényi Eleonóra gyermeke volt s mint ilyen, az első idegen származású nej a Cziráky családban . Antal Mózes gróf birtokpolitikájában a már korábban megkezdett úton haladva elsősorban Cirákon és Dénesfán vásárolt földeket, amely révén sikerült az ősi jószágokat teljesen visszaszereznie s egy egységes birtoktestet kialakítania. Végrendeletében fiát elsőszülöttségi hitbizomány alakítására bíztatta. A Dénesfán és Lovasberényben álló kastélyokat, amelyek egyre kevésbé feleltek meg a gróf megnövekedett reprezentációs igényeinek, átépíttette korszerű klasszicista stílusban. Dénesfán, úgy tűnik, csupán kisebb léptékű homlokzat-átalakítás történt, míg a család székhelyének számító Lovasberényben a szerény, földszintes barokk kastélyt nagyszabású együttessé építtette ki. Az 1 8 0 4 - b e n elkezdődött munkálatok során a meglévő részeket dél felől emeletes szárnnyal kötötték össze, melynek bejáratát oszlopos-timpanonos, mitológiai jelenetes domborművei, és Cziráky-lllésházy címerpárral ékesített portikusz hangsúlyozza. A tervezés és a szobrászati munkák Schoen Arnold véleménye szerint székesfehérvári mesterek, jelesül Rieder Jakab építőmester és Fiegl András szobrász nevéhez köthetők 9 1 . Mindezzel egyidejűleg a kastély körül egy nagyszabású angolkertet is kialakítottak, amelyben a korabeli tudósítások szerint számos botanikai ritkaság volt megtalálható . 1 8 4 7 - b e n egy kerti pavilont, az ún "gót házat" emeltette a gróf, immár a romantika középkorkultuszának szellemében, gótikus stílusban. Rezidenciájával szemben az 1 8 3 2 - b e n elkezdett lovasberényi plébániatemplom építésénél és felszerelésénél már neves mestereket alkalmazott. A terveket a magyar klasszicizmus legjelesebb építésze, Hild József készítette, míg a főoltárképet a bécsi Joseph Danhauser festette 1 8 3 4 - b e n . A két év leforgása alatt elkészült templom a napszámot és a helyben 20

égetett téglát nem számolva 73 0 0 0 forintba került. Egyébiránt Hild tervei szerint bővítették a lovasberényi zsinagógát is 1 8 2 5 - b e n , amelyet a gróf anyagilag is támogatott. Antal Mózes Pest-Budán is rendelkezett Házzal: az atyja által vásárolt Úri utcai épületet 1 8 1 5 - b e n 3 5 0 0 0 forinton eladta Jankovich János királyi tanácsosnak, helyette Pesten, a Hatvani utcában építtette fel rezidenciáját ugyancsak Hild Józseffel, 1 8 2 8 - 1 8 3 0 között. A Házy-féle krónika adatai szerint egy ötvenszemélyes asztali ezüstkészlet is a gróf nevéhez köthető: ebből a Xántus János Múzeumba egy "CAM" mongramos mécses valamint családi címerrel díszített, egyszerű megoldású tányérok illetve asztali edények kerültek. Többségük különböző bécsi műhelyekben készült. Valószínűleg ugyancsak Antal Mózes gróf nevéhez köthetőek a XIX. század első feléből való bécsi porcelánkészletek, empír s biedermeier bútorok, amelyek töredékességükben is elsőként teszik megfoghatóvá a Czirákyak életének tárgyi kereteit. A fentiek alapján elmondható, hogy a magas méltóságokra emelkedett Antal Mózes gróf a rangjához méltó környezet megteremtése során a család történetéből ismert - mind nagyságrendjét, mind színvonalát tekintve - legjelentősebb megrendelői, építtetői tevékenységet fejtette ki. Ezzel a Czirákyaknak sikerült elérniük a reprezentáció területén - természetesen az anyagi lehetőségeik szabta korlátokon belül - a magyarországi arisztokrácia élvonalát Antal Mózes utódai a XIX-XX. század folyamán továbbra is a magyar arisztokrácia tekintélyes tagjainak számítottak, mint ezt családi kapcsolataik is bizonyítják: többek között a herceg és gróf Esterházy, a gróf Andrássy, gróf Almássy és a gróf Wenkheim famíliákkal házasodtak 9 4 . Számos presztízst adó címet és tisztséget viseltek: a M o n a r chia idején a család férfitagjai kivétel nélkül császári és király kamarások, s a főrendiház örökös tagjai voltak, ezeken túl (VI.) János tárnokmester, Béla pedig udvari főmarsall és mindketten valóságos belső titkos tanácsosok. Emellett magas kitüntetésekben is részesültek, mint (VI.) János, aki megkapta a Vaskorona Rend középkeresztjét, a Szent István Rend előbb kis- majd nagykeresztjét valamint az Aranygyapjas Rendet (1867) és a pápai Gergely Rend nagykeresztjét (1869); Antal, Béla és (III.) József szintén elnyerték az Aranygyapjas Rendet; a család nőtagjait pedig szinte kivétel nélkül felvették a Csillagkeresztes Hölgyek Rendjébe. A Czirákyak előkelőségét erősítendő (VI.) János gróf a hitbizomány 1 873-as létrehozásakor más, régi arisztokrata családok mintájára felvette a patinás "Lovasberény örökös ura" címet. Hasonló presztízsszempontok játszhattak közre a Házy Alajosnak adott megbízásban is, akinek a Cziráky-család történetét alapos adatgyűjtés nyomán bemutató kézirata 1 8 9 5 - b e n készült el. Alkalmasint ezzel egyidejűleg kerülhetett sor az ősgaléria rendezésére is, amelynek

21

keretében némely képeket az ábrázoltra vonatkozó feliratokkal láttak el. A családnak, amely ekkor kezdett terebélyesedni, több ágra szakadni, a múlt század közepe és a II. világháború közötti időszakban három jelentősebb tagját érdemes megemlíteni. Antal Mózes fia, János ( 1 8 1 8 - 1 8 8 4 ) miután befejezte tanulmányait - amelyeket a pesti piaristáknál, majd a pesti egyetem jogi karán folytatott - atyjához hasonlóan jogi-hivatali pályára lépett: 1 8 4 3 - b a n a Magyar Kancellárián titkár, 1 8 4 5 - b e n pedig a Királyi Tábla bírája. Politikai elveiben is atyja konzervatív-aulikus meggyőződését követte, amely országgyűlési szerepléseiben s különösen az 1848-as események közepette tanúsított magatartásában öltöttek testet. Mint számos konzervatív arisztokrata, János gróf is részt vállalt a császári csapatok elfoglalta területek közigazgatásában: 1 8 4 9 márciusában a pesti tudományegyetem és a József Ipartanoda igazgatását bízta rá Windischgrötz herceg, ma|d májusban Moson megye kormánybiztosa lett, végre a Wohlgemuth-Lichtensteinféle hadtesthez került, mint hadbiztos. Augusztusban a Moson-, Pozsony-, Sopron- és Vas megyékből létrehozott kerület főispánjává nevezték ki, amely tisztségről azonban hamarosan lemondott, a hivatali apparátusban megindult germanizáció elleni tiltakozásként. Az igazságszolgáltatásba tért vissza, ahol 1 8 5 0 - b e n a bécsi legfőbb törvényszék magyar osztályának elnöke lett, s e minőségében dolgozta ki az ősiség és az úrbéres viszonyok eltörlésével kapcsolatos rendelkezéseket. 1 8 5 4 - b e n a pesti kerületi főtörvényszék elnöke, amely tisztéről a Bachrendszerrel szembeni tiltakozásul lemondott. Az 1860-as októberi diploma rendelkezései nyomán felkínálták a grófnak az országbírói méltóságot, amit azonban nem fogadott el, ellenben Fejér vármegye főispáni tisztét elvállalta. Az 1865-ös országgyűlésen a főrendiház alelnöke lett. Konzervatív értékrendjében fontos szerepet játszott a katolikus egyház, amelynek társadalmi szerepvállalását mindenkor támogatta. Ezért vett részt a Szent István Társulat megalapításában s munkájában, mint a világi elnökök egyike, építtetett Lovasberényben katolikus iskolát, óvodát és "női munka osztállyal" apácazárdát 1 8 7 8 - b a n 9 5 . Lovasberényi, nadapi, börgöndi birtokaiból, az Antal Mózes készíttette ezüstkészletből, briliáns diadémból és briliánscsatos, keleti gyöngyökből álló hatsoros nyakékből, valamint a pesti, Ferenciek terén álló palotából - atyja végrendeletbe foglalt bíztatása nyomán - 1 8 7 3 - b a n elsőszülöttségi hitbizományt hozott létre, amelynek értékét a gróf halálakor 1 8 8 5 - b e n felvett leltár 1 3 5 9 4 3 4 forint és 8 krajcárban adta 1 96 meg . Fiai közül Béla ( 1 8 5 2 - 1 9 1 1 ) folytatta a családi hivatalviselés hagyományát, mint Fejér vármegye főispánja ( 1 8 8 4 - 1 8 9 1 ) , és a közös kül-

22

ügyminisztérium osztályfőnöke ( 1 8 9 1 - 1 8 9 5 ) . A századforduló viharos politikai eseményeibe csupán egyszer kapcsolódott be: mint az uralkodó bizalmi embere tárgyalt 1 9 0 5 . októberében a Kossuth Ferenc vezette ellenzékiekkel. Sokat tett Lovasberény társadalmi életéért is: olvasókört, segélyegyletet s 1 8 7 8 - b a n önkéntes tűzoltóegyletet szervezett Béla legidősebb fia, (III.) József ( 1 8 8 3 - 1 9 6 0 ) az I. világháborút követően Sopron vármegye főispánja volt. Számos arisztokratához hasonlóan ebben az időben is megőrizte - a családi hagyományt folytatva - lojalitását a Habsburgokhoz illetve IV. Károlyhoz. Bár aktívan nem politizált, de támogatta a lemondott uralkodó visszatérési kísérletét: az 1921-es királypuccs alkalmával a Károlyt szállító repülőgép a gróf dénesfai birtokán landolt. Az esemény emlékét egy, a grófi pár építtette kápolna őrzi. A II. világháborút követően a család tagjainak többsége nyugatra emigrált, bár a dénesfai kastély ura, (III.) József s felesége, Andrássy Ilona Magyarországon maradt. Vagyonukat a kommunista hatalomátvétel nyomán államosították, a kastély berendezése különböző múzeumokba került.

AZ ŐSGALÉRIA

Az ősgaléria, miként a dénesfai kastély berendezésének nagyobbik része - amely néhány festményt, valamint metszeteket, bútorokat, ezüstés porcelánkészleteket tartalmazott, jobbára a XIX. századból - 1 9 5 1 . július 21-én került letétként a győri múzeumba, ahol a következő év március 1 -jén meg is kötötték a gyűjtemény státusát rögzítő szerződést, amelyhez egy műtárgyjegyzéket is csatoltak . Mindezt megelőzte a központi kormányzat által a műkincsek felkutatására és védelmére létrehozott Felderítő Csoport 1 9 5 0 . évben tett látogatása Dénesfán, amelynek során a Szépművészeti Múzeumba valamint az Iparművészeti Múzeumba szállítottak néhány m ű t á r g y a t " . Az utóbbiak közül a bútorokra az Iparművészeti Múzeum 1 9 5 1 - b e n , míg a perzsa és indiai feqyverekre a Kelet-Ázsiai M ú z e u m 1 9 5 4 - b e n kötött letéti szerződést100

23

A műtárgyak tulajdonosa, Cziráky József 1 9 6 0 . augusztus 10-én bekövetkezett elhunytát követően özvegye, Andrássy Ilona lett az örökös, aki még ugyanezen esztendő szeptember 16-án felkereste a Xántus János Múzeumot, bejelentette férje halálát és jelezve kivándorlási szándékát felajánlotta a gyűjteményt megvételre. Hasonlóképp járt el az elkövetkező hónapokban a két fővárosi múzeum esetében is. A Kelet-Ázsiai Múzeum megvásárolta a nála elhelyezett tárgyakat, míg az Iparművészeti Múzeum nem kívánt élni a lehetőséggel. Ez utóbbiban lévő műtárgyakat a győri letéttel egyetemben a Xántus János Múzeum vette meg 3 5 0 0 0 forintért 1961 - b e n 1 0 1 . A portrék beleltározására a következő esztendőben került sor. További iparművészeti tárgyak kerültek elő a dénesfai kastélyból 1 9 5 2 - b e n valamint 1 9 7 1 - b e n . Az imént említett 1 952-es műtárgylista a 4 - 1 6 . pont alatt a következő arcképeket sorolja fel ismeretlen festők műveiként: Pálffy Antónia; Cziráky Marie; Barkóczy Ferenc hercegprímás; Andrássy Miklós (a kuruc dervis generális); Andrássy Péter (labanc); Csák M á t é ; Mária Terézia korabeli gránátos; Cziráky László (Kapuvár parancsnoka); előbbi neje, Ujfalussy Erzsébet; Széchenyi Zsigmond; előbbi neje Cziráky M á ria; ugyanaz idősebb korában; Homonnay Drugeth György. A 17. pont további hat, "közelebbről meghatározhatatlan családi vonatkozású képet" említ, összesen tehát 19 kép került ekkor a múzeumba. Az 1 9 6 2 - b e n felvett leltárkönyv 31 arcképet származtat a Czirákygyűjteményből. Tekintettel arra, hogy a Xántus János Múzeum képtára jelentős számú, különböző gyűjteményekből származó régi portréanyaggal rendelkezik, szükségesnek látszik annak tisztázása, mely művek tartoznak valójában a vizsgált ősgalériához. 2 7 kép egyértelműen az ősgalériából származtatható, a lista, a dénesfai kastély belső tereiről az 1 9 4 0 - b e n készült enteriőr-fotók és egyéb megfontolások a l a p j á n 1 0 2 . A fényképeken a grófnő kisszalonjában volt látható a Cziráky Lászlóné Ujfalussy Erzsébet feliratú kép; az I. emeleti nagyszalonban Cziráky Jozefa, Cziráky László kapuvári kapitány, Széchényi Antal, és az 1 8 5 7 es Lafite-portré függött a falon; a nagyebédlőt pedig Zichy püspök, Pálffy Antónia, a vértezetbe öltözött Cziráky László, Cziráky József és neje, Barkóczy Borbála, valamint a Millitz festette Cziráky László és Zichy Júlia kéjomásai díszítették 103 . Két kép esetében bizonyosan téves a bejegyzés . A F. A. Bergmann festette Bethlen-Teleki házaspárt ábrázoló portrépárnak a Cziráky-ősgalériából való származása számunkra kétséges 1 0 5 . Az 1952-ben felvett listához képest tehát nyolc-tíz tételnyi a gyarapodás, amelynek írásos nyoma azonban nincs. Valószínűleg a lista volt hiányos. A gróf Cziráky-család ősgalériája abban a formájában, ahogy a győri múzeumba került, időben közel 2 0 0 esztendőt fog át. A Czirá-

24

kyak és a házasság révén velük rokonságba került arisztokrata famíliák - Barkóczy, Pálffy, Széchényi, Zichy - tagjainak XVIII., s kisebb részben XIX. századi arcképei alkotják a törzsanyagát, amelyet századunk első felében gróf Cziráky Józsefnek Andrássy Ilona grófnővel kötött házassága után az Andrássyaktól származó portrék bővítettek tovább. E csoportot részben szintén XVIII. századi családi képek, részben XIX. századi, régi festmények nyomán készült másolatok illetve a nemzeti függetlenségért küzdő történelmi alakokat bemutató ideálportrék alkotják. Néhányuk szerepelt a tiszadobi és tőketerebesi Andrássy kastélyok műtárgyaiból 1 9 3 0 - b a n rendezett árverésen is, alkalmasint ekkor vásárolhatták őket. A másolatok valószínűleg a tiszadobi Andrássy kastélyból kerülhettek Dénesfára. Magyarországon a főúri családok körében a XVII., míg a nemesség szélesebb rétegeinél a XVIII. században vált általánossá a reprezentatív portrék készíttetésének szokása 1 0 6 . Az egymást követő generációk során ezekből valóságos arcképcsarnokok, ősgalériák alakultak ki, amelyek a családi, tágabban értelmezve a magyar nemesi öntudat vizuális megjelenítői voltak. A Cziráky-portrék XVIII. században készült darabjainak többsége az ún. ősgaléria-típusba tartozik. E kategória jellemző stiláris és ikonográfiái sajátosságai az európai későreneszánsz és manierista arcképfestészet nyomán alakultak ki a magyarországi arisztokrácia vezető családjainak XVII. századi portréin. Mint a kutatás rámutatott, e képmások nem a jellemábrázolás felől közelítették meg modelljeiket, hanem mindenekelőtt ábrázoltjaik társadalmi státusáról kívántak számot adni. A rendi társadalomban a birtokolt kiváltságok és az ezeket kifejező rangok és méltóságok jelölték ki az egyén helyét. A portrén mindez egy sajátos, vizuális és verbális elemeket ötvöző forma révén jelent meg. Az uralkodói képmásokról átvett vizuális jelrendszer: a figurák méltóságteljes beállítása; a nagyúri környezetet, palotabelsőt sejtető oszlop és drapéria; a gazdag viselet, az ötvösművű ékszerek és fegyverek gondos, részletező bemutatása, valamint a családi címer és a címeket, betöltött hivatali méltóságokat felsoroló titulatúra érzékletesen tárja a néző elé az ábrázolt előkelőségét és rangját. Ugyancsak jelentéshordozó szerepű a férfiképmások magyar nemesi viselete, amely egyaránt kifejezte a kiváltságolt nemesi rendhez és az ezzel azonosított magyar nemzethez való tartozást; valamint a vitézi pózként értelmezhető figura-beállítás s a mindenütt megjelenő szablya, amelyek a nemesi öntudat kifejezőiként hirdették, hogy a magyar nemes fegyverrel, vitézsége révén szerezte nemességét s kiváltságait és egyben a követendő vitézi ideálokhoz való igazodást is jelezték. Ez az ősgaléria-típus a hozzá tapadt reprezentatív és ideológiai tartalom és jelentés következtében - mind egész, mind félalakos formátumban - a XVIII.

25

században is továbbélt, alaprétegét adva az immáron a középnemesség felső és az arisztokrácia alsó rétegéhez tartozó családoknál is megjelenő arcképsorozatoknak. A Dénesfáról származó portrégaléria törzsanyagának XVIII. századi festményei - Barkóczy és Zichy püspök arcmásait leszámítva - a Cziráky és a Széchényi családok tagjait és házastársaikat ábrázolják. Mindkét família törzsbirtokai a nyugat-dunántúli vármegyékben terültek el és nagyjából ugyanakkor, a XVII. század végén, illetve a XVIII. század elején nyerték el a grófi címet, s váltak az arisztokrácia alsóbb, leginkább különböző katonai tisztségeket betöltő rétegének tagjává. A fennmaradt anyag alapján úgy tűnik, hogy portré-reprezentációjuk is ekkor, a XVIII. század első felében kezdődött, a fentiekben vázoltaknak megfelelően az ősgaléria-típusú arcképekkel. E festmények két, összetartozó képtől eltekintve félalakos megoldásúak. A formátum megválasztásának már önmagában is jelentéshordozó szerepe volt: nem lehet véletlen, hogy a reprezentatívabb s egyben drágább egészalakos mérettel csak a grófi rangot nyert, s később uralkodójáért és hazájáért hősi halált halt Cziráky József és felesége portréján találkozhatunk. A figurák magyar nemesi viseletben, a férfiak vitézi pózban, csípőre tett jobb kézzel, szablyával, öntudatos tartással, míg a nők mellmagasságba emelt karral, szűk képtérbe állítva, frontálisan jelennek meg, a hagyományosan reprezentatív értelmű oszlop és drapéria alkotta jelzésszerű kulisszák előtt. A képek provinciális festői legfontosabb feladatuknak a viselet pompájának pontos rögzítését tartották. Művészetük leíró jellege folytán a női ruhák szövetének gazdag és sokszínű mintázatát, a csipkerátétek áttört mustráit (Kat. 4., 12.), a férfiak süvegein ragyogó tollforgók csillogó ékköveit (Kat. 11., 13.) kissé száraz előadásban láthatjuk viszont a vásznakon. Színviláguk dekoratív, általában az alapszínek kompakt, árnyalatok nélküli foltjaiból építkezik, a festésmód pasztózus. Az arcokon csupán a fiziognómiai vonásokat próbálták visszaadni, a személyes karakter megragadására nem törekedtek. A század közepe táján festett képek egy részénél az arc a bécsi portréfestészet Meytens-féle sima modorához alkalmazkodott, mint ezt a Cziráky-Barkóczy házaspár (Kat. 5-6.), Cziráky Mária (Kat. 12.) vagy Cziráky László és felesége, Pálffy Antónia (Kat. 9-10.) portréi jelzik. Erőteljesebb, plasztikusabb, meleg, barnás tónusokat is felhasználó modellálása jelentkezik Cziráky László és neje, Ujfalussy Erzsébet (Kat. 3-4.), valamint Zichy püspök (Kat. 8.) arcképein. Az ősgaléria képeit festő névtelen mesterek alkalmasint a birtokközpontokhoz közeli városok - itt 1 08 mindenekelőtt Sopronra, esetleg Győrre gondolhatunk - képírói közül kerülhettek ki, akiknek, miként felvidéki mestertársaiknak, alapjában véve konzervatív művészete a megelőző század szellemében fogant.

26

A családtörténeti áttekintésben láthattuk, hogy a Czirákyak és a Széchényiek vagyoni kondíciói lényegesen eltértek egymástól - az utóbbiak hétszer-nyolcszor akkora úrbéres birtok felett rendelkeztek de az összehasonlításba bevonhatjuk az ugyanebből az arisztokrata körből való Barkóczy egri- és Zichy győri püspököt is, akik hivataluknál fogva szintén nagy vagyonnal bírtak. Am a XVIII. század közepe körül keletkezett portréik nem mutatnak lényeges kvalitás- és szemléletbeli különbséget. Ez annál feltűnőbb, mivel az említett megrendelők műveltsége, iskolázottsága valamint mecenatúrája és - az építészet illetve a képzőművészet egyéb területeit érintő megbízásaikban megnyilvánuló - művészi igényessége is különböző színvonalon állott. Mindez arra utal, hogy a megrendelők a viszonylag fejletlen magyarországi kulturális közegben a portréra még ekkor is úgy tekintettek, mint a puszta létükre emlékeztető jelre, s nem mint önkifejezési formára, vagy esztétikai értékhordozóra 1 0 9 . Buzási Enikő a magyarországi barokk arcképfestészetet, az abban lejátszódó folyamatokat feldolgozó tanulmányaiban elemezte azokat a - nyugatról érkező impulzusokat feldolgozó - változásokat, amelyek az 1740-1 750-es évektől kezdődően egy gazdagabb és differenciáltabb portréművészetet hoztak létre. Új, a személyiséget árnyaltabban bemutató, egyre inkább a magánszféra felől megközelítő és jellemző képtípusok jelentek meg, a kifejezés a reprezentatív pátosszal szemben spontánabb és meghittebb lett. A társasági élet különböző alkalmai és az egyéni kedvtelések immár portrén is vállalható szereppé váltak, melyek gyakorta zsánerszerű megoldásokat eredményeztek. S nem utolsósorban mind fontosabbá vált a képek művészi kvalitása is. Kezdetben a Bécsben magas hivatali pozíciókat betöltő, az udvari nemesség értékrendiét elsajátító vezető arisztokrata családoknál tapasztalható e változás. Azonban hamarosan a főnemesség alsó rétegének arcképgalériáiban is feltűntek az új típusú képek, párhuzamosan életmódjuk és mentalitásuk átalakulásával, korszerűsödésével. E szerényebb vagyonú s tekintélyű főnemesek a közös hadsereg tisztikarában szolgáltak, politikai tisztségeket, államigazgatási hivatalokat általában nem viseltek, ambícióik legfeljebb egy-egy főispáni szék elnyeréséig terjedtek, amely bár egyre inkább formális tisztséggé vált, a nemesi társadalmon belül mégis presztízst jelentett. Mindeközben módjuk nyílt arra, hogy a császárvárosban, az udvari arisztokrácia hazai kastélyaiban, tanulmányi utak vagy hadiáratok alatt, esetleg rokoni kapcsolatok révén megismerkedjenek azokkal a korszerűbb mintákkal, amelyekhez azután saját életmódjukat, ennek kereteit és reprezentációs igényeiket is igazították. Mint fentebb láthattuk, a Czirákyaknak a XVIII. század második felében tevékenykedő nemzedéke az arisztokráciának e második vona-

27

Iához tartozott: Cziráky László katonai karrierrel próbálkozott, György viszont úgy tűnik, hogy csupán birtokain gazdálkodott; jelentősebb közéleti szerepvállalásukról nem tudunk. Rokoni kapcsolatban szintúgy az e réteghez tartozó gróf Széchényi, Zichy, Barkóczy, Sigray valamint a Pálffy családokkal állottak, amelyekből megint csak magas rangú katonatisztek s esetleg főispánok kerültek ki. E kör életmódjának átalakulását jól példázzák a Czirákyak a lovasberényi kastély mégoly szerény kiépítésével, szobáinak festett tájképi dekorációjával, a Sopronban s Budán bírt városi paloták átépítésével, vagy az olyan apróságok révén is, mint az ekkoriban elterjedő élvezeti cikkeknek, a kávénak és a csokoládénak a fogyasztása. A Cziráky-ősgalérián belül a portréművészetet átalakító új tendenciák Cziráky Lászlónak és feleségének, Pálffy Antóniának az 1 760-as évek közepére, második felére keltezhető portréin érhetők tetten elsőként: a grófné a magyar arisztokrata mivoltát hangsúlyozó hagyományos ábrázolástípussal szemben társasági szerepben, mint egy vadászat résztvevője, aranysújtásos kék vadászöltözetben, tájképi háttér előtt állva örökíttette meg magát (Kat. 10.). Férje a nyugat-európai reprezentatív portrék nyomán a mentés-dolmányos magyar nemesi viselet helyett vértezetbe öltözötten készíttette el képmását (Kat. 9.). Ugyanekkor készülhetett Barkóczy Borbála egészalakos portréja is (Kat. 6.), amelyen a zsánerszerű arckép felé tett bizonytalan lépés is megragadható. Az 1770-es években a Meytens-tanítvány Johann Michael Millitz által a család számára festett portrék egy része szintén a hagyományostól eltérő ikonográfiái megoldásokat mutat. Cziráky Józsefné Barkóczy Borbála (Kat. 14.) és Cziráky Lászlóné Zichy Júlia (Kat. 16.) nem a szokásos módon, semleges háttér előtt vagy oszlop mellett állva jelennek meg, hanem intimebb környezetben, a kastélyszalon bársonyhuzatú kanapéján kényelmesen helyet foglalva tekintenek a nézőre. Az utóbbi arcképén a francia rokokó portréfestészet életképszerű megoldásainak hatása is tükröződik: Zichy Júliát ollóval a kezében, kézimunkázás közben ábrázolta Millitz. Ugyancsak eltérnek a hagyományostól a grófnő gyermekeinek, Cziráky Jozefának (Kat. 18.) s Antal Mózesnek (Kat. 1 7.) képmásai: az előbbit babával, míg az utóbbit kiskutyával játszva örökítette meg a bécsi festő. A családfő, Cziráky László képmása (Kat. 15.) azonban a hagyományos ősgaléria-típusban fogant. A Millitz s műhelye festette képek mindazonáltal nem csupán ikonográfiailag, hanem művészi minőségben tekintetében is a megrendelői igényesség pozitív irányú változását jelzik A XVIII. század 70-80-as éveitől a magyar arisztokrácia második vonala is mind gyakrabban foglalkoztatott bécsi mestereket arcképeinek megfestéséhez, a legtöbbet alkalmazott portréfestő azonban úgy tűnik,

28

hogy Johann Michael Millitz (1 725-1 7 8 4 után) volt. Meglehetősen hiányos életrajzából annyit tudunk, hogy 1 739-ben iratkozott be a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol 1 7 4 7 - b e n az ifjabb Martin van Meytens tanítványa. Szinte kizárólag arcképfestészettel foglalkozott. Az irodalomban említett legkorábbi műve a lembergi egyetem 1 749-es datálású portrépárja, amely talán utazásainak emléke. A későbbiekben azonban - egy 1 763-as prágai tartózkodástól eltekintve - a császárvárosban élt s dolgozott, ahol magas rangú osztrák államférfiak is foglalkoztatták, mint F. W. von Haugwitz (1763) és W. A. Kaunitz kancellárok 1 1 1 , s emellett 1 756-1 7 6 5 között egy tizenöt darabos tiszti galériát is festett a bécsújhelyi Katonai Akadémia számára. M á r ekkor kapcsolatba került magyar megrendelőkkel, mint azt herceg Esterházy Pál (II.) Antal 1 759-es, gróf Károlyi Antalné 1 764-es és Teleki Sámuel 1766-os portréja jelzi. Az 1770-es években azután számos magyar arisztokrata család- Festetics, Károlyi, Erdődy, Draskovich, Barkóczy és Széchényi - rendelte meg nála arcképeit. Valószínűleg e népszerűségének köszönhetően lett valamikor az évtized második felében a Pozsonyban székelő gróf Batthyány József prímás, esztergomi érsek udvari festője . A Czirákyak alkalmasint rokonaik közvetítése révén kerülhettek kapcsolatba Millitzcel, hisz több olyan művét is ismerjük, amelyek e családok megbízásából készültek. Mindenekelőtt a Széchényiekre és a Barkóczyakra gondolunk, akik több alkalommal is igénybe vették a bécsi mestert, amiről Forgács Jánosné Széchényi Borbála 1 775-ös portréja, valamint a pontosabban nem datált, de szintén erre az időre tehető, Barkóczy Jánosné Sztáray Leopoldinát ábrázoló festmény is tanúskodik, és talán ugyancsak kapcsolatba hozható Millitzcel vagy műhelyével Széchényi Ignácnak s nejének, Viczay Annának arcképe i s 1 1 3 . Ugyancsak megfestette a Széchényiekkel rokon Festetics család némely tagját, s újabban bukkant fel magántulajdonban egy Sigray grófnőt ábrázoló műve is. A Czirákyak XIX. századi arckép-reprezentációjának megrajzolását nagyban gátolja, hogy csupán három mű képviseli azt a győri múzeumba került együttesben, amelyek közül az 1850-1 860-as években az osztrák Ernst Lafite ( 1 8 2 6 - 1 8 8 5 ) által festett két, a bécsi biedermeier szellemében fogant női portré érdemel említést (Kat. 22-23.). A század folyamán töretlenül továbbélt ugyan a reprezentatív státus-kép jellegű ősgaléria-típus - elsősorban hivatali képmásként, de a családi arcképcsarnokokban is -, az előző század második felében illetve végén bekövetkezett változásoknak köszönhetően azonban már csupán egyik rétegét alkotta a hazai arcképfestészetnek. Mellette a folyamatosan változó korstílusoknak megfelelő, polgáriasultabb szemléletű és típusú portrék jelentek meg, amelyeken az ábrázolt társadalmi állásával szem-

29

ben annak személyisége vált a legfontosabb mondanivalóvá. A Lafiteműveken is ez áll a középpontban, amit csak aláhúz a reprezentatív kellékek hiánya, a modellek megjelenésének hétköznapias közvetlensége. Az Andrássy-kastélyokból Dénesfára került képek közül a XVIII. századiak az ősgaléria-típusba tartozó félalakos formátumú darabok. Festőik alkalmasint az Andrássy-birtokokkal szomszédos felvidéki városok mesterei közül kerültek ki: a tiszti képmás esetében a rozsnyói G. Petrus (Kat. 2.); Kerekes Erzse portréjánál pedig a valamelyest távolabbi bányavárosokból való képíróra gondolhatunk (Kat. 1.). Az ország történetében a XVI. században felbukkanó Andrássyak társadalmi felemelkedése a XVII-XVI11. századra esett, amelyet egyébként nagyobbrészt katonai karrierjüknek köszönhettek, s amelynek jeleként a család különböző ágai az 1700-as években bejutottak a főrendek közé is. Portré-reprezentációjuk a XVII. század utolsó évtizedeiben kezdődött, s mint a betléri kastélyban és a krasznahorkai várban fennmaradt arcképsorozatok bizonyítják alapvetően az ősgaléria-típus jegyében fogant. A XIX. századból való művek részben korábbi festmények nyomán készült másolatok, részben történelmi ideálportrék. Ez utóbbiak szintén reprezentatív szemléletűek, mivel e formával kívánták festőik az ábrázoltak történelmi jelentőségét, s példamutató szerepét kiemelni.

30

KATALÓGUS 1. Andrássy (I.) Miklósné Kerekes Erzse (?) XVII. század vége Bányavárosi festő Olaj, vászon, 8 7 x 7 4 cm Leltári szám: K . 6 2 . 3 1 . 1 . Balra fent töredékes címer Restaurálatlan Irodalom: A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai. Árverési katalógus, Bp.-Műcsarnok, é. n.: 128. tétel Sötét háttér előtt álló, enyhén balra forduló fiatal nő félalakos képmása. Gyöngyökkel kivarrt főkötőt hord, nyakát hétsoros, szintén gyöngyökből álló nyakék övezi, felette nyakpánt, amelyről ötvösművű, sötét ékkövekkel kirakott f ü g g ő csüng alá. Mindezeken kívül még egy hosszú, kétsoros arany nyakláncot is visel. Öltözete fehér virágokkal hímzett, világoszöld színű magyar ruha: mellrésze fűzős, ujja könyékig ér, amelyet két-két megkötött szalag fog át. Vállait vörös rózsákkal s arannyal hímzett kendő takarja. Szoknyája ráncokba szedett. Három szál rózsát tartó balját - a női portrékon gyakori megoldással - maga elé emeli, míg másik kezével szoknyájának egyik ráncát fogja. A kép bal felső sarkában erősen kopott címer látható, amelyből csupán a pajzstalp három vörös rózsája vehető ki. Mivel a festmény szerepelt a tiszadobi és a tőketerebesi Andrássy-kastélyok műtárgyaiból 1 9 3 0 - b a n tartott árverésen és onnan került vásárlás révén a Czirákyősgalériába, az ábrázoltat is az Andrássy-család tagjai között kell keresni. Nagy Iván genealógiai munkájában az 1 7 0 0 körül élt női családtagok között Andrássy (I.) Miklós második feleségeként szerepel Kerekes Erzse"115. Munkája más helyén több Kerekes családot is ismertet a jeles genealógus, ám ezek nemzedékrendjében Erzse nem szerepel. Mindazonáltal az egyik Kerekes família címerének leírása - "vízirányosan ketté osztott paizs, a felső vörös udvarban oroszlán van menő helyzetben, alatta kék mezőben három piros rózsa látszik" - megfeleltethető a képen található töredéknek. Igy az ábrázoltat Kerekes Erzseként határozhatjuk meg, a portré megfestését pedig a XVII. század végére tehetjük. Személyéről azonban semmi közelebbit nem tudunk. Férje, (I.) Miklós katonai pályát futott be, érdemeiért 1 6 7 6 - b a n bárói címet nyert, majd G ö m ö r vármegye főispánja lett ( 1 6 7 8 - 1 6 8 6 , előtte 1 6 7 6 - 1 6 7 8 . adminisztrátor 1 1 7 ), valamint a kunok és a jászok kapitális 119 nya . Vele tért át a család a katolikus hitre. 1 6 8 6 - b a n halt meg

31

A kép szerény képességű, helyi tanultságú festő műve. Erről tanúskodik az alakrajz bizonytalansága, az arc geometrikusán leegyszerűsített megformálása, a ruhaanyag hímzésének elnagyolt és síkszerű megfestése. E jegyek és a viselet hasonlóságai - a párhuzamos redőkbe szedett ingujjak és szoknya, a vállra terített kendő és az egész fejet beborító főkötő - nyomán e portrét a besztercebányai (Banska Bystrica, Szlovákia) múzeumban őrzött s 1 700-1 7 2 0 körüli időkre datált festményekkel állíthatjuk párhuzamba: egy fekete kendőt s virágot tartó fiatal n ő t 1 2 0 valamint egy liliomot tartó idős asszonyt ábrázoló képpel. Az utóbbival további egyezést mutat a kezek - egymáshoz viszonyított tükörképszerű - megkomponálása is. Mesterük talán a bányavárosi festők közül került ki, akiket a szomszédos vármegyében birtokos Andrássyak is foglalkoztathattak.

2. Ismeretlen gránátostiszt arcképe 1 7 2 9 (?) G. Petrus (?) Olaj, vászon, 9 7 x 7 0 cm Leltári szám: K.62.3.1. Restaurálatlan Irodalom: A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai. Árverési katalógus, Bp.-Műcsarnok, é. n.: 126. tétel Fiatal gránátostiszt félalakos képmása. Mellvért fölött vörös kézelős kék dolmányt visel, fején magas medvebőr süveg, melynek vörös homloklemezét arany ornamentika díszíti. Szarvasbőrkesztyűs keze csípőre téve, felsőteste térbe állított, feje az ellenkező irányba fordul. A képmás vásárlás útján jutott a Czirákyak ősgalériájába: a már fentebb említett Andrássy-aukción a 126. szám alatt szerepelt. Eredetileg egy tiszti galériához tartozott, amelynek további öt darabját sorolja fel az árverés katalógusa . Nyolc másik, ugyancsak a sorozathoz tartozó kép jelenleg a betléri (Betliar, Szlovákia) volt Andrássy-kastélyban található 1 2 3 . A képek összetartozását az egyenruhák azonossága kétségtelenné teszi. A betléri, báró Franz Wignacourt századost és Josef Schreibert ábrázoló műveket a szignatúra tanúsága szerint az Andrássy-birtokok tőszomszédságában fekvő Rozsnyó^jRoznava, Szlovákia) város egyik képírója, G. Petrus festette 1 729-ben . Ugyanez a jelzés volt olvasható, évszám nélkül, Doneg főhadnagynak az árverésen szerepelt arcképén. S bár a Czirákyakhoz került portrén hiányzik az aláírás, a részleteknek a Wignacourt-festménnyel azonos színvonalú meg-

32

formálása valószínűvé teszi G. Petrus szerzőségét. A festmények alapján biztos kezű, iskolázott mesternek tűnik, akinek művei az alak helyes térbeállításával és tartásának természetességével, a plasztikusan, fénnyel mintázott, meleg barnás tónusú arccal, a részletek gyakorlott ábrázolásával kiemelkednek a helyi festő-mesteremberek bizonytalan térbeliségük darabos formaadású műveinek átlagából. A tiszti galériák a XVIII. században jelentek meg Magyarországon az ezredtulajdonosi rendszer kiépülésével. A tulajdonos királyi privilégium alapján állította fel ezredét, amely a nevét viselte, s amelynek ő volt egyben a parancsnoka is. Ezredesként szinte korlátlan hatalommal bírt egységében: nemcsak a felvétel és az előléptetés ügyében vagy a nősülés engedélyezésében dönthetett, hanem pallosjoggal is rendelkezett 1 2 5 . Ezrede tisztikarának megfestetésével saját rangjának és hatalmának állított emléket. Ám az is elképzelhető, hogy magyarországi táborozások alkalmával valamelyik közelben birtokos tiszt adott megrendelést a képek elkészítésére, az ezredben való szolgálatát és a tisztikaron belüli bajtársias szellemet megörökítendő 1 2 6 . Némely kastélyban, mint Betléren a Nádasdy-huszároké, vagy Szentantalon (Antol, Szlovákia) máig fennmaradtak efféle sorozatok. A tiszti galériák képei mind ikonográfiájukban, mind felfogásmódjukban az ősgaléria-típust követik, annak redukált, félalakos változatában. A Cziráky-gyűjtemény 1952-es múzeumba kerülésekor felvett listán a kép "Mária Terézia korabeli gránátos" meghatározással szerepel, míg az 1964-es leltárkönyv a fenti lista 8. tételének megnevezését - "Andrássy Pétert labanc generális"- vonatkoztatta a festményre. Ez utóbbi meghatározás semmiképp sem állja meg a helyét, mivel a labanc generális Andrássy (II.) Péter képmása jelen katalógus 2 5 . tételével azonosíthotó, Andrássy (III.) Péter - (II.) György és Szelényi Mária gyermeke - pedig, aki III. Károlynak és Mária Teréziának volt jeles katonája, a Pálffy lovasezredben szolgált 1 2 7 , s ekként nem lehetett gyalogsági gránátostiszt. A vörös kézelős kék dolmány vörös zsinórozással és övvel a korabeli leírások szerint az 1 7 0 3 - b a n felállított Bagossy-gyalogezred egyenr u h á d v o l t 1 2 8 . Mint minden gyalogezred, ez is tíz századból állott, amelyből az 1. (testőr) századot gránátosokból szervezték. Ennek lehetett egyik tisztje az ábrázolt. Az ezred azonosításával kapcsolatban azonban óvatosságra int, hogy a múlt század végén írott ezredtörténetben a fentebb említett három tiszt neve nem szerepel s ekként a pontos meghatározás a további kutatás feladata.

33

3. Gróf Cziráky (II.) József [felirata szerint: báró Cziráky (VI.) László) 1 7 4 2 előtt Dunántúli festő Olaj, vászon, 9 7 x 7 6 c m Leltári szám: K . 6 2 . 1 2 . 1 . Uiabbkori felirat: Ladislaus Czirákij/ Lib. Baro./ Sup. Capitaneus/ in Kapuvár Restaurálatlan Kiállítva: 1995-ig a kapuvári múzeum állandó kiállításán Irodalom: Erőss István: A ciráki körjegyzőség és plébánia története. Győr, 1 9 4 3 . repr.: az 5 6 - 5 7 oldal közötti táblán

4. Gróf Cziráky (II.) Józsefné Barkóczy Borbála [felirata szerint: báró Cziráky (VI.) Lászlóné Ujfalussy Erzsébet] 1 7 4 2 előtt Dunántúli festő Olaj, vászon, 9 8 x 7 6 cm Leltári szám: K . 6 2 . 3 4 . 1 . U|abbkori felirat: B. Elisab: Ujfalussij/ de Divék Uifalu/ Mfici. D. Ladis. Czirákij/ Consors Restaurálatlan Irodalom: Erőss István: A ciráki kör|egyzőség és plébánia története. Győr, 1943. repr.: az 5 6 - 5 7 oldal közötti táblán Az egyazon festőtől származó képek a házastársak ábrázolásánál szokásos megoldástól eltérően nem tükörképes beállításúak: a figura mindkettőn jobbra tekint. A férj a hagyományos félalakos formában, csípőre tett kézzel, magyar nemesi viseletben jelenik meg. Neje ugyancsak félalakban, magyar ruhában, nyaka s csuklója körül sötét ékkövekből és vörös korallból álló ékszerekkel, kebléhez emelt jobbjában a csupán az ősi nemesi családok nőtagjainak kijáró Csillagkeresztes Dámák Rendjének rendjelével. Az alakok sötét háttérből emelkednek ki, amely még hangsúlyosabbá teszi élénk színű viseletüket. A férfi egységes színfoltot alkotó világoskék dolmányt és mentét hord, amit csupán a vörös kardszíj, a barna zsinóröv, gombok s paszomántok valamint a mente anyagszerűen visszaadott barna prémszegélye bont

34

meg. Az asszony vörös és arany színekben pompázó, virágmintás, mélyen kivágott ruhát visel kék, csipkével szegélyezett fűzős ruhaderékkal, valamint viola színű, karján kék szalaggal átkötött ingvállal, melyet ugyancsak csipkeszegélyek díszítenek. A szoknyához kötény hord. A főszínekre épülő dekoratív színvilág a XVII. századból eredő s hosszan továbbélő hagyománya a provinciális portréfestészetnek. A képpár mesterének kvalitásai leginkább az érzékenyen, finom plasztikával megfestett arcokon, valamint a részletek - mint a csipkerátétek, gombok s paszomántok - lazább, festőibb előadásában mutatkoznak meg. A feliratok az ábrázoltakat báró Cziráky (VI.) Lászlóval ( 1 6 7 2 - 1 7 0 8 ) (báró Cziráky Mózes és báró Révay Klára gyermeke) és nejével, báró Ujfalussy Erzsébettel ( Ujfalussy András báró leánya ) azonosítják. A fenti meghatározással kapcsolatban azonban több tényező is óvatosságra int. A XVII-XVIII. századból származó portrék felirataival összehasonlítva a tárgyalt festményeken olvasható szövegek írásképe újabb keletűnek, alkalmasint XIX. századinak tűnik. A rokokó jellegű, nagy virágmintás női ruha a XVIII. század elejénél későbbi keletkezésre utal. A Házy-féle családi krónika nem tud a grófnő kitüntetéséről. Végezetül az ábrázoltak arcvonásai szerfelett hasonlítanak Cziráky (II.) József és felesége, Barkóczy Borbála egészalakos portrén megörökített vonásaira. Különösen a férfi képmás esetében nyilvánvaló a kapcsolat, mint azt a fejforma, a szemek s az orr megformálása, valamint a bajusz is bizonyítja. A kisebb formátumú kép érzékenyebb és karakteresebb megfestése arra utal, hogy élő modell után készült s alkalmasint ez szolgált előképül az egészalakos portré számára. Szemben Ujfalussy Erzsébettel Barkóczy Borbáláról biztosan tudjuk, hogy felvették 1 7 3 1 ben a Csillagkeresztes Hölgyek Rendjébe. Mindezek okán feltételezzük, hogy a félalakos arcképek valójában gróf Cziráky (II.) József és Barkóczy Borbála ábrázolásai és az 1731 utáni esztendőkben, de mindenképp 1 7 4 2 , a gróf halála előtt készülhettek.

5. Gróf Cziráky (II.) József XVIII. század közepe Dunántúli festő Olaj, vászon, 1 9 5 x 1 0 2 cm Leltári szám: K . 6 2 . 1 0 . 1 . Ujabbkori felirat: C o m : Jos: Czirákij/ de Eadem et Dénesfalva/ Eques Aurát. S. C. Rg./ M a j : Colonellus Restaurált: Tury Mária, 1 9 9 7 . Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán

35

A közel életnagyságú portrén Cziráky József vörös színű magyar r u h á b a n - zsinóros dolmányban, prémszegélyes combközépig érő, csákóra vágott mentében, testhezálló, felül hímzett nadrágban, melyet csizma egészít ki -, könnyed tartással áll jobbját csípőre téve, baljával asztalon lévő süvegére támaszkodva. A test jobbra fordul, míg a fej az ellenkező irányba tekint. Az arc megformálásában az élesen megvilágított és az árnyékban hagyott részek erőteljes kontrasztja játsza a főszerepet. A figura körül a palotabelsőt sejtető építészeti környezet szokatlanul gazdag kialakítású: a kép bal szélen magas lábazaton rusztikázott oszlop áll, amely árnyékban maradó, sötét sziluettjével mintegy a kép előterét jelöli ki, míg a hátteret lezáró falat két kannelúrázott, ión fejezetes pilaszter tagolja. Asztalként egy kőből faragott profilozott oszlopszék szolgál. Felette, a kép jobb szélét szeszélyesen redőződő zöld drapéria és aranyos rojtok töltik ki. A győri festmény kompozícióját tekintve egészében megegyezik id. Dorffmaister István datált és szignált portréjával, amelyet egy horvát arisztokratáról, Ivan Rauch báróról készített 1 7 7 ó - b a n . Csupán kisebb részletekben tapasztalható eltérés, mint amilyen a szögletes volutájú s babérfüzérrel ékesített ión fejezetek, vagy az ugyancsak szögletes valutákkal s babérfüzérrel díszített, patás lábakon álló asztal. A Dorffmaister-kép azonban festésmódjában és a részletek kialakításában igényesebb megoldású. A barokk festészetben más mesterek kompozíciós megoldásainak átvétele - amelyet a sokszorosított grafikai lapok nagyban elősegítettek - bevett gyakorlatnak számított. Cziráky László gróf portréja esetében is ez történt. A kompozíció kiindulópontjául a francia udvari festő, Hyacinthe Rigaud egy arcképe szolgált, amely az osztrák államférfit és diplomatát Philipp Ludwig Wenzel Sinzendorf grófot ábrázolja. A minden bizonnyal 1 7 2 8 körül keletkezett képen mind a figura beállítása - az asztalra illetve csípőre tett kéz, a test és a fej ellenkező irányba fordítása -, mind az építészeti részletek - az ión fejezet, a falpilléren s a gerendázaton látható csorbulás valamint a drapéria - azonosak a győri képpel 1 3 1 . A közvetlen mintát azonban nem e ma Bécsben őrzött mű jelentette, hanem az arról Claude Drevet által készített metszet, amely az eredetihez képest tükörképes - azonban a Cziráky-portréval megegyező - állású 1 3 2 . Az előkép tisztázása után továbbra is problematikus a győri kép és a Dorffmaister-portré kapcsolata. Talán volt még egy láncszem a magyar arisztokratákról készült festmények és a Rigaud-kép, illetve metszetmásolata között, amely mind a győri kép ismeretlen festője, mind Dorffmaister számára előképül szolgálhatott. A soproni mestert egyébként több alkalommal is foglalkoztatták a Czirá-

36

kyalc, talán ennek során ismerhette meg László gróf portréját s készített róla - a későbbiek során felhasznált - vázlatot. A Rigaud által kialakított francia udvari portréfestészet Európa többi fe|edelmi udvara számára is mintául szolgált, s ez alól Bécs sem volt kivétel. Megrendelői között osztrák arisztokraták is akadtak, és stílusának hatása a császárváros némely festőjénél is tetten érhető. Mindazonáltal a Cziráky-portré épp azáltal tűnik ki, hogy festője szinte teljesen érzéketlen a Rigaud teremtette reprezentatív pátosz iránt. A győri portrén elvész az előkép monumentális figurafelfogása, a lellegzetesen szeszélyes s gazdag drapériakezelés, amely utóbbiból csupán a jobboldali zöld színű függöny idéz fel valamit. Ellenben a Dorffmaister-kép az asztalra, majd onnan a földre omló nehéz bársonydrapéria megfogalmazásával valamelyest közelebb áll a mintakép szelleméhez. A drapériazuhatag elhagyása miatt a képtér zsúfoltsága is megszűnt a Cziráky-portrén. A gróf egészalakos reprezentatív portréját párdarabjával egyetemben minden bizonnyal özvegye, Barkóczy Borbála rendelte meg a század negyvenes-ötvenes éveiben. A hazájáért és uralkodójáért életét s vérét áldozó hős gróf emlékét már csak a családi propaganda okán is elevenen tartotta s ennek szellemében készíttette el Tóth Istvánnal aki véleményünk szerint azonos a grófné káplánjával, Tóth Innocentius ferences szerzetessel 133 - a fentebb már említett eposzt, s örökítette meg őt életnagyságú arcképen. E formátumot a XVIII. században jobbára csak a különleges érdemeket (mint rangemelés, magas kitüntetés) szerzett családtagok megörökítésére a Ikalmazták . A posztumusz képmás elkészítéséhez a gróf arcvonásait egy még élet után készült, jelen katalógusban a 3. szám alatt tárgyalt portréról másolhatták, azt tükörképesen átforgatva.

6. Gróf Cziráky ( II. ) Józsefné Barkóczy Borbála XVIII. század közepe Dunántúli festő Olaj, vászon, 1 9 5 x 1 0 2 cm Leltári szám: K.Ó2.9.1. Ujabbkori felirat: C o m : Borb: Barkózij/de Szala. Co: Jos: /Czirákij Consors Restaurált: Tury Mária, 1 9 9 7 . Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán

37

Cziráky József felesége gróf Barkóczy Borbála (1699-1 771), gróf Barkóczy Ferenc Zemplén és Ung vármegye főispánja és gróf Zichy Júlia leánya, Barkóczy Ferenc érsek n ő v é r e 1 3 5 . Az előző kép párdarabját alkotó egészalakos, életnagyságú portrén Barkóczy Borbála magyar ruhát - arannyal kivarrt vörös színű szalagfűzéses ruhaderekat, csipkével gazdagon szegett, ujjain szalaggal átkötött fehér ingvállat valamint zöld alapon arany virágmintás szoknyát s kötényt - visel. Szíve felett a Csillagkeresztes Hölgyek Rendjének rendjelét hordja. Jobbját a mellette lévő, kőposztamensre állított dézsán nyugtatja, melybe narancsfát ültettek, Meytens-portrék tartását idéző baljában pedig egy frissen leszakított gyümölcsöt tart. A grófnő mögött magas lábazaton sima törzsű oszlop magasodik, amelyre rajtban végződő aranyos kötél csavarodik s amelyről nagy redőkben megtörő vörös drapéria omlik alá. Ez a kép felső szegletében baldachint alkot a nőalak felett, majd a festmény bal szélét keretezve éri el a földet, miközben - a párdarabján látható rusztikázott oszlophoz hasonlóan kijelöli az előteret. Jobbra a hátteret pilaszterekkel tagolt, bábos lépcsőfeljáró zárja le. A fej és a test ellenkező irányú tartása - miként férjénél is - változatosabbá teszi a figura beállítását. E portré külön érdekessége, hogy festője jól látható m ó d o n javított a már elkészült képen. Eredetileg a nőalak ugyanis rövidebb s kevésbé széles szoknyát viselt s köténye is kisebb volt, ám a befejezett művet - a restaurálás tanúbizonysága szerint - a mester saját maga módosította, átfestve s megnagyobbítva az említett részleteket. Tette ezt meglehetősen sajátos, mondhatni ügyetlen módon, mivel az új, nagyobb szoknya "lyukas" s látni engedi az alatta-mögötte lévő padló szürke kövezetét. A XVIII. század közepétől a magyarországi portréművészetben korábban ismeretlen, zsánerszerű megoldások jelentek meg, amelyek valamely kedvtelés, elfoglaltság közepette, közvetlenséget sugalló helyzetben mutatták be az ábrázoltakat. Mindazonáltal a megrendelők konzervatív ízlése és elvárásai gyakorta a reprezentatív formák adta keretek közé szorították e törekvéseket, miként a jelen mű esetében is. Barkóczy Borbála az ősgaléria-típus előző században kanonizálódott beállításában és kellékei közepette jelenik meg: architektonikus elemekből és drapériából kialakított kulisszaszerű környezetben a néző felé fordulva áll a kőkockás padlón, díszruhában, érdemrendet viselve. A típushoz hozzátartozik a figura melletti asztal is, amelyen olykor a gazdagság rekvizitumai, mint óra, ékszeresládika, máskor csendéletszerűen elrendezett virágcsokor kapott helyet. E tárgyak és az ábrázolt közötti viszony a mellérendeltségen alapul, legfeljebb a rá- vagy felmutatás gesztusa teremt néha kapcsolatot közöttük. Talán nem tévedünk túl

38

nagyot, ha úgy gondoljuk, hogy az egyik karját a narancsfa csemetével beültetett dézsán nyugtató, másik kezében gyümölcsöt tartó Czirákyné portréja a motívumok összefüggését tekintve, bátortalanul ugyan, de az életképszerűség irányába mozdult el. Különösen akkor válik ez érzékelhetővé, ha összevetjük két másik arcképpel, amelyek a megelőző és a következő fázist mutatják. Gróf Nádasdy Ferencné Schrattenbach Róza Rebeka 1715-ös arcmásán a képteret megosztó balusztrádon áll a jobb szélen egy dézsába helyezett narancsfa, mögötte pedig a zárt barokk kertre nyílik kilátás 1 3 6 , az előtérbe helyezett nőalakkal nincs kapcsolatuk. J. M. Millitz 1 774-ben készült, a gyermek gróf Festetics Annát ábrázoló zsáner-portréján elmaradtak a reprezentatív kellékek s csupán a kertben facsemetékkel foglalatoskodó kislányt láthatjuk . A narancsfa egyébként mint a luxus attribútuma jelent meg a XVIII. századi képmásoknál, ugyanabban az időben, amikor a magyar kastélyok kertjeiben is feltűnt s közkedveltté vált A biztos kézzel felvázolt kompozíció, a részletek érzékeny megfestése, és a lendületes ecset|árás, amely különösen az u|jvégek csipkéinél érvényesül, gyakorlott, jó képességű festőre vall, bár a csapott vállak és a kissé aránytalan test némileg elrajzolt. Az arc porcelánsimasága és a kéztartás arról tanúskodik, hogy mestere jól ismerte a Bécsben a század közepén divatos, Meytens nyomán kialakult stílust. Külön problémát jelent Barkóczy Borbála portré|ának párdarab|ával való kapcsolata. A két mű térszerkezete hasonló, amiként a bal képszélhez simuló, az előteret kijelölő elemek alkalmazása is. Ugyancsak azonos a kőből készült architektonikus részleteken megielenő csorbult élek motívuma is, bár ez meglehetősen általános |elenség. Mindezekkel ellentétben erőteljesen különbözik egymástól a két képen az arcok és a kezek megformálása: míg Cziráky József portréja esetén éles fény-árnyék kontraszt segítségével történt ez, addig felesége képmására az említett részletek simább, halvány tónusokkal modelláló megfestése a jellemző.

7. Gróf Barkóczy Ferenc püspök 1 750-es évek Magyar festő Olaj, vászon, 9 1 x 7 3 cm Leltári szám: K.62.3.1. Restaurálatlan Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán

39

A félalakos képmáson Barkóczy püspök szembeforduló figurája oszlopos-drapériás háttérből bontakozik ki. Jobbját felemelve megérinti a széles vörös színű szalagra fűzött drágaköves mellkeresztjét. A leltárkönyvben ismeretlen püspök képmásaként szerepelt. Gróf Barkóczy Ferenc ( 1 7 1 0 - 1 7 6 5 ) ( gróf Barkóczy (III.) Ferenc és Zichy Júlia gyermeke 1 3 9 ) a többi, papi pályára lépett arisztokratához hasonlóan gyors egyházi karriert futott be. Tanulmányait Nagyszombatban majd Rómában, a Collegium Germanicum-Hungaricumban folytatta. Alig 2 3 évesen egri kanonok, majd szepesi prépost, 1 7 4 5 - b e n egri püspök s 1 7 6 1 - b e n az esztergomi érseki székbe emelkedik. Mint Eger püspöke jelentős szerepet játszott a város barokk főpapi székhellyé való kiépítésében. Számos templomépítkezést támogatott anyagilag, átalakíttatta a püspöki palotát. Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjaként új megyeházát emeltetett Egerben a bécsi M . F. Gerllel. Pompaszeretetének legékesebb bizonyítéka az 1 7 4 7 - b e n felépített - s utódja által lerombolt - Fourcontrasti-kastély. Egerben püspöki nyomdát alapított, s Kassáról áttelepítette a teológiai s kánonjogi iskolát. Mária Terézia királynő 1 7 6 2 - b e n rábízta a magyarországi oktatás felügyeletét. 1 764-ben elnyerte a Szent István Rend nagykeresztjét. A nagyműveltségű püspök saját portréit nagyobbrészt helyi mesterekkel készíttette el, így a tárgyalt festmény is minden bizonnyal valamely egri képíró műve. A pasztózus festésmód valamint a részletkezelés alapján felmerülhet Huetter Lukács (meghalt 1 760) irgalmasrendi festő szerzősége is, akit több alkalommal látott el különböző megbízásokkal Barkóczy, így nála rendelte meg reprezentatív ülő portréját is. E portré is, miként a Zichy Ferenc arcképe, rokonság útján juthatott a Czirákyakhoz: a püspöknek testvére volt a már fentebb emlegetett Barkóczy Borbála, Cziráky (II.) József felesége. Szoros családi kapcsolatukról tanúskodik a Czirákyak levéltárában töredékesen fennmaradt levelezésük, amelyben személyes látogatásról s találkozókról is szó esik. Barkóczy püspök képmása egyébként a Széchényiek ősgalériájában is fennmaradt, szintén a rokoni kapcsolatokra u t a l v a 1 4 0 . Ugyanis gróf Széchényi Antal 1 7 3 8 - b a n Barkóczy Zsuzsannát - ki testvére volt Borbálának és Ferencnek is - vette feleségül: a szertartást az akkor még kanonok Barkóczy Ferenc végezte. Csak mellékesen jegyezzük meg: a tanú Cziráky József volt . 1 7 5 3 - b a n ugyancsak Barkóczy keresztelte Széchényi Zsigmond és Cziráky Mária leányát, Anna Borbálát 1 4 2 .

40

8. Gróf Zichy Ferenc püspök 1750-1 760-as évek Győri festő Olaj, vászon, 97x72 cm Leltári szám: K.62.2.1. Restaurálatlan Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán Gróf Zichy Ferenc győri püspök portréja ovális mezőbe komponált, félalakos képmás. Sötét háttér előtt áll, mellén drágaköves kereszt, jobbjában könyvet tart. Joviális tekintetű arca plasztikusan alakított. A részletek - a karing áttört csipkéje, a mellkereszt - aprólékos gonddal formáltak. A kép a leltárkönyvben mint Barkóczy Ferenc hercegprímás portréja szerepelt. Zichy Ferenc 700-1 783) ( gróf Zichy Péter és Homonnai-Drugeth Klára gyermeke ) a század második felének jeles magyar egyházfejedelmei közé tartozott. Tanulmányait Kassán, Nagyszombatban s Bécsben, majd 1721-től a római Collegium Germanicum-Hungaricumban végezte. 1 7 2 4 - b e n szentelték pappá s a rákövetkező két évtizedben rangjának s képességeinek köszönhetően gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán. Előbb nagyváradi (1725), majd esztergomi (1727) kanonok, 1 737-től vágújhelyi prépost és 1741-től novi választott püspök. 1 743-tól győri püspök, amely tisztet negyven esztendőn át töltötte be. Ebbéli minőségében jelentős mecénási és egyházszervezői tevékenységet folytatott. 1 748-tól kezdődően végiglátogatta egyházmegyé|e templomait s szigorú intézkedésekkel állította helyre az alsópapság fegyelmét. Számos templomot s plébániát építtetett illetve állíttatott helyre. Az elaggott papok számára Győrött otthont emeltetett (1766). Székhelyén nagyszabású munkálatokba kezdett, hogy rangjához méltó rezidenciát teremtsen. A Püspökvárat, melyet a török idők óta katonai használatban volt, visszaszerezte s átalakította: ennek emlékét a középkori eredetű lakótorony barokk homlokzatán elhelyezett faragott püspöki címere őrzi. A szintén középkori eredetű, a XVII. században már egy barokk felújításon átesett székesegyházat neves művészek bevonásával átalakította. A templombelső átépítését Melchior Hefele végezte, a freskókat s oltárképeket Franz Anton Maulbertsch és műhelye festette 1 7 7 1 - b e n illetve 1781-ben, az ólomdomborműveket pedig a Donner-tanítvány Johann Gabriel Mollinarolo öntötte. Zichy püspök székesegyházát nemzeti zarándokhellyé kívánta tenni, középpontjában a Szűzanya s a magyar szentek, mindenekelőtt Szent István és Szent László királyok kultuszával, melynek alapját két ereklye, az

41

1 767-ben kegyoltárba foglalt könnyező Mária-kép s a középkori eredetű, ötvösművű Szent László-herma adta. A templom dekorációs programjának is e szentek tisztelete alkotta a vezérfonalát, amely a freskók, az oltárképek és -szobrok, de még a padok faragványainak témáit is nagyobbrészt meghatározta. Szent László kultuszát szolgálta az 1 763-as nagy földrengés nyomán elrendelt s mindmáig élő Szent László napi körmenet is. Támogatta a hitbuzgalmi társulatokat s különösen szorgalmazta az Oltáriszentség és a Jézus Szent Szíve kultuszának terjesztését. Győrött újjáépítette a papi szemináriumot. Püspöki birtokain, Szanyban és Fertőrákoson nyaralókastélyokat emeltetett: az utóbbi dísztermének freskóit Cajetano de Rosa festette (1 745). Székvárosában letelepítette a betegápoló Szt. Camillus rendet. Aranymiséje alkalmával, 1 7 7 4 - b e n Mária Terézia királynő a Szent István Rend nagykeresztjével tüntette ki. Végakaratának megfelelően az általa bensőségesen tisztelt Szűzanya székesegyházbeli kegyoltára előtt kialakított kriptában temették e l 1 4 4 . Míg székesegyháza s nyaralója dekorációs munkálatainál Zichy püspök neves bécsi mestereket alkalmazott, addig portréi megfestetésekor már korántsem támasztott magas igényeket. Legalábbis erről tanúskodik a Cziráky-ősgalériába került kép s a vele kapcsolatba hozható többi arcmás. A győri festménynek egy azonos kompozíciójú, ám némileg kvalitásosabb párdarabja ismert a vöröskői ((Üerveny Karriert, Szlovákia) múzeumból, amelyre utólagosan ráfestették a Szent István Rend nagykeresztjét, illetve Zichy titulatúráját. A felirat a püspök halála után készülhetett, mivel megadja elhunyta dátumát s a szöveg 40 esztendős győri püspökségéről beszél 1 4 5 . Egy újabb hasonló példány a győri Papnevelde ebédlőjét díszíti. E képre is ráfestették utólag a Szent István Rend nagykeresztjét illetve csillagát s az ábrázoltat megnevező rövid szöveget. A Püspökvár dísztermében egy nagyméretű változat látható, amelyet a későbbiek során ugyancsak elláttak a fentebb említett rendjelekkel 4 6 . Alkalmasint e példány készült el elsőként s a többi, kisebb formátumú, ajándékba szánt változatot erről másolták. Mivel a képekre utólag festették rá az 1 774-ben elnyert rendjeleket, e dátum a portrék keletkezésére nézve terminus ante q u e m 1 4 7 . Az ábrázolt életkora alapján leginkább az 1 750-1 760-as években festhették azokat helyi, győri mesterek. Zichy Ferenc püspök portréja minden bizonnyal rokonság okán kerülhetett a Czirákyak ősgalériájába. A családtörténeti áttekintésben már említettük, hogy Cziráky (III.) György s bátyja, (VII.) László egyaránt a Zichy famíliából választott magának feleséget. S bár a nejek csupán távoli rokonságban állottak a család más ágából származó győri püspökkel, mégis van adat kapcsolattartásukra: László felesége, Zichy Júlia

42

1 775-ben vendégül látta Zichy Ferencet a Czirákyak soproni jában

palotá-

9. Gróf Cziráky (VII.) László 1 760-as évek Dunántúli festő Olaj, vászon, 73x92 cm Leltári szám: K.62.7.1. Restaurálatlan Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán A félalakos portré teljes vértezetben, enyhén elforduló testtel, csípőre tett jobb kézzel, balját rostélyos sisakján nyugtatva mutatja be Cziráky Lászlót. A páncélt a magyar vitézek jellegzetes párducbőr-kacagánya övezi, ötvösmívű mentekötő lánccal összefogva. A kép háttere világos színekkel megfestett felhős égbolt. A vértezet a lőfegyverek általánossá válásával a XVII. század során fokozatosan elvesztette gyakorlati jelentőségét, ám rangjelző s reprezentatív szerepét még a XVIII. században is őrizte. A nyugat-európai barokk portréfestészetben a páncélos képmás közkedvelt megoldás volt, míg Magyarországon - néhány korai példától eltekintve - csupán a XVIII. század közepén, az arcképtípusok differenciálódásával vált némileg gyakoribbá. A kezdeményező szerepet az udvari arisztokrácia játszotta, amely a nyugat-európai festészet kompozicionális megoldásait vette át portréin . A páncélos típus azonban hamarosan feltűnt a főnemesség második vonalából kikerülő megrendelők arckép-reprezentációjában is, miként arról a tárgyalt festmény is tanúskodik. Egyben arra is példa, hogy e réteg megrendelői konzervativizmusa miként igazította az újszerű formát a hagyományoshoz. Cziráky László ugyanis, bár mente s dolmány helyett vértezetet visel, a képen mégis a félalakos nemesi portrék tradicionális beállításában s tartásában látható. Festői erényeit a kép alkotója leginkább a fémesen csillogó páncél és a puha, prémes kacagány eltérő minőségének érzékeltetésében tudta felmutatni. Az arc egyénített megformálása a bécsi arcképfestészetnek a század közepén uralkodó Meytens-féle modorát idézi. A figura mögött az egyszínű sötét háttér helyett alkalmazott felhős égbolt szintén a nyugati portréfestészetből eredő megoldás. A kép ismeretlen Cziráky-ősként szerepelt a leltárkönyvben. Az 1951-es listán említettek egyikével sem azonosítható, viszont a már idézett enteriőr fotókon a nagyebédlő falán függ a következő tételben

43

szereplő portréval pórba állítva. Amennyiben elfogadjuk annak gróf Pálffy Antóniával való azonosítását, úgy a tárgyalt mű csak Cziráky László lehet. A gróf, miként életrajzában láthattuk, a császári-királyi hadseregben szolgált (ahol a párducbőr kacagány a magyar tisztek megkülönböztető viselete volt) s így portréján különösen indokolt lehetett a páncélviselet alkalmazása.

10. Gróf Cziráky (VII.) Lászlóné Pálffy Antónia 1 760-as évek Dunántúli festő Olaj, vászon, 91x71 cm Leltári szám: K.62.4.1. Restaurálatlan Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán A fiatal nőt ábrázoló festmény az előző tétel párdarabjaként készült, amint erről a közel azonos méret és a hasonló festésmód is tanúskodik, bár a házaspár portréktól eltérően a figurák nem fordulnak egymás felé. Pálffy Antónia sötétkék, arannyal gazdagon kivarrott bő ujjú vadászöltözetet visel, az ehhez tartozó háromszögletű kalapot pedig bal karja alatt tartja. Az általánosnak mondható, semleges- illetve építészeti kulisszából álló háttér helyett felhős égboltból és a kép bal szélén szerényen meghúzódó lombos fából álló jelzésszerű tájkép előtt áll a grófnő. Mindez a nyugat-európai festészetből eredt, amelyet a bécsi mesterek, mint például az ifjabb M e y t e n s 1 5 0 , közvetítettek a hazai képírók felé. Miként Cziráky László arcképe, úgy felesége portréja is némi szerény mértékű elmozdulást mutat a hagyományos ősgaléria-típushoz képest. A grófné ugyanis nem magyar nemesasszonyként, az ennek megfelelő viseletben festette le magát, hanem egyfajta társasági szerepben, vadászként. Ősi nemesi kiváltság és szórakozás a vadászat, amely önálló képtípusként a XVII. század első fele óta volt jelen a nyugati portréfestészetben, Magyarországon azonban csupán a XVIII. század közepe után jelent meg, részeként annak a változásnak, amely az arisztokrácia mentalitásának átalakulása, korszerűsödése nyomán egy színesebb s változatosabb portréművészetet hívott életre. Ebben a közjogi státuszt reprezentáló képek mellett a magánéletet, egyéni kedvteléseket s társasági szórakozásokat bemutató típusok is helyet kaptak. Vadászképmások számos családi ősgalériában maradtak fenn, így a Horváth-Stansithok, Draskovichok, valamint a Czirákyakkal is rokon

44

Sigrayak és Zichyek képmásai között. Kompozícióiknak szinte állandó, attribútum jellegű elemei a vadászfegyver valamint a kutya, amelyek azonban Pálffy Antónia portréján hiányoznak. Emiatt és a szűk képtér, valamint a beállítás illetve a kéztartás okán a grófnő képe az ősgaléria-típushoz közelít. Pálffy Antónia megörökítője e művén is igyekezett változatosabb festői nyelvet alkalmazni, mindenekelőtt a vadászruha tompa fényű kék bársonyának anyagszerűségre törekvő visszaadásával. Az arany paszomántokat és a finom csipkegallérokat viszont száraz precizitással teremtette újjá a vásznon. Összevetve a két Széchényi és Cziráky Mária, vagy akár a püspökök arcképeinek alkotóival, a Cziráky-Pálffy portrépár mestere képzettebbnek bizonyul, aki talán a bécsi akadémiát is látogatta, s ennek nyomán korszerűbb megoldásokat is alkalmazott művein. Az alakformálásban biztosabb, a figurák térbelisége is jobb, az anyagfestésben megnyilvánuló gyakorlata szintén nagyobb mesterségbeli tudásról tanúskodik. Szélesebb tájékozódását bizonyítja az ősgaléria-típusnál igencsak ritka felhős égboltként megfestett háttér, illetve a tájképi elemek. A kép a leltárkönyvben gróf Pálffy Antóniaként szerepelt, s az 1951-es listán szintén megtalálható e név. Ellenkező értelmű adat hiányában az azonosítás alkalmasint elfogadható. Párdarabjával együtt 1 7 6 3 után készülhetett, amely dátumot házasságkötésük jelöli ki, de mindenképp 1 7 7 0 előtt, mert ebben az esztendőben a gróf már újra nősült. Pálffy Antónia halálának közelebbi időpontja ismeretlen.

1 1. Gróf Széchényi (II.) Zsigmond 1 760-as évek Dunántúli festő Olaj, vászon, 9 2 x 7 4 cm Leltári szám: K.Ó2.8.1. Restaurálatlan Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán Irodalom: Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. II. kötet ( 1 7 3 3 - 1 8 2 0 ) . Budapest, 1 9 1 3 Gróf Széchény (II.) Zsigmond az ősgalériák félalakos képmásainak kanonizálódott típusában készíttette el portréját: barna háttérből - melybe szinte teljesen beleolvad a sima törzsű oszlop és a sötét drapéria - bontakozik ki díszes magyar nemesi viseletbe: vörös színű, ezüsttel gazdagon hímzett dolmányba és ugyancsak hímzett, prémszegélyű

45

mentébe öltözött alakja. Jobb kezét csípőjére teszi, míg balját kardmarkolatán nyugtatja. A kép jobb sarkában lévő asztalon fekszik süvege, melyet ékkövekkel gazdagon kirakott tollforgó díszít. Az ábrázolt azonosítása a Bártfai Szabó Lászlónak a Széchényi család történetét feldolgozó könyvében közölt reprodukció nyomán vált lehetségessé. Ugyanitt található egy további, a horpácsi kastélyból származó portré is S z é c h é n y i Zsigmondról, amely ugyancsak a félalakos ősgaléria-típusba tartozik Gróf Széchény (II.) Zsigmond (1 720-1 769) gróf Széchényi (I.) Zsigmond és gróf Batthyány Mária gyermeke, Széchényi Antal testvére. A család XVIII. századbeli tagjaihoz hasonlóan hivatalt nem viselt. Testvéreit követve katonai pályára lépett, az osztrák örökösödési háború idején Csehországban harcolt, mint a Nádasdy-huszárok kapitánya. A Prága melletti táborhegyi csatában, 1 744-ben jobb bokáját átlőtték. E seb élete végéig sok fájdalmat okozott a grófnak: ennek tanúja a fertőszéplaki plébániatemplomban Szent Peregrinusnak, a lábfájással küzdők oltalmazójának általa állított szobra. 1 7 4 7 - b e n nőül veszi gróf Cziráky Máriát - Anna Borbála nevű gyermeküket Barkóczy Ferenc keresztelte 1 7 5 3 - b a n - és a következő esztendőben leteszi katonai 152

rangját. 1 7 6 0 - b a n elnyerte a kamarási kulcsokat . Birtokközpontja Fertőszéplakon volt, s e településhez kötődik szerény kegyúri mecenatúrája is. A Nepomuki Szent János szobor költségeit a gróf állotta, miként hozzájárult a templom építéséhez s berendezéséhez is: 1 7 5 7 ben az orgona helyreállításáról gondoskodott, 1 7 6 2 - b e n a nagyheti szentsír állítását támogatta, 1 767-ben pedig az északi tornyot renováltatta. A templom melletti kálváriát 117 6 8 - b a n szobrokkal díszítteti és Schaller István győri képíróval kifesteti . Soproni palotájában a vérrel verítékező Krisztusnak szentelt kápolna állt Miként az előbbi megrendeléseknél, úgy saját és felesége arcképének elkészíttetésekor is helyi mestert alkalmazott, aki - miként az Cziráky Mária képmásánál is tapasztalható - a viselet gazdagságának részletező bemutatására koncentrált elsősorban. Az ornamentális részleteket aprólékos gonddal képezte le a festményen, ám képessége korlátait jelzik a kezek ügyetlen s merev tartása, valamint a dolmány vörös ujjának egységes, árnyalatok nélküli színfoltja.

12. Gróf Széchényi (II.) Zsigmondné Cziráky Mária 1 760-as évek Dunántúli festő Olaj, vászon, 8 7 x 7 0 cm

46

Leltári szám: K . 6 2 . 1 5 . 1 . Restaurálatlan Irodalom: Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. II. kötet ( 1 7 3 3 - 1 8 2 0 ) . Budapest, 1 9 1 3 Az előbbi kép párdarabjaként készült e Cziráky Máriát ábrázoló, ugyancsak félalakos formátumú, az ősgaléria-típusba tartozó festmény. A zöld háttér előtt kétoldalt a reprezentatív portrék kelléktárából ismert kannelúrázott oszlopok állnak, sötét drapériával s bojtban végződő aranyos zsinórral összekötve. A grófnő élénk színű rokokó mintás magyar ruhát visel: vörös színű, arany virágokkal hímzett, kék szalagos fűzőt; csipkével szegett, ujjain egy-egy aranyhímzéses szalaggal átkötött ingvállat; mintás szoknyát, melyet naturalisztikus vörös virágok s zöld levelek ékesítenek, valamint csipkeszegélyű keskeny kötényt. Jobb|át melle elé emeli. Bal karját vörös párnán nyugtatja, kezében talán szelencét tart. Szíve felett fekete szalagcsokron a Csillagkeresztes Rend rendjele. Cziráky Mária (1 724-1 787) gróf Cziráky (II.) József és Barkóczy Borbála gyermeke, aki 1 7 4 7 - b e n lett Széchényi (II.) Zsigmond felesége. Férje 1 7 4 8 - b a n felvetette a Csillagkeresztes Dámák Rendjébe 1 5 5 . Kezdetben Fertőszéplakon élt, mely a testvéreivel tett birtokosztály során jutott Zsigmondnak. Itt a grófnő kálváriát emeltetett: 1 7 6 3 - b a n a templom két oldalán dombot rakatott a Szent Szív és a feszület számára, az utóbbit 1767-ben, mint szó volt róla, férjével kibővítette 1 5 6 . M á r özvegyként, miután az Esterházyak visszaváltották Széplakot, 1771 -ben átköltözött az ugyancsak Széchényi birtokok közé tartozó Horpácsra, ahol kisebb földszintes kastélyt építtetett 1 5 7 . A birtokigazgatásba belefáradva 1 774-ben visszavonult a Széchényiek Sopron belvárosában álló palotájába 1 5 8 . Halálát követően 1 7 8 7 - b e n részletes leltárt vettek fel lakásáról s az ott talált ingóságairól, amely szemléletesen mutatja be az arisztokrácia e rétegének életmódját tárgyaik tükrében. E helyütt csupán az arcképekre utalnánk röviden: a néhai grófnénak volt egy aranylánca, "melyen egyfelűl méltóságos gróf Cziráky, másfélül méltóságos gróf Széchényi képe vagyon", az egyik szekrényben " 1 kis portra kép aranyozott rámával", a nappali szobában és az ebédlőszobában 3 illetve 12 "portra kép" és az egyik benyíló szobában is volt még 1 kép. A lakást ékesítő festmények nagy részét ezek az arcképek alkották, mellettük csupán néhány "világi képet" s valamelyest több apácamunkát és szentképet vettek számba a leltározók 1 9 . Cziráky Mária portréja előnyösebb oldaláról mutatja alkotóját, aki a reprezentatív portrék hagyományának megfelelően fő feladatának az előkelőséget sugalló ruházat pompájának és gazdagságának érzékelte-

47

tését vallotta. Megkülönböztetett gonddal követte a csipkeszalagok finom, áttört mintázatát, a szoknya anyagának naturalisztikus virágornamentikáját. A kép összhatásában lényeges szerepet szánt az ellentéteknek: a fehér arcot fekete haj és szalag vonja keretbe, a vállak és a karok simaságával és fehérségével a ruhaujjak széles ráncai és a szoknya erőteljes, zöldből, vörösből és aranyból építkező színpompája áll szemben. Némileg archaikus megoldással a fűzőt és a szoknyát szinte a kép síkjára kiterítve, frontálisan ábrázolta, miközben az alak enyhén térbe fordul. Cziráky Máriáról egy további portré is ismert, mely özvegyként, szabás-varrás közben ábrázolja. Ez az arckép tehát már egy korszerűbb típust képvisel, s talán az 1 770-es években, festője viszont továbbra is hel^i, provinciális mester lehetett. Egykor a horpácsi kastélyban függőt .

13. Gróf Széchényi Antal 1 750-1 760-as évek Dunántúli festő Olaj, vászon, 9 6 x 7 3 cm Leltári szám: K.62.6.1. Restaurálatlan Irodalom: Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. II. kötet ( 1 7 3 3 - 1 8 2 0 ) . Budapest, 1 9 1 3 Gróf Széchényi Antal ősgaléria-típusba tartozó félalakos képmásán fehér, csákóra vágott, aranyhímzéses és prémszegélyes mentéből, vörös színű, ugyancsak aranyhímzéses dolmányból álló tábornoki egyenruhát visel. Jobbja csípőre téve, míg balkezével szablyájának markolatát fogja és egyben ékköves tollforgóval ékes süvegét tartja. A figura egyszínű sötét háttér előtt áll. Gróf Széchényi Antal ( 1 7 1 4 - 1 7 6 7 ) gróf Széchényi (I.) Zsigmond és gróf Batthány Mária gyermeke. Testvéreihez hasonlóan katonai pályára lépett, ahol szép karriert futott be. Alig húszévesen beállt a 9. soproni huszárezredbe, ahol 1 7 3 5 - b e n már kapitányi rangot szerzett. 1 7 4 4 ben ezredes s ekként harcolt az osztrák örökösödési h á b o r ú b a n . 1 751 -ben a Károlyi és Kálnoky huszárezred brigadérosává nevezte ki a királynő. A hétéves háború idején pedig már altábornagy (1 758) és a 3. huszárezred tulajdonosa (1 757). A titkos tanácsosi címet 1 7 6 5 ben nyerte el. Társadalmi tekintélyét Somogy vármegye főispáni tisztének megszerzésével kívánta emelni, ám ez irányú kérését Mária Terézia

48

nem teljesítette (1 747). A testvéreivel kötött birtokosztály révén Nagycenk lett uradalmi központja (1741), ahol rang|át s vagyonát reprezentáló székhelyet építtetett. Az 1 750-1 760-as években zajló munkálatok során emelték a három rizalitos, két szintes kastélyt - timpanonjában a hadítrófeás Széchényi-Barkóczy címerrel - melyhez az első, bár meg nem valósult tervet a jeles osztrák építész, F. A. Pilgram készítette. A főhomlokzat előtt elnyúló franciakerthez készült tervek közül az elsőt a szakirodalom feltételezése szerint ugyanaz a mérnök készítette, akit herceg Esterházy Miklós Fertődön foglalkoztatott. E tény egyben jelzi azt a mintát is, amelyet Antal gróf személyes reprezentációjában szem előtt tartott s amely rezidenciája kialakításában is vezette. Kegyes adományaival támogatta a segesdi ferences kolostor újraalapítását, Kópházán templomot emeltetett 1 6 1 ; része volt a balfi búcsújáró-kápolna felépítésében, ahol a főoltárt s a szószéket is a gróf állíttatta Széchényi Antal 1 738-ban házasodott: nevelőanyjának húgát, Barkóczy Zsuzsannát vette nőül. A szertartást a menyasszony fivére, Barkóczy Ferenc kanonok, a későbbi egri püspök és esztergomi érsek celebrálta 1 6 3 . A Cziráky ősgalériába került kép egy feliratozott (Feld Marschall Lieutent:/Graf/Anton Szecseny) replikája egykoron a Ludovika Akadémián volt található 1 6 4 . A grófnak még egy, műfaját tekintve Magyarországon ritka képmása ismert a soproni volt bencés templomból: az 1 7 6 8 - b a n feleséqe által felállíttatott fali síremlékét bécsi mester készí165

tette portrébüszt díszíti . A piramis alakú síremlékek Magyarországon a XVIII. század második felében jelentek meg nyugat-európai illetve bécsi minták nyomán. A Dunántúlról a Széchényi-féle soproni emléken kívül még egy-egy, a rokon^gróf Festetics- valamint a gróf Zichy-család által készíttett műről tudunk

1 4. Gróf Cziráky (II.) Józsefné Barkóczy Borbála (?) 1773 Johann Michael Millitz Olaj, vászon, 96x74 cm Leltári szám: K.62.14.1. Jelezve a vászon hátoldalán: J. M. Millitz pinxit 1 7 7 3 Restaurált: Tury Mária, 1 9 9 6 Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán Irodalom: Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. II. kötet ( 1 7 3 3 - 1 8 2 0 ) . Budapest, 1 9 1 3

49

Gróf Cziráky Józsefné Barkóczy Borbála ( 1 6 9 9 - 1 7 7 1 ) idős özvegyasszonyként, csillogó selymű fekete ruhában, ugyanilyen színű szalaggal átfűzött csipkés főkötőben, - amely jobbára elfedi ősz haját -, jelenik meg a félalakos képmáson. Széles és kényelmes, vörös kárpitozású pamlagon ül, kissé a kép jobb széle felé fordulva. Kezeit egy, a jobb alsó sarkot elfoglaló, részben a pamlag elé nyúló, márványlapú asztalra állított barna bőrkötésű, aranyozott gerincű könyvön - talán imakönyvön - nyugtatja. A háttér semleges, csupán a felső sarkokat töltik ki a hagyományos reprezentatív elemek - vörös drapéria és aranyos bojt - előkelő belső teret jelezve. A portrén Millitz 1 773-as szignatúráján kívül egyéb felirat nem található, így az ábrázolt meghatározása némileg problematikus. Bártfai Szabó László a Széchényi család történetéről 1 9 1 3 - b a n megjelentetett könyvében reprodukálta e képet és Széchényi Antalné Barkóczy Zsuzsannaként azonosította . A képek 1 952-es letétbehelyezésekor készült lista Széchényi Zsigmondné Cziráky M á r i a (1 7 2 4 - 1 787) időskori ábrázolásának m o n d j a . Ö n m a g á b a n mindkét variáció lehetséges, hisz 1 7 7 3 - b a n mindketten éltek még és mindketten özvegyek voltak. Ám a képnek van egy középkorú férfit ábrázoló párdarab|a is, amelynek azonosítása hozzásegíthet az özvegy kilétének megállapításához. E portré nem ábrázolhatja sem Széchényi Antalt, sem Széchényi Zsigmondot, mivel róluk rendelkezünk hiteles képmással s ezek nem árulnak el hasonlóságot a szóban forgó képpel. Nem lehet szó arról sem, hogy a fentiek gyermekeit ábrázolná, mivel Antalnak nem volt felnőttkort megért fia, Zsigmond gyermekét pedig, az 1 7 5 3 - b a n született Józsefet, életkora miatt kell elvetnünk. Mindezek figyelembevételével számunkra az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az özvegy a kép készültének idején már két esztendeje halott Cziráky (II.) Józsefné Barkóczy Borbálával azonosítható, míg a festmény párdarab|a fiát, Cziráky (VII.) Lászlót ábrázolja. Az özvegyi képmásoknak is megvolt a XVII. században kialakult és hagyományossá vált formája, amely az ősgaléria-típus keretein belül a fekete ruha, valamint az imakönyv, olvasó és feszület szerepeltetése révén fejezte ki e típus sajátos üzenetét, azaz az özvegyektől elvárt valláserkölcsi erények gyakorlását. A XVIII. századra azonban a szigorú erkölcsi normák oldódása és világiasabbá válása nyomán úgy tűnik, hogy megszűnt az önálló özvegyi-portré típusa. Barkóczy Borbála képmásán sincsenek olyan elemek - az öltözet színétől eltekintve -, amelyek eltérnének más korabeli női portrék megoldásaitól és speciális jelentést hordoznának. A képen feltűnő könyvről sem derül ki egyértelműen, hogy miféle alkotás, imakönyv-e, avagy az ekkoriban épp a hölgyolvasók körében egyre népszerűbb irodalmi művek valamelyike. A felállított könyvön nyugtatott karok motívuma a nyugati arcképfestészet-

50

1 bői származott . Millitz műve a morális mondanivaló helyett a rokokó emberképének megfelelően a személyiség közvetlenséget sugalló jellemzésére törekedett. Ezt segítette a félalakos formátum, amely szinte karnyújtásnyi közelségbe hozta az ábrázoltat, valamint az asztal mellé ültetett figura kompozíciós megoldása, és az azt körülvevő, otthonosságot sugárzó miliő. Millitz festői karakterének meghatározásakor a szakirodalom mindenekelőtt mesterének hatását emeli ki: Meytens részletező és dekoratív, a különböző anyacjok eltérő minőségét virtuóz módon érzékeltető modorát vitte tovább . Barkóczy Borbála képmásának is ezek a legvonzóbb tulajdonságai: festője különös örömét lelte a pazar fényű fekete ruha csillogó selymének, a főkötőt, a gallért és a kézelőket alkotó áttört csipkék leheletfinom mintázatának festői újjáteremtésében. Mozgalmasságot a selyemruha felületén végigfutó erőteljes fény-árnyék játék és a pamlagon szélesen szétterülő szoknya egymásra torlódó redői adnak a kompozíciónak. Némi bizonytalanság csupán a karok merev elrendezésében érzékelhető, amely azonban Millitz más művein is gyakorta feltűnik.

15. Gróf Cziráky (VII.) László (?) 1773 Johann Michael Millitz Olaj, vászon, 9 7 x 7 6 cm Leltári szám: K . 6 2 . 4 2 . 1 . Jelezve a vászon hátoldalán: J. M. Millitz pinxit 1 7 7 3 Restaurált: Tury Mária, 1 9 9 6 Kiállítva: a Xántus János Múzeum állandó kiállításán Gróf Cziráky (VII.) László (1 727-1 792) félalakos arcképe a magyar ősgalériák hagyományos beállításában mutatja be középkorú modelljét. A bal alsó sarokba helyezett rmárványlapú asztal mellett áll, testét, fejét enyhén a kép bal széle felé fordítva. Bal karját csípőjére teszi, míg behajlított j o b b j á t könnyed mozdulattal tartja d e r é k m a g a s s á g b a n . Meggyszínű magyar nemesi viseletet hord: hosszú, barna prémszegélyes mentét; gazdagon zsinórozott, csákóra vágott dolmányt, amelyet a derekán négysoros, ezüstszínű, aranycsatos zsinóröv fog össze. Ez utóbbi felett aranyos, indadíszes szíj, amely a szintén aranyozott markolatú szablyát tartja. Az asztalon aranyos kamarási kulcs. A felső szegleteket itt is, miként az előző tételben ismertetett párdarabján, bojtban végződő rojt és zöld drapéria tölti ki.

51

Az ábrázolt azonosítását jelen esetben is megnehezíti a felirat hiánya, mindazonáltal a kamarási kulcsok szereplése nyomán (VII.) László grófban véljük megtalálni a modellt, tekintve, hogy az adott időszakban csupán ő rendelkezett e kitüntetéssel (1 7 5 9 óta), öccse, György nem. Az azonosítást tovább erősíti az a tény, hogy a kép az 1 775-ös női portréval párba állítva függött a dénesfai kastély nagyebédlőjében, amely a vele egy időben készült gyermekportrék tanúsága szerint csak László neje, Zichy Júlia lehetett. Az özvegyi ruhás arcképpel kapcsolatos megfontolások is erre az eredményre vezettek. Amíg Barkóczy Borbála és Zichy Júlia képmásain a hagyományostól eltérő, korszerűbb ikonográfiái megoldásokat alkalmazhatott Millitz, addig a gróf saját portréján ragaszkodott az őt, mint magyar nemest és főrendet prezentáló hagyományos ősgaléria-típushoz. Őseinek illetve rokonainak ugyanezen kategóriába tartozó arcmásaival összevetve azonban mégiscsak érzékelhető némi változás. Bár a beállítás, a viselet, a kéztartás, a rang jelzése (kamarási kulcs) és a szablyamarkolat itt is megvan, ám nyoma sincs a póz öntudatos, vitézi jellegének. Cziráky László kifejezetten könnyed tartással, fesztelen arckifejezéssel, mint a rokokó számára oly kedves társasági ember jelenik meg. Millitz ennek az új embereszménynek megfelelően hangolta át a részletek segítségével a hagyományos típust, miközben az ikonográfiái kötöttségeket is betartotta. Millitz e művén, miként a Barkóczy-képmás esetében is, elsősorban az anyagfestésben mutatta be képességeit. Remekül érzékeltette a vörös bársony puhaságát a menteujjak apró redőire lazán felvitt élfények segítségével, mint ahogy a prémszegélyek selymességét és az arany illetve ezüst részletek erőteljesebb fémes csillogását is. A bal kar azonban itt is elrajzolt.

16. Gróf Cziráky (VII.) Lászlóné Zichy Julianna (?) 1775 Johann Michael Millitz műhelye Olaj, vászon, 9 8 x 7 6 cm Leltári szám: K . 6 2 . 1 3 . 1 . Jelezve a vászon hátoldalán: J. M. Müllitz ( Millitz? ) pinxit 1 7 7 5 Új vászonra húzva Gróf Cziráky Lászlóné Zichy Júlia félalakos képmása az ősgalériák hagyományos megoldásával szemben zsánerszerű beállításban örökítette meg modelljét. A grófnő varróasztalká|a mögött, egy széles pamla-

52

gon ül, prémmel szegélyezett könnyed kék házi ruhában. Magasra tornyozott frizuráját finom csipkéből vert főkötő fedi. Épp egy selyemszálat vág el ollójával. A figura csaknem az egész képfelületet kitölti. A semleges hátteret csupán a megszokott drapéria és aranyos bojt élénkíti. Bár a kép szignált, Millitz előzőekben ismertetett műveivel összevetve igencsak szerény kvalitást mutat. A varróasztalka elrajzolt, hibás perspektívájú, a karok tartása merev, elrendezése ügyetlennek ható, az arc s kézfejek megfestése sima és nyoma sincs a finom plaszticitásnak. Bár a csipkés főkötő és ujjgallér kidolgozása részletezően aprólékos, ugyanez már nem mondható el a ruha dekoltázsát részben elfedő csipkehálóról. A kék bársonyból készült ruha a képen nélkülözi azt a virtuóz, a drapériák gazdagságára és pompájára érzékeny, dekoratív és anyagszerű előadásmódot, amely általában jellemzi Millitz művészetét: a bársony puha, tompa fényét meglehetősen ügyetlenül próbálja visszaadni az ecsetkezelés. E képen sincs olyan felirat illetve címer, amely az ábrázolt kilétét illetően eligazítást nyújthatna. Mint fentebb említettük, a dénesfai kastély nagyebédlőjében Cziráky László 1 773-as portréjával volt párosítva. A későbbiekben ismertetendő, ugyancsak Millitzhez köthető gyermekportrék az ábrázoltak életkora okán szintén erre az időre datálhatóak s mivel Cziráky György feleségének nem voltak gyermekei, így valószínűnek tűnik számunkra, hogy a kérdéses mű modellje Cziráky Jozefa és Antal Mózes édesanyja, Zichy Júlia. A kép merőben újszerű formában közelíti meg modelljét, amikor azt otthonában, kézimunka közepette ábrázolja. A szabás, varrás, hímzés a főúri asszonyok életének is mindig fontos része volt, amely azonban csupán a rokokó portréfestészetben vált vállalható, reprezentatív szereppé. Ennek oka a rokokó intimitáskultuszában keresendő, amely a barokk ünnepélyességgel a meghittség, spontenaitás és közvetlenség ideáját állította szembe. Ez áthatotta az életmódot, a mentalitást s így a társadalmi érintkezés szabályait is. A magánélet megnyílt a nyilvánosság felé: a társasági élet került a központba. A társaságban illő viselkedést pedig, mint az Hellenbach Károlyné Jánoky Anna Mária 1 7 6 3 - b a n megjelentetett, a nemes kisasszonyok neveléséhez útmutatóul szolgáló könyvében áll, a zene és a játék mellett a kézimunkával kapcsolatos ismeretek is elősegítik 1 7 0 . A XVIII. század második felében a magyarországi portrékon is ennek megfelelően alakul át a modellek viselkedése: a státus képet, a reprezentáció keretein belül maradva egy személyesebb kifejezésforma váltotta fel, amely a természetesség igénye miatt gyakran a zsáner felé tendált. Ennek nyomán alakult ki a női portrék egy sajátos típusa, amely által betekinthetünk a hölgyek ma-

53

gánlakosztályaiba, amint éppen levelet írnak, regényt olvasnak vagy miképp a jelen mű esetében - kézimunkáznak. A XVIII. századi, zsáner felé közelítő arcképmegoldások a francia rokokó portréfestészet nyomán váltak népszerűvé, amelynek eredményeit sokszorosított grafikai lapok is közvetítették. Ez utóbbiakat a francia kultúrára egyre nyitottabb Bécsben is nagy becsben tartották, a befolyásos kancellár, Kaunitz herceg is - kiről Millitz szintén festett arcképet - lelkes gyűjtőjük v o l t 1 7 1 . Mindazonáltal a kapott mintákat a magyarországi megrendelők igényeihez igazította Millitz azáltal, hogy a képteret és annak mélységét leszűkítette, a környezet jelzését a minimumra korlátozta és a figurát az előtérbe tolta. E takarékos megoldással a hagyományos, félalakos beállításhoz közelítette műveit. Millitzhez több hasonló, életképszerű portré is köthető a magyarországi emlékanyagban, amelyek közül néhány kompozícióját tekintve is kapcsolatba hozható a Zichy Júliát ábrázoló festménnyel: gróf Draskovich Júlia (1 778), és Széchényi Ignácné Viczay Anna arcképei, amelyek szintén kézimunkázás közepette mutatják m o d e l l j ü k e t ; valamint a könyvvel a kezében ábrázolt Barkóczy Jánosné Sztáray Leopoldina, gróf Orsich Kristófné Zichy Jozefa (1778) és a j o b b j á b a n szelencét tartó Festetics Pálné Bossányi Júlia (1 774) portréi 1 2 . A képek megoldása nagyjából azonos: a felületet teljesen kitölti az előtérbe ültetett, derékig ábrázolt modell. Az egyik alsó sarokban - mindig azonos formájú - asztalka áll, amelynek csak fedőlapját láthatjuk, rajta írókészlet vagy a kézimunkaeszközöket tartó jellegzetes szövettáska. Az ábrázoltak háta mögött feltűnik a pamlag támlája is, ám több részlet nem utal a szoba berendezésére. A hátteret a konvencionális drapéria és aranyos rojtok élénkítik. A figurák beállítása szintén egyöntetűnek mondható: enyhén térbeforduló test és ellenkező irányba mozduló fej, a tekintet a nézőre szegeződik. A kéztartás sem igazán változatos, amennyiben az ábrázolt az egyik behajlított karját mellmagasságban tartja, a másikat pedig ölébe ereszti. A kompozíciós megoldások és a részletek effajta sablonos ismétlődése valamint a kvalitásbeli ingadozások arra látszanak utalni, hogy a Bécsben műhelyt fenntartó Millitz sokasodó megrendeléseinek segédek, esetleg fiai: Johann és Joseph Christian - kiket 11 j27 6 3 - b a n íratott be az Akadémiára - közreműködése révén tett eleget . Gróf Zichy Júlia képmását a kivitelezés fentebb már részletezett gyengeségei okán szintén a műhelynek tulajdoníthatjuk.

54

1 7. Gróf Cziráky Antal Mózes 1 7 7 5 (?) Johann Michael Millitz műhelye (?) Olaj, vászon, 53x43 cm Leltári szám: K . 6 2 . 3 6 . 1 . Felirat a hátoldalon és a kereten: Graf Antonius Mojses Czirákij Restaurált: Tury Mária, 1 9 9 6

1 8. Gróf Cziráky Jozefa 1 7 7 5 (?) Johann Michael Millitz műhelye (?) Olaj, vászon, 60x43 cm Leltári szám: K . 6 2 . 3 7 . 1 . Töredékes felirat a hátoldalon: Czirákij Pepi/ Czirákij ... gr. Anton Mojses Czir... Restaurált: Tury Mária, 1 9 9 7 Cziráky Antal Mózes ( 1 7 7 2 - 1 8 5 2 ) és Jozefa (1 7 7 0 - 1 8 1 7 ) képmásai minden bizonnyal édesanyjuk, Zichy Júlia portréjával egy időben, 1 775-ben készültek - amit az ábrázoltak életkora is alátámaszt - szintén Millitz műhelyében. Ez utóbbi feltételezést támogatja az a kompozicionális egyezés is, amely a bécsi mester egy másik gyermekportréjával áll fenn. Cziráky Jozefa figurája ugyanis gróf Festetics Anna egészalakos arcképének beállítását ismétli, csak éppen tükörképesen elforgatva 1 7 4 . A két Cziráky gyermek portréja valószínűleg egy műhelyen belüli harmadik kéz munkája, mert mind Cziráky László s Barkóczy Borbála, mind Zichy Júlia képmásaitól eltérő sajátosságokat mutat. Az anyagfestés korántsem olyan virtuóz, mint az 1 773-as festményeken, azoknál szárazabb, pasztózusabb, az eltérő minőségekre kevésbé érzékeny. Különbözik a mozgalmasabb drapériakezelés is, amely Antal M ó zes és Jozefa ruhája esetében kis, élesen megtörő redőkből áll. Viszont édesanyjuk képénél a gyermekeké igényesebben kivitelezett, a kezek és az arc finomabb plasztikájú, és a ruharedők megfestése is mentes az előbbinél tapasztalható elnagyoltságtól. Antal Mózest ( 1 7 7 2 - 1 8 5 2 ) pamlagon ülve, kibontott fehér ingecskében, kiskutyával játszadozva láthatjuk. A típus, melybe a gróf arcképe is tartozik, ifjú ábrázoltjait életkoruknak megfelelő öltözetben, játékszerekkel, vagy egy XVI. századi hagyományt követve kölyökkutyával, általában párnán ülve ábrázolta. A hazai arcképek között e Nyugat-

55

Európából eredő forma nem túl gyakori: a gyermekképmásokat is döntően az ősgaléria-típus jellemzi A magas tisztségekre emelkedett Antal Mózes cjrófról ismeretes egy reprezentatív képmás is Pesky Józseftől, 1830-ból . A díszmagyaros ülő portré a pesti magyar királyi tudományegyetem számára készült, amelynek elnöki tisztét is betöltötte. A Friedrich Lieder által készített portréba csupán Adam Ehrenreich mellkép formátumú metszetéről ismert . A számos sokszorosított grafikai ábrázolás közül Franz Eybl 1841-es remek litográfiája emelkedik ki kvalitásával . Az Ehrenreich metszet nyomán készültek Franz Joseph Sürch, valamint Franz Wolf 1 M I . .179 lapl ai Félalakos képmásán Cziráky Jozefa ( 1 7 7 0 - 1 8 1 7 ) csipkerátétekkel gazdagon ellátott kék színű ruhát, ugyanilyen színű szalaggal átkötött csipke főkötőt visel. A kép háttere semleges, a környezetet semmi sem jelzi, a figura az előtérbe tolva kitölti az egész felületet. A kislány kezében játékszerét, szalagra kötött babáját tartja, amely elrendezés azonban e kép összefüggésében nem hat zsánerszerűen - mint ugyanez a beállítás Festetics Anna esetében -, a játék baba sokkal inkább a gyermeki lét attribútumának hat.

19. Gróf Bethlen Pál 1 782 Franz Anton Bergman ( 1 7 6 2 - 1 8 1 1 után) Olaj, vászon, 9 3 x 7 5 cm Leltári szám: K.62.28.1. Töredékes felirat a hátoldalon: Efigies Paulus de Bethlen/ ... Fidelis Regi ... Patrice/ Franz Anton Bergman/ pinxit A.D. 1 7 8 2 / ... pingit Filius minor nata/ Wolfgangus Bethlen Restaurálatlan Irodalom: Almási Tibor: Erdélyi művészet. Az önerőből lett festő: Bergmann Antal Ferenc. Kisalföld, 1 9 8 9 . nov. 15.

2 0 . Gróf Bethlen Pálné Teleki Sára 1782 Franz Anton Bergman Olaj, vászon, 9 4 x 7 5 cm Leltári szám: K . 6 2 . 2 0 . 1 . Töredékes felirat a hátoldalon:

56

Efigies Sara Teleki de Szék/

Conthoralis Pauli de Bethlen/... pingit Filius minor ... Wolfgangus Bethlen/ ... Bergman/ pinxit A.D. 1 7 . . / Restaurálatlan Irodalom: Almási Tibor: Erdélyi művészet. Az önerőből lett festő: Bergmann Antal Feren. Kisalföld, 1 9 8 9 . nov. 15. A portrépár a félalakos arcképek hagyományos beállításában mutatja be az idős házaspárt. Bethlen Pál jobbját kigombolt dolmányába csúsztatja, míg balkezét egy asztalra helyezett könyvön nyugtatja, amely a hivatalnokportrék attribútuma s amely jelen esetben is erre utal. Gróf Bethlen Pál ( 1 7 6 5 - 1 7 9 4 ) (gróf Bethlen (III.) Elek és gróf Pekry Kata gyermeke) ugyanis közéleti pályáját futott be, amelynek legfontosabb állomásai Aranyosszék főkirálybírói hivatala, majd tordai főispánság és végül a királyi tábla elnöksége 1 8 0 . II. József uralkodása alatt az erdélyi rendi ellenzék egyik vezető egyénisége volt, kinek fontos szerep jutott az 1 787-es rendi memorandum összeállításában. 181 Gróf Teleki Sára (gróf Teleki (III.) János és Vay Bora gyermeke ) arcképe a hagyományoknak megfelelően elsősorban a viselet gazdagságának bemutatására koncentrál. Az idős grófnő szalagos fűzőt, csipkével díszített ingvállat hord, melynek könyökig érő ujjai egy-egy szalaggal átkötöttek. Főkötőt visel, amelynek fekete fátyla vállaira omlik. Nyakán, csuklóin gyöngysorok, derekát kettős, szintén gyöngyökből álló öv fogja át, vállkendőjét egy óriás gyönggyel ékes csat tartja. Jobbjában kis zsebórát, míg bal kezében legyezőt tart. A képeket a hátoldal feliratai szerint az ábrázoltak gyermeke, gróf Bethlen Farkas készíttette 1 782-ben, tehát még szülei életében. A festő, Franz Anton Bergmann a XVIII. század második felének sokat foglalkoztatott erdélyi művésze, ki elsősorban portrétistaként vált ismertté. A képek megítélését jelenlegi, erősen átfestett állapotuk szinte lehetetlenné teszi.

21. Gróf Andrássy Józsefné Csáky Valburga 1 7 9 7 előtt Felvidéki festő Olaj, vászon, 9 0 x 6 6 cm Leltári szám: K . 6 2 . 1 7 . 1 . Balra fent Andrássy és Csáky kettőscímer Restaurálatlan

57

Csáky Valburga ősgaléria-típusú félalakos képmásán enyhén balra fordul, tekintetét a nézőre emeli, bal kezét csípőre teszi. Zöldesszürke színű magyar ruhát visel, melynek fűzőjét és ujjait gyöngysorok díszítik. Egyébként is gazdagon felékszerezve jelenik meg a grófnő: nyakát ötsoros drágakövekből álló nyaklánc övezi, fülében nagyalakú gyémántos fülbevaló, fején drágakövekkel kirakott párta. A rajzosan kemény, száraz formák valamint a visszafogott színvilág és a dekorativitás háttérbe szorulása a felvilágosodás új, a rokokóval szembeforduló ízlésvilágának hatása. A kép bal felső sarkában elhelyezett Andrássy-Csáky kettőscímer alapján az ábrázoltat gróf Andrássy (III.) József feleségével, Csáky Valburgával azonosíthatjuk ( 1 7 7 0 - 1 7 9 7 ) . Férjét Nagy Iván "tudományos férfiként" jellemezte genealógiai munkájában, aki 1 7 9 2 - b e n a francia háborúk miatt mozgósított mosoni nemesi felkelők ezredese lett. A kép minden bizonnyal Cziráky Józsefné Andrássy Ilona grófnő révén került Dénesfára. A maga korában híresen szép grófnőnek a Cziráky-ősgalériába került festményen kívül még két portréját ismerjük. Ezek közül az Andrássyak krasznahorkai várának egyik termében őrzött, a századforduló család- és helytörténeti irodalma által több alkalommal is említett "csodálatra méltó" arcképe szintén az ősgalériák hagyományos, reprezentatív formájában készült 1 8 2 . A másik portréra, amely ma a betléri Andrássy-kastély kiállításán látható, különös kettősség jellemző. Csáky Valburgát ugyanis bensőséges hangvételű jelenetben, gyermekét szeretetteljesen átölelve láthatjuk, miközben a kép festője ugyanabban a zöld magyar ruhában s ugyanazokkal az ékszerekkel ábrázolta, mint a győri kép. Egyrészről a reprezentáció hagyományos formájának, másrészről a felvilágosodás új keletű érzelmi teljességre törekvésének szintézisével kísérletezett a kép alkotója.

22. Ismeretlen fiatal hölgy arcképe 1857 Emst Lafite ( 1 8 2 6 - 1 8 8 5 ) Olaj, vászon, 74x61 cm Leltári szám: K . 6 2 . 3 9 . 1 . Jelezve balra lent: Ernest Lafite/ 1 8 5 7 Kiállítva: "Válogatás a Xántus János Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből", Eisenstadt, 1 9 8 5 . nov. 7 . - 1 9 8 6 jan. 6. és Győr 1 9 8 6 jan. 16-márc. 16. Kiállítási katalógus. Szerk.: N. Mészáros Júlia, 27. kat. sz. Restaurálatlan

58

2 3 . Ismeretlen hölgy arcképe 1860 Ernst Lafite ( 1 8 2 6 - 1 8 8 5 ) Olaj, vászon, 72x59 cm Leltári szám: K . 6 2 . 3 8 . 1 . Jelezve balra lent: E. Lafite 1 8 6 0 Restaurált: Sárdy Lóránd, 1 9 7 4 Lafite mindkét mellkép kivágatú portréját a biedermeier kor által oly kedvelt ovális mezőbe komponálta. A fiatal női modelljének polgáriason egyszerű a megjelenése: fodros nyakú fehér inget, felette sötétszínű, barna prémszegélyes kabátot visel, ékszereket nem hord. Érzékenyen megmintázott szép arcát dús fekete haja övezi, amely egyben ki is emeli annak fehérségét. Megjelenésének puritanizmusát csak fokozza a visszafogott, a fehér illetve a fekete és a barna sötét árnyalataira épülő kolorit, amely egyben kontrasztot alkotva a halvány, tört színekben felsejlő háttérrel az ábrázolt alakját is hangsúlyosabbá teszi. Az alacsony horizontot kijelölő erdős tájrészlet is a kiemelés eszköze, mivel monumentalitást kölcsönöz a figurának. Az idősebb, barna hajú hölgy semleges, szürkés színű háttér előtt jelenik meg, szintén bal háromnegyed profilban. Alakja - spanyolos divatként 1 8 3 - virtuóz módon megfestett leheletfinom fekete csipkefátyolba burkolódzik, amelyet kebléhez emelt jobbjával fog össze. Ékszerei is mértéktartóak: csupán nyakát és csuklóját ékesítik két illetve háromszoros gyöngyfüzérek. A képek készítőié Ernst Lafite, sokat foglalkoztatott, divatos bécsi portrétista. Az Akadémiát a császárvárosban végezte F. Schrotzberg tanítványaként 1 8 4 . Műveinek stílusát a bécsi biedermeier portréfestészetének sajátos kettőssége jellemzi. Míg az arcot tiszta, határozott és pontos formákból építette fel, addig a részleteket. - a gyöngysorokat, a mintás fekete fátylat, az ing fodros nyakát - nagyvonalú, festői ecsetkezeléssel örökítette meg. Az 1860-as képmáson már az arc is némileg vázlatosabb, s a képfelület egyszersmind pasztózusabb. M o delljeinek személyiségét nem kutatta, egyformán idealizálva, megnyerő közvetlenséggel ábrázolta őket. A képeket visszafogott, csupán néhány színre épülő kolorit jellemzi. Az alaphangot a világos és a sötét ellentéte adja meg. A korábbi portrén az arc és az ing fehér foltját a haj feketéje és a kabát sötétbarna foltja öleli körül, míg az 1 860-as képmáson a fátyol alkotta fekete tömegből csupán az arc és a karok villannak ki.

59

A két portré modelljeinek azonosításához semmiféle támponttal nem rendelkezünk, s meglehet, hogy nem is Czirákyakat ábrázolnak, hanem esetleg a feleségek révén kerültek e képek Dénesfára.

24. Csák Máté 1861 Jakobey Károly ( 1 8 2 5 - 1 8 9 1 ) Olaj, vászon, 1 3 7 x 1 1 0 cm Leltári szám: K . 6 2 . 1 1 . 1 . Felirat jobbra lent: Matheus Chák / d e Trencsin/ Regn: Hung: Palatínus / anno 1 3 0 2 . - 1 3 1 9 . Jelezve balra középen: Jakobey Károly, Pest, 1861 Restaurálatlan A térdkép a reprezentatív portré típusában és kellékeinek felhasználásával eleveníti meg a XIII-XIV. század fordulóján élt oligarchát. Teiles vértezetben, oldalára csatolt karddal és tőrrel, vállra vetett palástban, vörös drapéria előtt állva, balját asztalon nyugtatva, jobb|ában pálcát tartva áll a néző előtt Csák Máté. Az asztalon tollforgós sisakja, amely felett Trencsén várára - az oligarcha egykori székhelyére - nyílik kilátás. Jakobey Károly művészeti tanulmányait ^Pesten Marastoni Jakabnál, majd Bécsben az Akadémián valamint Waldmüller szabadiskolájában végezte. 1 8 5 2 - b e n hazatért és Pesten telepedett le. Elsősorban arcképfestéssel foglalkozott, rendszeresen kiállított a Műegylet tárlatain. Az ötvenes évek végétől műkereskedői megrendelésre nagy mennyiségben kezdett történelmi portrésorozatokat festeni, amelyeken a XV-XVII. századi magyar történelem nagy alakjait mutatták be. A modern, polgári értelemben vett nemzet identitástudatának létrejöttében és fenntartásában különösen fontos volt a nemzeti múlt dicső és példaként szolgáló eseményeinek s szereplőinek a különböző művészeti ágak - irodalom, opera, történelmi festészet - általi felidézése 1 8 5 . E funkció Magyarországon különösen felerősödött s némileg át is alakult az 1 8 4 8 / 4 9 - e s forradalom és szabadságharc bukását követő évtizedekben, amikor a politikai cselekvés lehetetlensége miatt a szellemi élet vált a nemzeti függetlenség és ellenállás kifejezésének egyetlen fórumává. A történelmi festészet monumentális alkotásai és a szélesebb közönséghez is eljutó sokszorosított grafikai lapok a magyar múlt szabadságharcainak és az idegen hódítók elleni küzdelmek hősies epizódjainak megelevenítésével szolgálták e célokat. Hasonló feladatot szántak szerkesztői a

60

Magyarország és Erdély képekben című kiadvány harmadik kötetében 1 8 5 3 - b a n napvilágot látott portrégalériának is, a Híres magyarok arcképcsarnokának, amely a XIX. század szellemi kiválóságai mellett az ország függetlenségéért harcoló s többségükben a Habsburg-ellenes küzdelmekben résztvevő történelmi személyiségeket gyűjtötte csokorba Csák Mátétól Zrínyi Miklósig. Jakobey részben e sorozat nyomán festette meg kisméretű, mellkép kivágatú arcképeit, közöttük a középkori oligarcha portréját is, amelynek ecj^^Déldányát a Magyar Nemzeti M ú zeum Történelmi Képcsarnoka őrzi . A Cziráky-ősgalériából származó Csák-portré háromnegyed alakosra kiegészített változata e kisméretű típusnak, mint azt a fejtartás és az arcvonások egyezése tanúsítja. Jakobey lelkiismeretesen vezetett feljegyzései szerint az 1860-as évek során hét alkalommal is megfestette a trencsényi nagyurat különböző összeállítású sorozatok részeként. Az e lista alapján egybeszerkesztett életmű-katalógus 144. tétele egy 1861 körüli^ lappangó műről tudósít: alkalmasint evvel azonosítható a győri kép A fent említett kiadvány egy rövid tanulmányt is szentelt Csák Máténak, amely - miként az a szerkesztői megjegyzésből kitűnik - "igazságot szolgáltat" a korábban pártütőként s hatalmaskodóként jellemzett trencsényi tartományúrnak. Az írás kiemeli "hatalmas és hős szellemét... rendületlen hazafiságát", majd a rozgonyi csatát ekként jellemzi: "nagyszerű harca volt ez a tiszta nemzeti elemnek az ideqen befolyások 1 88

ellen" . Az idegen uralkodó - a nápolyi Károly Róbert - ellen küzdő, a nemzet ősi szabadságát védelmező hősként jelent meg tehát Csák Máté s vált így a szabadságharc utáni nemzeti függetlenség és ellenállás egyik jelképévé. Vahot litográfiája s Jakobey festményei mellett irodalmi alkotások is képviselték e szellemet, mint M a d á c h Imre Csák végnapjai (1861) című színműve illetve Szász Károly akadémiai pályázatra írt Trencséni Csák című eposza ( 1 8 6 1 ) 1 8 9 . Jakobey portréja idealizálva, méltóságteljes középkori lovagként idézi meg Csák Máté alakját. Beállításában s kellékeiben azonban a reprezentatív portré kompozíciós megoldásait ismétli, mivel a nagyobb formátumú - fél- vagy egészalakos - történelmi ideálképmásokon az előképül szolgáló festmények s metszetek nyomán általában ezt a formát alkalmazták. A közvetlen mintát alkalmasint Rubens Merész Károly burgund herceget ábrázoló, Bécsben őrzött képe jelenthette, melyet még a császárvárosban folytatott tanulmányai során ismerhetett meg. A festmény tárgyi részletei megformálását a XIX. század historizáló középkorképe diktálta, ezért öltöztethette Jakobey - az egyébként 1 3 0 0 körül anakronisztikus - lemezvértbe Csák Mátét s fektethetett az asztalra huszársisakot. A kép nagy méretéből adódóan valószínűleg közvetlen megrendelésre s nem műkereskedői megbízásból festette e képet. Erre

61

utal, hogy a kisméretű portrékkal szemben igényesebb a kidolgozása, azok ra|zosságával s aprólékos részletképzésével szemben plasztikusabb s a részletekben festőibb. Színvilága visszafogott, a szürke különböző árnyalataira épül, élénkebb foltot csupán a kötény vörös foltja jelent 9 0 .

2 5 . H o m o n n a i Drugeth György XIX. századi másolat XVII. századi eredeti után Magyar festő Olaj, vászon, 1 4 2 x 1 0 4 cm Leltári szám: K.62.5.1. Felirat az asztal oldalán: lllustrisimus Comes Senior Georgius/ Drugeth de Homonna Societatis/ Jesu Homonensis Collegij Fundator/ Anno Domini 1 6 1 4 / Translati Ungvarinum A.D. 1 6 3 6 , és az asztalra fektetett okiraton: Fundatio Collegii Hommonensis Restaurálatlan Reprezentatív beállítású félalakos képmás. A középkorú férfi csákóra vágott vörös dolmányt visel, amelyet derekán zsinóröv fog össze. A dolmány felett panyókára vetett, ugyancsak vörös színű, barna prémszegélyes mentét hord, ötvösművű mentekötővel. A figura enyhén balra fordul, jobbjával asztalon nyugvó papírlapra ír, míg leeresztett baljában tollas buzogányt tart. Az oszlopos-drapériás háttér a jobb oldalon kilátást enged a hegyvidéki tájra. Az asztalon tollforgós csákó, homlokoldalán a homonnai jezsuita kollégium 1614-es alapítására utaló felirat, amely egyben az ábrázoltat, Homonnai Drugeth Györgyöt is megnevezi. A portré az alapítóképmások műfajába tartozik. Az egyház a legkorábbi időktől kezdve gyakran vette igénybe mecénások támogatását templomok, kolostorok és iskolák felépítéséhez. A XVII. század kezdetén, az ellenreformáció kibontakozásának idején a jezsuiták különösen nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy intézményeik támogatásához az adott közösség legtekintélyesebb, példát adó tagjait megnyerjék. Igy vonták be a nagyszombati kollégium alapításába az ország nádorát, gróf Esterházy Miklóst, és ekként szerezték meg a homonnai kollégium létrehozásához a megye legtekintélyesebb arisztokratájának, Homonnai Drugeth (III.) Györgynek a támogatását. E törekvések képi kifejezője az alapítóképmás, melyet a támogatott intézményben helyeztek el s amely egyaránt hirdette annak rangját s tekintélyét, valamint állított emléket a nagylelkű adományozónak. A XVII. századi alapítóképmás az

62

ősgaléria-típusból indult ki, s csupán némely kellékeiben, mint az alapító okirat, esetleg a háttérben a megadományozott intézmény épülete, különbözött attól. Homonnai Drugeth György arcképe ennek megfelelően az ősgalériaportrék beállításában készült s csupán az asztalra helyezett papiros és az írás gesztusa, valamint az asztalterítőn olvasható felirat utal a kép funkciójára. Homonnai Drucjeth (III.) György ( 1 5 8 3 - 1 6 2 0 ) (II.) György és Dóczy Fruzsina gyermeke 9 1 , a XVII. század első évtizedei történéseinek fontos szereplője. Fiatalon protestáns és Bocskai párti, ám 1 6 1 0 - b e n Pázmány hatására katolizál. Magas méltóságok viselője: Ung ( 1 6 0 3 - 1 6 2 0 ) és Zemplén ( 1 6 1 0 - 1 6 2 0 ) vármegye főispánja, királyi f ő p o h á r n o k ( 1 6 1 0 - 1 6 1 8 ) , országbíró ( 1 6 1 8 - 1 6 2 0 ) . Az Aranygyapjas Rendet is elnyerte. Bethlen Gáborral szemben Bécs fejedelemjelöltje az erdélyi trónon, amelyet 1 6 1 6 - b a n fegyverrel próbált megszerezni, sikertelenül. Katolikusként a jezsuiták pártfogója: 1 6 1 3 - b a n birtokán, H o m o n n á n telepítette le őket. A kollégium azonban nem működött ott sokáig: 1 6 4 0 - b e n átköltözött Ungvárra 1 9 2 . A kép XVII. századi eredetijét jelenleg a homonnai kastélyban őrzik , amely egykoron a Homonnai Drugethek ősi fészke volt, azonban a család kihaltával nőági rokonság révén az Andrássyaké lett. Alkalmasint ők készíttethették e másolatot

2 6 . Andrássy Miklós, a dervisgenerális 1 8 5 0 - 1 860-as évek Marastoni József ( ? ) Olaj, vászon, 1 4 0 x 1 0 2 cm Leltári szám: K . 6 2 . 1 8 . 1 . Töredékes felirat jobbra lent: csíkszentkirályi / és / krasznahorkai Andrássy Miklós / Rákóczi Ferenc hadvezére Restaurálatlan

/

A kép jobb alsó sarkában elhelyezett egykorú felirattal megnevezett Andrássy (II.) Miklós különös alakja családjának. Eredetileg minorita szerzetes volt, aki a Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelmet nemcsak imával, hanem karddal is szolgálta. A török-tatár segédcsapatok ezredese lett, s e tisztsége révén nyerte kortársaitól a "dervisgenerális" nevet. Egyik vakmerő, ám kudarccal végződött katonai akciója következtében a császáriak fogságába esett, akik visszakényszerítették egykori kolostorába 1 9 ^. E múlt századi portréján a nemzet szabadságáért küzdő hősként jelenik meg. Alacsony horizont elé állított monumentális

63

alakja a szürkéskék égre rajzolódik. Szürke barátcsuhát visel, amelynek köpenyét, miként a pogányok ellen küzdő keresztes vitézekét, vörös színű kereszt ékesíti. Szablyáját maga előtt a földre támasztja s két kezét a markolatán nyugtatja. Arca telt, tekintete komoly, talán kissé fájdalmas, mint aki előre látja szomorú sorsát. A festmény baloldalán apró hegyvidéki tájkép, az előtérben sziklaoromra épült várral. A harcias barátról kortárs képmás is fennmaradt, mely az Andrássyak krasznahorkai várának nagytermében látható 1 9 6 . A sovány arcú, bajszos, kezében könyvet tartó figura azonban nem mutat hasonlóságot a tárgyalt képpel. A betléri volt Andrássy-kastély családi szalonjának falburkolatába illesztve is található egy XVIII. századi arcképe a dervisgenerálisnak, amelynek barátcsuhás figurá|a mind fejformáját, arcvonásait, mind beállítását illetve kéztartását tekintve rokonítható a győri festménnyel, amelyhez minden bizonnyal előképként is szolgált. E kép is a fentebb már érintett történelmi ideálportré kategóriájába tartozik: önálló megoldású, heroikus felfogású változat, mely ily m ó d o n emeli ki az ábrázolt jelentőségét. Ez pedig nem csupán családtörténeti, hanem nemzeti is, hisz a Rákóczi-szabadságharc - melyre a felirat és a kard hangsúlyos szerepeltetése egyértelműen utal - a nemzeti függetlenség megteremtéséért folyt, és ekként párhuzamba állítható volt az 1 8 4 8 / 4 9 - e s szabadságharccal. Az Andrássyak már korábban, az 1 820-as években készíttettek a Habsburq-ellenes küzdelmek jeles sze1 97 mélyiségeiből álló képciklust betléri kastélyukba A kép festőjére nézve lásd a következő tételt.

27. Andrássy (II.) Péter XIX. századi másolat XVII. századi eredeti után Marastoni József (?) Olaj, vászon, 1 40x1 03 cm Leltári szám: K.Ó2.2.1. Restaurálatlan Jobbra forduló fehérdolmányos férfi térdképe. Jobb|át csípőre teszi, míg baljában méltóságjelző tollas buzogányt tart. Mellette asztal, melyen tollas süvege nyugszik, a háttérben sima törzsű oszlop magasodik. A leltárkönyvben egyébként ismeretlenként szereplő ábrázolt megnevezéséhez maga a festmény nem nyújt támpontot, azonban az 1 952-es műtárgylista már igen, amennyiben az ott szereplő labanc Andrássy Pétert elfogadjuk meghatározásként. A viselet adta időmeghatározás alapján Andrássy (II.) Péter személyében véljük megtalálni a kép mo-

64

delijét. (II.) Péter - (I.) Miklós fia - családja sok más tagjához hasonlóan katonai pályára lépett és a XVII. század végének török háborúiban tűnt ki a Kőszeg, Belgrád és Kanizsa alatti ütközetekben. Barkóczy Ferenc ezredében kezdetben századosként szolgált, később alezredes lett. Erdemeiért aranysarkantyús vitézzé avatták, és 1 6 8 6 - b a n gömöri főispánná nevezték ki, mely tisztséget haláláig viselte. A Rákóczi-szabadságharc ideién a császáriak oldalán állott, azonban a harcok ide198 199 jén Bécsben élt . 1715-ben hunyt el . A Cziráky-ősgalériába került kép 1 7 0 0 körüli eredetije a betléri Andrássy kastély nagytermének faburkolatába illesztve látható. Andrássy Miklós (Kat. 26.) és Homonnai Drugeth György (Kat. 25.) képmásaival megegyező méret arra utal, hogy e három festmény egy sorozatnak lehetett a része. Az ősgaléria a XVIII. századtól mondhatni kötelező tartozéka a főúri kastélynak és ezért a későbbiekben, az újonnan épült rezidenciákban régi képekről készített másolatokból állították össze az elődök arcképcsarnokát. Az Andrássyak a XIX. század folyamán több új kastélyt emeltettek, így Tőketerebesen is, ahol egyébként Cziráky Józsefné Andrássy Ilona grófnő nevelkedett. A képek talán e rezidencia belső berendezéséhez tartozhattak. Andrássy Miklós és Péter portréinak másoió|a jó képességű, gyakorlott festő volt, különösen a Homonnai-kép mesterével összevetve. Az előbbi személyének meghatározását is megkísérelhetjük, abból kiindulva, hogy az 1 8 5 6 - b a n megjelent Magyar Ősök Arcképcsarnoka c. kiadványban báró Andrássy Miklós képmását Marastoni József rajzolta kőre. A másolatok és a litográfia egyaránt heroikus megfogalmazása, valamint némely részletek - Andrássy Péter képmásán és a kőrajzon a háttérben álló oszlop szerepeltetése, amely az eredeti festményeken hiányzik - egyezése nyomán feltételezzük, hogy a képek alkotója a pesti mester lehetett. A litográfiához szükséges előrajz elkészítése miatt mindenképp meg kellett látogatnia az Andrássyak ősgalériáját, és a tulajdonosok ekkor vagy valamelyest később bízhatták meg a másolatok elkészítésével. Marastoni József ( 1 8 3 4 - 1 8 9 5 ) sokat foglalkoztatott portréfestő, a Pesten festőiskolát nyitó Marastoni Jakab fia.

2 8 . Gróf Cziráky Miklós 1 9 0 0 körül Magyar festő Olaj, vászon, 6 5 x 5 6 cm Leltári szám: K . 6 2 . 1 6 . 1 . Felirat a hátoldalon: G r a f / Nicolaus Cziráky/geb. zu Sárosd, 6 April. 1 8 8 1 / gest. zu Dénesfa, 10. Oktob. 1 9 0 0

65

Restaurálatlan Egyenruhás fiatalember mellképe jobb háromnegyed profilban. Az ábrázolt gróf Cziráky Miklós ( 1 8 8 1 - 1 9 0 0 ) gróf Cziráky Béla és gróf Esterházy Mária gyermeke 2 0 0 . A festmény minden bizonnyal fénykép után készült.

29. Ismeretlen kislány arcképe XX. század eleje Koppay József ( 1 8 5 7 - 1 9 2 7 ) Papír, pasztell, 135x98 cm Leltári szám: K . 6 2 . 2 4 . 1 . Jelezve balra fent: Koppay Restaurálatlan Kibontott hajú, rózsaszín, ujjatlan ruhát viselő 6 - 8 éves kislány portréja. Szobabelsőben, világoskék zsöllyén ül szembenézve. Ölében sárga rózsákat tart. A kép festője, Koppay József Bécsben és Münchenben működött. Tetszetős, behízelgő pasztellképmásai a maga korában nagy népszerűséget biztosítottak számára 2 0 1 .

66

RÖVIDÍTVE IDÉZETT I R O D A L O M

BARTFAI S Z A B Ó 1913

LASZLO A s á r v á r - f e l s ő v i d é k i g r ó f Széchényi c s a l á d t ö r t é n e t e . II. kötet ( 1 7 3 3 - 1 8 2 0 ) .

C S A T K A I ENDRE 1940 E R D Ő S FERENC 1994. ERŐSS

Budapest.

A d é n e s f a i g r ó f Cziráky kastély. S o p r o n i Szemle IV. Lovasberény. In: Fejér M e g y e i Történeti Evkönyvek Székesfehérvár.

23.

ISTVÁN

1943 FALLENBÜCHL 1988 1994 G A R A S KLÁRA

A ciráki k ö r j e g y z ő s é g és p l é b á n i a t ö r t é n e t e . G y ő r . Magyarország főméltóságai 1 5 2 6 - 1 8 4 8 . Budapest. Magyarország főispánjai 1 5 2 6 - 1 8 4 8 . Budapest.

1955 M a g y a r o r s z á g i festészet a XVIII. s z á z a d b a n . B u d a p e s t . G E N T H O N ISTVÁN 1959 M a g y a r o r s z á g művészeti e m l é k e i . D u n á n t ú l . B u d a p e s t . G U D E N U S J Á N O S JÓZSEF 1990 A m a g y a r o r s z á g i f ő n e m e s s é g XX. századi g e n e a l ó g i á j a . I.köt. B u d a p e s t . HÁZY ALAJOS 1895 Az ő s n e m e s Vezekényi n e m z e t s é g b ő l származott cziráki és d é n e s f a l v a i Cziráky grófi c s a l á d K r ó n i k á j a . Kézirat. KEMPELEN BÉLA M a g y a r N e m e s C s a l á d o k . I-XI. B u d a p e s t 191 1 - 1 9 3 2 MAUER ARTHUR 1900

A csíkszentkirályi és k r a s z n a h o r k a i g r ó f Andrássy n e m z e t ség t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó a d a t o k g y ű j t e m é n y e .

MMT-Budapest 1955, 1962 MMT-Sopron 1953

SCHNEIDER

Magyarország Műemléki Topográfiája. Budapest műemlékei. I., II. köt. Szerk.: Dercsényi Dezső. B u d a p e s t . M a g y a r o r s z á g M ű e m l é k i T o p o g r á f i á j a . S o p r o n és k ö r nyéke m ű e m l é k e i . Szerk.: Dercsényi Dezső. B u d a p e s t .

N A G Y IVÁN 1857-1868 ŐSGALÉRIÁK 1988

Rozsnyó.

M a g y a r o r s z á g c s a l á d a i czímerekkel és n e m z e d é k r e n d i t á b l á k k a l . I-XII. Pest.

Főúri ő s g a l é r i á k , családi a r c k é p e k . Szerk.: Buzási Enikő. Kiállítási K a t a l ó g u s , M N G ; 1 9 8 8 . B u d a p e s t . MARIJANA

1982 STESSEL J Ó Z S E F 1900

Portreti 1 6 - 1 8 . stoljec'a. K a t a l o g m u e j s k i h zbirki, XX. Zagreb. A C z i r á k y a k a XIII-XIV. s z á z a d b a n . T u r u l XVIII. évf.

67

SZINNYEI JÓZSEF 1891-1914

M a g y a r írók élete és m u n k á i . I-XIV. köt.

Budapest.

S Z O P O R I N A G Y IMRE 1883 , A vezekény nemzetség és a gróf C z i r á k y a k . T u r u l I. évf. DANUTA UCNIKOVA 1980 Historicky portrét na S l o v e n s k u . Bratislava. URBERES V I S Z O N Y O K 1970

Úrbéres birtokviszonyok M a g y a r o r s z á g o n M á r i a

Terézia

k o r á b a n . I. köt. D u n á n t ú l . S z e r k . : F e l h ő I b o l y a ,

Budapest.

JEGYZETEK Jelen d o l g o z a t első v á l t o z a t a 1 9 9 6 - b a n készült a Xántus J á n o s M ú z e u m Barkóczy A l a p í t v á n y á n a k ö s z t ö n d í j á v a l , melyet Buzási Enikő lektorált. Ezúton is szer e t n é m kifejezni hálás k ö s z ö n e t e m e t értékes m e g j e g y z é s e i é r t és segítségéért. U g y a n c s a k köszönettel t a r t o z o m dr. T ó t h Lászlónak m u n k á m h o z nyújtott t á m o gatásáért. 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

68

A Cziráky c s a l á d r a v o n a t k o z ó i r o d a l o m : N a g y III. kötet, 1 9 9 - 2 0 2 . o l d . ; S z o p o r i N a g y i 8 8 3 ; Stessel 1 9 0 0 ; K a r á c s o n y i J á n o s : A m a g y a r nemzetség e k a XIV. század k ö z e p é i g . Bp. 1 900;.. N é v és t á r g y m u t a t ó a S o p r o n v á r m e g y e i O k l e v é l t á r I. és II. k ö t e t é h e z . Ö s s z e á l l í t o t t a : Házi J e n ő , S o p r o n 1 9 2 2 ; Házy 1 8 9 5 ; Házy A l a j o s (szül. 1 8 2 5 ) Veszprém e g y h á z m e g y e i á l d o z ó p a p , n y u g a l m a z o t t p l é b á n o s , számos helytörténeti d o l g o z a t szerzője. A kéziratot Balázs T i b o r lovasberényi p l é b á n o s úr b o c s á t o t t a r e n d e l k e z é s ü n k r e . K a r á c s o n y i J á n o s : A m a g y a r n e m z e t s é g e k a XIV. század k ö z e p é i g . Bp. 1 9 0 0 . 1 0 4 7 - 1 0 4 8 . old. Szopori N a g y 5 9 . old. Stessel 1 7 4 . o l d . Szopori N a g y 5 9 . old. Stessel 1 7 5 . o l d . Szopori N a g y 6 0 . old. Stessel 1 7 5 . o l d . S o p r o n s z a b a d királyi város t ö r t é n e t e . I. rész-2. kötet. Közli: Házi J e n ő , S o p r o n , 1 9 2 3 : 1 1 9 . és 1 4 5 . o l d . Szopori N a g y 6 1 . old. C s á n k i D e z s ő : M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t i f ö l d r a j z a a H u n y a d i a k k o r á b a n . III. köt. Bp. 1 8 9 7 : 1 3 o l d . Házy 2 9 . o l d . Házy 4 0 . o l d . Szopori N a g y 6 4 . old. S z o p o r i N a g y 6 4 . o l d és Házy 3 4 . o l d . Házy 4 1 - 4 4 . o l d . Házy 5 0 . o l d . Házy 5 1 . o l d . D o m i n k o v i t s Péter: XVI. századi m a g y a r nyelvű iratok S o p r o n v á r m e g y e lev é l t á r á b ó l . S o p r o n , 1 9 9 6 , 1 1 6 . o l a . Itt r a g a d n á m m e g az a l k a l m a t , h o g y hálás k ö s z ö n e t e m e t fejezzem ki D o m i n k o v i t s Péternek a C z i r á k y - c s a l á d t ö r t é n e t é v e l k a p c s o l a t b a n tett értékes és hasznos megjegyzéseiért.

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

36 37 38 39

40 41 42 43 44 45 46

47 48 49

50 51

Házy 4 7 . o l d . T ó t h Péter: S o p r o n v á r m e g y e közgyűlési j e g y z ő k ö n y v e i n e k regesztái I. 1 5 7 9 - 1 5 8 9 . S o p r o n , 1 9 9 4 , 1 2 3 . és 1 6 6 . o l d . Uo. 1 8 6 . old. Uo. 1 2 0 . old. D o m i n k o v i t s Péter: XVI. századi m a g y a r nyelvű iratok S o p r o n v á r m e g y e lev é l t á r á b ó l . S o p r o n , 1 9 9 6 , 1 1 7 . és 1 2 0 . o l d . Házy 6 0 - 6 2 . o l d . Fallenbüchl 1 9 8 8 : 1 14. old. N a g y III. köt. 2 0 0 . o l d . T ó t h Péter: Vas v á r m e g y e közgyűlési j e g y z ő k ö n y v e i n e k regesztái. II. S z o m bathely, 1 9 9 2 : 1 3 6 0 . tétel U o . 1 5 0 6 . tétel G e c s é n y i Lajos: G y ő r v á r m e g y e nemesi közgyűlési és törvénykezési j e g y z ő k ö n y v e i n e k regesztái. II. köt. ó y ő r , 1 9 9 5 : 3 0 . o l d . Házy 6 5 . o l d . Házy n y o m á n közli Erőss: 6 0 - 6 1 . o l d . A v é g r e n d e l e t e t k i v o n a t o s a n közli: Házy 6 6 . o l d . Házy 6 1 . o l d . A S o p r o n i Levéltár l e g k o r á b b i C z i r á k y - c í m e r e s pecsétje 1 6 7 9 - b ő l v a l ó , az ismert á b r á v a l ( D o m i n k o v i t s Péter szíves közlése). A családi k r ó n i k a szerint e h a d j á r a t r a készülve a d t a el (II.) M á t y á s a p j a , (II.) G á s p á r 1 6 2 3 - b a n v i s l ó b ü k i birtokát. Rákóczit a z o n b a n 1 6 3 0 - b a n választották f e j e d e l e m m é , s a r á k ö v e t k e z ő e s z t e n d ő b e n v o n u l t ellene Esterházy n á d o r . Házy m i n d e n b i z o n n y a l tévesen olvasta az évszámot. Házy 5 3 . o l d . Házy 5 6 - 5 9 . o l d . v a l a m i n t Szinnyei II. 5 2 6 . o l d . Cziraki Evanal a d o t t I n g o M a r h a n a k T e ö r e ö k János U r a m n a k h a g y o t t Laistroma. Közli: E ő r - D a r m a y Zsolt. S z á z a d o k 1 8 7 1 . II. 1 5 2 . o l d . A m e g á l l a p o d á s t idézi Házy 6 7 . o l d . , eszerint Z s u z s a n n a a k ö v e t k e z ő k e t vette át b á t y j á t ó l : "Egy f e k e t e b á r s o n y téli p a l á s t o t ezüst csipkével, az eleje g u b á s b á r s o n n y a l , a t ö b b i f e k e t e t a f o t á v a l bélelve. Két a r a n y o s t a b i t o s szoknyát. Ismét egy b a r a c k v i r á g színű tabit selyem szoknyát. Egy testszínű t a f o t á t , két v é g lengyel p a t y o l a t o t , két v é g csipkét, két v é g kötést, fél v é g v é k o n y m o s o t t vásznat, két p a m u k k a p c á t , négy p á r l e p e d ő t , hat fél inget, hat e l ő k ö t ő t , p a p l a n t , p á r n á t , v á n k o s o k a t , a m i volt á g y eszközt, elvivén egyszers m i n d m i n d e n anyai a r a n y mívet, a m i volt". Házy 6 8 . o l d . b á r ó Radvánszky B é l a : M a g y a r c s a l á d é l e t és háztartás III. köt. Bp. 1 8 7 9 : 3 3 5 . old. Házy 8 1 - 8 2 . o l d . Acsay F e r e n c : A győri kath. f ő g i m n á z i u m t ö r t é n e t e 1 6 2 6 - 1 9 0 0 . G y ő r , 1 9 0 1 : 1 43. old. Házy 9 7 . o l d . O r s z á g o s Levéltár P 1 3 0 5 Házy 8 9 - 9 0 . o l d . Ennek n y o m á n : Erőss 5 3 - 5 4 . o l d . Lászlónak a Rákóczis z a b a d s á g h a r c b a n v a l ó s z e r e p é r ő l : Thaly K á l m á n : D u n á n t ú l i h a d j á r a t 1 7 0 7 - b e n . Századok, 1 8 7 9 . Házy 9 1 - 9 3 . o l d . Barkóczy F e r e n c f ő i s p á n s á g á r a F a l l e n b ü c h l 1 9 9 4 . 1 0 6 . és 1 1 3 . o l d . Házy 9 7 - 9 8 . o l d . , Lovasberényhez lásd m é g : Erdős . M a j k h o z : Nitsch Á r p á d : M a j k a Bold. Szűz M a i k i p r e m o n t r e i p r é p o s t s á g á nak m a j d a N e p . Szt. J á n o s r ó l nevezett k a m a l a u l i r e m e t e s é g n e k t ö r t é n e t e . Győr, 1910. Bártfai S z a b ó 1 9 9 . o l d . Házy 9 9 . o l d .

69

52 53

54 55 56 57 58

59

60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72

73 74 75 76 77 78 79 80 81

82 83

70

A m o n v o n T r e u e n f e s t : G e s c h i c h t e des k. u. k. H u s a r e n - R e g i m e n t e s N r . 3 . W i e n , 1 8 9 3 , 7 0 . o l d . jegyzete. Völcsei Tóth István Versezeti az Istenben b o l d o g u l t n é h a i mélt. g r ó f C z i r á k y József ezeres k a p i t á n y n a k életéről, t á b o r o z á s á r ó l , h a l á l á r ó l 1 7 4 2 - b e n . k i a d t a : Pauer J á n o s 1 8 8 1 . T ó t h Istvánról: Szinnyei XIV. 3 8 4 . o l d . ; A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t e 1 6 0 0 t ó l 1 7 7 2 - i g . szerk.: Klaniczai T i b o r , Bp. 1 9 6 4 . , 4 3 8 - 4 3 3 9 . o l d . Csatkai 3 4 . old. Házy 1 0 6 . o l d . , A r e n d r ő l : M a k a i A g n e s - H é r i V e r a : Kitüntetések. Bp. 1 9 9 0 . 2 0 . o l d . Házy 1 0 3 - 1 0 4 . o l d . A b i r t o k o k n a g y s á g a a k é s ő b b i e k b e n a felére c s ö k k e n t , m i u t á n Vécsei J á n o s b á r ó 1 7 8 2 - o e n pert indított a Pethő n ő á g i ö r ö k ö s ö k ellen s azt m e g is nyerte. Ezt Antal M ó z e s g r ó f 1 7 9 6 - b a n ú j b ó l e l z á l o g o s í t o t t a a Bark ó c z y a k n a k 1 7 0 0 forintért, m a j a Cziráky János a múlt század v é g é n e l a d t a . Házy 1 0 8 . o l d . H o l l ó s y E q y e d : M é l t g s N a g y s . Szalai g r ó f Barkóczy B o r b á l á n a k néh. D i e n e s f a l v a i M é í t . g r ó f Cziráky József m e g h a g y a t o t t ö z v e g y é n e k s z a r á n d o k s á g a , mellyet v é g s ő tisztelete m e g a d á s á n a k a l k a l m a t o s s á g á v a l , Ns. kir. szb. S o p ron v á r o s á b a n , Tisz-P. F r a n c i s k á n u s o k t e m p l o m á b a n 1 7 7 2 . eszt. k a r á t s o n h a v á n a k 1 6 . n a p j á n m a g y a r á z o t t [ S o p r o n b a n ] ny. Sziesz József János által. Házy 1 0 8 . o l d . Bártfai S z a b ó 1 9 4 . o l d . Úrbéres viszonyok 4 8 2 . o l d . Uo. 3 2 . old. N a g y XII. 3 7 5 . o l d . Uo. 3 7 3 . old. Úrbéres viszonyok 3 2 . o l d . Uo. 1 1 4 . old. U o . 1 1 4. o l d . Uo. 4 3 2 . old. Erdős 4 0 . o l d . Házy 1 0 9 - 1 1 3 . o l d . A levelet közji: S c h o e n A r n o l d : Jegyzetek két kastély t ö r t é n e t é h e z . M ű v é szettörténeti Értesítő, V. évf. 1 9 5 6 , 3 7 . o l d . A kastély t ö r t é n e t é r ő l ö s s z e f o g l a l ó a n : G r a n a s z t ó i G y ö r g y n é : A l o v a s b e r é n y i volt Cziráky-kastélv r ö v i d építéstörténete a s z a k i r o d a l o m és n é h á n y levéltári forrás a l a p j á n , kézirat. O M v H Tervtár. Házy 1 1 2 . o l d . Az o l t á r k é p e t M M T - S o p r o n 4 1 3 . o l d . 1 7 5 0 k ö r ü l i i d ő r e datálja. Házy 1 1 4. o l d . Bártfai Szabó 1 9 8 . o l d . Házy 1 1 5 - 1 1 9 . o l d . Házy 1 2 1 . o l d . és Erdős 3 3 - 3 4 . o l d . Házy 1 2 8 . o l d . Házy 1 2 5 - 1 2 6 . o l d . G e n t h o n 1 5 5 . o l d . , a Zichy címert tévesen Barkóczy c í m e r k é n t m e g h a t á rozva. A festőszerszámokkal k a p c s o l a t o s a d a t o t közli: G a r a s 1 3 1 . jegyzet. A lovasberényi o l t á r k é p 1 8 3 9 - b e n C i r á k r a került át, m a j d 1 9 2 8 - b a n Cziráky G y ö r g y v á s á r o l t a m e g : Erőss 1 5 9 . o l d . A k é p 1 9 4 5 - b e n K e n y e r i b e n pusztult el: M M T - S o p r o n 4 0 2 . old. M M T - S o p r o n 4 1 3 . o l d . : a k á p o l n á b a n említi a c í m e r p á r t , á m ott az o l t á r k é p keretén c s u p á n egy festett Cziráky címer szerepel. M M T - S o p r o n 2 5 2 . o l d . A ház m é r e t é r e : Thirrinq G u s z t á v : S o p r o n házai és háztulajdonosai 1 7 3 4 - 1 9 3 9 . Sopron, 1 9 4 1 . 6 2 . old.

84 85 86 87 88 89 90 91 92

93

94 95 96 97 98 99 100 101 102

103 104

105

/y\MT-Budapest 3 9 4 - 3 9 6 . old. Életrajzát lásd: Szinnyei VI. köt. 1 1 3 5 . o l d . H ó m a n - S z e k f ű : M a g y a r T ö r t é n e t , 1 9 4 3 , V. köt. 1 9 8 . o l d . U o . 3 1 9 . o l d . F a l l e n b ü c h l 1 9 8 8 . 1 2 1 . o l d . , F a l l e n b ü c h l 1 9 9 4 . 7 6 . és 108. old. A n t a l M ó z e s életrajza: Házy 1 2 9 - 1 4 2 . o l d . ; Szinnyei II. köt. 5 2 6 - 5 2 9 . o l d . N a g y I. köt. 2 5 1 . o l d . , K e m p e l e n I. köt. 4 9 1 . o l d . N a g y XII. köt. 2 9 . o l d . S c h o e n A r n o l d : Jegyzetek két kastély t ö r t é n e t é h e z . M ű v é s z e t t ö r t é n e t i Értesít ő , V. évf. 1 9 5 6 , 3 7 . o l d . Tatai F e r e n c : Serkentő p r ó b a a ' M a g y a r Fűvészkedésre. T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y , 1 8 2 6 , IX. 4 3 - 4 4 . o l d . Az a d a t é r t Csécs Teréznek t a r t o z o m hálás köszönettel. Z á d o r A n n a - Rados J e n ő : A klasszicizmus építészete M a g y a r o r s z á g o n . B u d a p e s t , 1 9 4 3 : Antal M ó z e s gróf l o v a s b e r é n y i ( 1 2 0 . o l a . ) és d é n e s f a i ( 1 2 2 . o l d . ) építkezéseit H i l d Józsefnek t u l a j d o n í t j a . S c h o e n A r n o l d az e l ő ző jegyzetben idézett c i k k é b e n Házy k r ó n i k á j a n y o m á n tisztázta a l o v a s b e r é nyi kastély építésének idejét, s c á f o l t a H i l d szerzőségét. A p l é b á n i a t e m p l o m H i l d e t is e m l í t ő a l a p k ö v é n e k szövegét közli Házy. A z s i n a g ó g á t Z á d o r - K a d o s idézett m ű v é b e n t u l a j d o n í t o t t a H i l d n e k : 1 7 8 . o l d . A pesti p a l o t á r ó l : Z á d o r Rados 1 1 1 . o l d . , illetve Rados J e n ő : H i l d József, Pest n a g y é p í t ő j é n e k életm ű v e . B u d a p e s t , 1 9 5 8 6 3 . o l d . A pesti p a l o t a építési e n g e d é l y é t Cziráky József névre állították ki, á m ilyen n e v ű c s a l á d t a g e k k o r n e m élt. Az ezüstn e m ű r ő l : Asztali ezüstök a XIX. s z á z a d b ó l . V á l p g a t á s a Xántus János M ú z e u m Iparművészeti G y ű j t e m é n y é n e k a n y a g á b ó l . I r t a és a k a t a l ó g u s t összeállít o t t a : Székely Z o l t á n . G y ő r , 1 9 9 7 . A c s a l á d XIX-XX. századi t a g j a i r a : K e m p e l e n IV.21 0 . o l d ; G u d e n u s 2 8 0 2 8 3 . old. Házy 1 4 5 - 1 5 1 . o l d . , Pallas N a g y Lexikon IV. köt. 8 3 4 . o l d . G y ő r - M o s o n - S o p r o n M e g y e i Levéltár 2 . sz. S o p r o n i Levéltára XIII. A d é n e s fai és ciráki Cziráky c s a l á d iratai Házy 1 5 4 . o l d . Révai N a g y Lexikona V. köt. 2 2 8 . o l d . Xántus János M ú z e u m A d a t t á r a , H A . 5 2 - 6 7 Ö s s z e f o g l a l ó jelentés a Felderítő C s o p o r t 1 9 5 0 évi m ű k ö d é s é r ő l . Közli: M a g y a r M ú z e u m o k 1 9 9 6 / 2 . 3 1 . old. Lása a Xántus János M ú z e u m i r a t t á r á b a n a C z i r á k y - g y ű j t e m é n y r ő l összeállított a n y a g o t . Beszerzési N a p l ó 1 9 6 1 - 1 9 8 0 , H A . 1 4 1 1 - 8 2 . Sajnos a bejegyzés n e m részletezi a m e g v á s á r o l t gyűjteményt. E m e g f o n t o l á s o d a k ö v e t k e z ő e k : az 1 8 6 0 - a s L a f i t e - p o r t r é n a k a t á r g y a l t g y ű j t e m é n y h e z tartozását valószínűsíti az 1 8 5 7 - e s Lafite k é p - Andrássy J ó zsefné C s á k y V a l b u r g a , Kerekes Erzse és a gránátostiszt k é p m á s á t i l l e t ő e n , a m e l y e k m i n d az Andrássy c s a l á d h o z k ö t h e t ő e k , az utolsó t u l a j d o n o s , Cziráky Józsefné Andrássy Ilona személye teszi i n d o k o l t t á a C z i r á k y - ő s g a l é r i á b a v a l ó b e s o r o l á s t . A g y e r m e k Cziráky A n t a l M ó z e s és Cziráky M i k l ó s p o r t r é j á n a felirat t e r e m t e g y é r t e l m ű helyzetet. Barkóczy érsek k é p é n e k m e g l é t é t csal á d j á n a k a C z i r á k y a k k a l v a l ó r o k o n s á g a m a g y a r á z z a . A K o p p a y - k é p esetéb e n n e m t u d u n k kizáró o k o t , b á r pozitív a d a t sincs. A d a t t á r , KA. 2 3 2 3 - 8 0 ; a n a g y e b é d l ő f o t ó j á t közli: C s a t k a i 3 4 . o l d . A K . 6 2 . 4 1 . 1 . leltári s z á m ú H a b s b u r g f ő h e r c e g n ő t á b r á z o l ó kép I. Lipótról festett p á r d a r a b j á v a l együtt egy b ö n y r é t a l a p i k ú r i á b ó l került a m ú z e u m b a . A K . 5 5 . 2 3 1 . 1 .leltári s z á m ú h é a e r v á r i p r é d i k á t o r t á b r á z o l ó k é p n e k a l k a l masint semmi k a p c s o l a t a nincs a C z i r á k y a k k a l , valószínűleg a b e n c é s gyűjt e m é n n y e l került a m ú z e u m b a s tévesen leltározták. A k é p e k e t a t ö b b i t ő l e l t é r ő e n e r ő s e n átfestették.

71

1 0 6 A régi m a g y a r p o r t r é m ű v é s z e t r ő l : C e n n e r n é W i l h e l m b G i z e l l a : Új p o r t r é m ű f a j o k a 1 8 . századi m a g y a r o r s z á g i festészetben. Ars H u n g a r i c a , 1 9 8 2 . / 2 . Buzási Enikő: A b a r á t s á g - m o t í v u m t é r h ó d í t á s a a 1 8 . századi m a g y a r p o r t r é festésben. M ű v é s z e t t ö r t é n e t i Értesítő, 1 9 8 4 . / 4 . C e n n e r n é W i l h e l m b G i z e l l a : A m a g y a r b a r o k k provinciális p o r t r é stílusk a p c s o l a t a i . T ö r t é n e t i Szemle, 1 9 8 6 . / 2 . Buzási E n i k ő : Régi m a g y a r a r c k é p e k . Kiállítás k a t a l ó g u s , T a t a - S z o m b a t h e l y , 1 9 8 8 , Budapest 1 9 8 8 . C e n n e r n é w i l h e l m b G i z e l l a : A portré és a m a g y a r nemesi t á r s a d a l o m , in: Főúri ő s g a l é r i á k , családi a r c k é p e k . Kiállítás k a t a l ó g u s , Szerk.: Buzási Enikő. B u d a p e s t , 1 9 8 8 . Buzási Enikő: H a g y o m á n y és korszerűség a m a a y a r o r s z á g i b a r o k k a r c k é p festészet p é l d á j á n , in: Z s á n e r m e t a m o r f ó z i s o k . Világi m ű f a j o k a k ö z é p - e u r ó p a i b a r o k k festészetben. Kiállítás k a t a l ó g u s , Székesfehérvár, 1 9 9 3 . 1 0 7 T a l á n é r d e m e s ezzel k a p c s o l a t b a n a n e m e s i szemléletet é v s z á z a d o k r a érvényes m ó d o n rögzítő W e r b ő c z y H á r m a s k ö n y v é n e k a n e m e s s é g megszerzésére v o n a t k o z ó egyik kitételét idézni: "a v a l ó s á g o s n e m e s s é g e t k a t o n á s k o dással és más testi-lelki t e h e t s é g g e l és e r é n n y e l lehet megszerezni" (I. rész 4. cím). M i n t F ü g e d i Erik r á m u t a t o t t , a n e m e s s é g m a g á t e g y f a j t a k a t o n a i elitnek tekintette. F ü g e d i Erik: Az Elefánthyak. A Középkori m a g y a r n e m e s és k l á n j a . B u d a p e s t , 1 9 9 2 : 5 2 . o l d . 1 0 8 M i n d a C z i r á k y a k , m i n d a Széchényiek t a r t o t t a k p a l o t á t S o p r o n b a n , az u t ó b b i a k G y ő r ö t t is. 1 0 9 E jelenségről lásd m é g Buzási: H a g y o m á n y . . . 1 5 - 2 1 . o l d . j e g y é b e n a l k a l m a z t á k D o r f f m a i s t e r Istvánt is L o v a s b e r é n y b e n 1 1 0 E tendemcia s Kenyeriben. 1 1 1 R e p r o d u k c i ó i k : M r a z : M a r i a Theresia. Ihr Leben u n d ihre Zeit in Bildern und D o k u m e n t e n . M ü n c h e n , 1 9 7 5 . 9 6 . old (Haugwitz), 1 0 6 . old. (Kaunitz). H a u g w i t z p o r t r é j á v a l e g y é b k é n t m i n d k o m p o z í c i ó j á b a n , m i n d részleteiben nagy h a s o n l ó s á g o t árul el Pálffy M i k l ó s k a n c e l l á r és Esterházy Ferenc k a n c e l l á r a r c k é p e : lásd Buzási E n i k ő : Az Esterházyak c s a l á d i a r c k é p e i , 1 9 9 6 , 1 6 . tétel. 1 1 2 Millitzre v o n a t k o z ó a d a t o k : S c h n e i d e r 2 7 - 2 8 . o l d . ; G a r a s 2 3 7 . o l d . A n n a Petrová - P l e s k o t o v á : Bratislavskí vytvarní u m e l c i á u m e l e c k í remeselníci 1 8 . s t o r o c i a . Ars 1 9 7 0 / 1 - 2 . 2 2 6 . o l d . 1 1 3 Széchényi B o r b á l a p o r t r é j a : G a r a s 2 3 7 . o l d . ; r e p r . : Bártfay 2 4 1 . o l d . Széchényi I g n á c n é p o r t r é j á n a k r e p r . : Bártfai S z a b ó 1 0 3 . o l d . Barkóczy Ján o s n é Sztáray L e o p o l d i n a p o r t r é j á n a k r e p r . : C e n n e r n é W i l h e l m b G i z e l l a : A M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m ő s g a l é r i á i . Folia Historica. 1 1 . 1 9 8 3 . , 1 1 . k é p 1 1 4 A t i s z a a o b i és t ő k e t e r e b e s i g r ó f Andrássy kastélyok m ű t á r g y a i . Árverési kat a l ó g u s , B p . - M ű c s a r n o k , é. n. ( 1 9 3 0 ). A k é p az osztrák festő XVIII. századi m u n k á j a k é n t m e g h a t á r o z o t t I 2 8 . tétellel a z o n o s í t h a t ó . 1 1 5 N a g y I. köt. 3 6 . o l d . 1 1 6 N a g y VI. köt. 2 1 2 . o l d . 1 1 7 Fallenbüchl: Főispánok: 77. old. 1 1 8 A jászok és a k u n o k bírája s f ő k a p i t á n y a a n á d o r volt, á m W e s s e l é n y i M i k l ó s 1 6 6 7 - e s h a l á l á t k ö v e t ő e n 1 6 8 1 - i g a M a g y a r K a m a r a nevezett ki k a p i t á n y o k a t . Iványi E m m a : Esterházy Pál n á d o r k ö z i g a z g a t á s i tevékenysége ( 1 6 8 1 - 1 7 1 3 ) . Bp. 1 9 9 1 . 2 8 0 . o l d . 1 1 9 N a g y I. köt. 3 6 . o l d . 1 2 0 U c n í k o v á G k p 2 0 3 . , 3 7 . kép 1 2 1 S e m i n a r i a N i e d z i c k i e II., K r a k ó w , 1 9 8 5 . , 1 0 . k é p : E l ő k e l ő n ő l i l i o m m a l , 1 7 0 0 - 1 7 2 0 , Banská Bystrica, S r e d o s l o v e n s k é M ú z e u m 1 2 2 A t i s z a d o b i és t ő k e t e r e b e s i g r ó f Andrássy kastélyok m ű t á r g y a i . Árverési k a t a l ó g u s , B p . - M ű c s a r n o k , é. n. ( 1 9 3 0 ) . A győri k é p p e l a 1 2 6 . tétel a z o n o s í t h a t ó : Vértestiszt, O s z t r á k festő, XVIII. század. A m é r e t e ( 9 7 x 7 0 cm)

72

123

124 125 126 127 128 129 130 131 132

1 33

134 135 136 137 138 139 140 1 41 1 42 1 43 144 145

146

1 47

s leírása is m e g e g y e z i k . A 1 2 0 - 1 2 3 . számú k é p e k szintén vértestisztként szerepelnek. Méretük 8 6 x 7 0 c m . A 1 3 7 . tétel D o n e g f ő h a d n a g y G . Petrustól szignált k é p e . M é r e t e 8 6 x 7 0 c m , de a t ö b b i t ő l e l t é r ő e n ovális f o r m á t u m ú . Ezekből kettőt k ö z ö l U c n í k o v á 1 9 8 0 , G k p 5 5 4 , 5 5 5 , r e p r . : XVIII. E képek is gránátostiszteket á b r á z o l n a k . A győri festménnyel v a l ó összetartozásukat bizonyítja a h o m l o k l e m e z a z o n o s m o t í v u m a s a m é r e t b e l i egyezés. Garas 2 4 2 . old. E^arcy Z o l t á n : Évszázadok e g y e n r u h á i . Bp. 1 9 9 1 : 1 0 . o l d . Osgalériák 120-1 21.old. M a g y a r o r s z á g v á r m e g y é i és v á r o s a i . G ö m ö r - K i s h o n t V á r m e g y e . 6 2 0 . o l d . Barcy Z o l t á n : Évszázadok e g y e n r u h á i . Bp. 1 9 9 1 . 1 2 . o l d . N a g y XI. 3 7 5 . o l d . S c h n e i d e r br. 2 3 6 , r e p r . : VI. színes t á b l a Kunsthistorisches M u s e u m . G e m ä l d e g a l e r i e I. Italiener, S p a n i e r , F r a n z o sen, E n g l ä n d e r . W i e n 1 9 6 5 , Kat. 6 4 3 . , r e p r . : 9 5 . k é p A S i n z e n d o r f - k é p m e t s z e t m á s o l a t á r ó l : M a r i a Therezia u n d ihre Zeit. Kiállítási k a t a l ó g u s , Sch ö n b r u n n , 1 9 8 0 : 0 7 . 0 1 . kat. szám. A D r e v e t - m e t s z e t r ő l : Boris Lossky: Portraits autrichiens dans I' o e u v r e d e R i g a u d et d e T o c q u é . G a z e t t e des Beaux-Arts 1 9 5 8 . A m é g t o v á b b i bizonyításra s z o r u l ó feltételezésünket a c s a l á d i levéltár t ö r e dékes iratai között f e l l e l h e t ő levelekre a l a p o z z u k , m e l y e k e t Cziráky Józsefet elkísérő p á t e r Innocentius T ó t h O F M , a g r ó f n é k á p l á n j a írt. Ezekben m e g l e h e t ő s e n részletesen számolt be a h a d j á r a t e s e m é n y e i r ő l , a bécsi h a d i szemlétől a p r á g a alatti c s a t á r o z á s o k i g . A leírások sok h a s o n l ó s á g o t m u t a t nak az eposszaf, a m e l y n e k a l a p a n y a g á t é p p e feljegyzések a d h a t t á k . A levelek feltalálási helye: A Cziráky c s a l a d t ö r e d é k e s iratai 1 6 1 6 - 1 8 3 3 , O L P 1305. C e n n e r n é W i l h e l m b G i z e l l a : Új p o r t r é m ű f a j o k a 1 8 . századi m a g y a r o r s z á gi festészetben. Ars H u n g a r i c a , 1 9 8 2 . / 2 , 1 6 8 . o l d . K e m p e l e n I. 4 2 0 . o l d . Q s g d é r i á k : kat. C . 6 5 . , r e p r . : 8 8 . O s g a l é r i á k : kat. C . 3 8 . , r e p r . : 9 5 . Lása Rapaics R a y m u n d : M a g y a r kertek. Bp. é. n . : 1 1 0 . ssk. o l d . N a g y I. 1 9 9 . o l d . Xántus J á n o s M ú z e u m , leltári szám: K . 7 2 . 8 . 1 . Bártfai S z a b ó 1 2 4 . o l d . Bártfai S z a b ó 1 9 3 . o l d . N a g y XII. 3 8 5 . o l d . M o h i A d o l f : G y ő r e g y h á z m e g y e i jeles p a p o k . G y ő r , 1 9 3 3 , a p ü s p ö k r ő l szóló fejezet. U c n í k o v á : J e d e n á s t p o r t r é t o v zo z b i e r o k m ú z e a C e r v e n y K a m e n . Z b o r n í k S N M 6 7 , História 1 3 , Bratislava 1 9 7 3 , 3 1 0 - 3 1 1 . o l d . U í n i k o v á G k p 1 197. A P a p n e v e l d é b e n lévő k é p r e p r o d u k c i ó j á t közli: M o h i A d o l f : G y ő r e g y h á z m e g y e i jeles p a p o k . G y ő r , 1 9 3 3 , a 1 3 2 - 1 3 3 . o l d a l a k közötti t á b l á n . A p o r t r é n b a l r a fent felirat o l v a s h a t ó : C o m e s / Franciscus Zichy / de V a s o n k o e / Eppus Jaur. 1 7 4 3 - 8 3 . A P ü s p ö k v á r dísztermében t a l á l h a t ó t említi: uo. 1 8 0 . old. Zichy p ü s p ö k ismert k é p m á s a i t összegyűjtötte Buzási Enikő: M a u l b e r t s c h s u n g a r i s c h e A u g t r a g g e b e r in Bildnissen, in: Franz A n t o n M a u l b e r t s c h u n d sein Kreis in U n g a r n . S i g m a r i n g e n 1 9 8 4 , 7. j e g y z e t é b e n . E felsorolást az a l á b b i m ű v e k k e l egészíthetjük ki. F é l a l a k o s ü l ő k é p m á s a győri székesegyház k á p t a lani sekrestyéjében, o. v. 1 4 0 x 1 1 5 cm ( M e l c h i o r H e f e l e építész e m l é k k i á l lítása. S z e r k . : / s á m b é k y M o n i k a , S z o m b a t h e l y , 1 9 9 4 , 8 . 3 . kat. szám ) T ö b b

73

1 48 1 49

1 50 151

152

153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167

168

169 170 171 172

74

k é p m á s á t őrzi a győri Xántus János M ú z e u m : T é r d k é p , o. v. 1 5 0 x 1 1 4 c m , K . 5 5 . 1 4 9 . 1 . ( uott 8 . 2 . kat szám ), F é l a l a k o s k é p m á s , o. v. 9 4 x 7 9 c m , K . 5 5 . 1 8 7 . 1 . , F é l a l a k o s k é p m á s , 1 7 5 5 , o. v. 9 4 x 7 8 c m , K . 5 5 . 1 9 0 . 1 . Csatkai 3 4 . old. G r ó f Batthyány Károly t á b o r n a g y e g é s z a l a k o s p o r t r é j a , XVIII. sz. k ö z e p e : Ő s g a l é r i á k kat. C . 9 . ; Esterházy József h o r v á t b á n t é r d k é p e , C e n n e r n é W i l h e l m b G i z e l l a : A M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m ő s g a l é r i á i , Folia H i s t o r i c a , 1 9 8 3 , 1 9 . k é p ; Pálffy János n á d o r t é r d k é p e , U c n í k o v á G k p 7 2 0 ; Pálffy M i k l ó s m e l l k é p e , U c n í k o v á G k p 1 1 2 3 . ; Pálffy János n á d o r f é l a l a k o s p o r t r é j a , U c n í k o v á G k p 1 0 8 0 ; Zichy Károly m e l l k é p e , 1 7 3 0 - 1 7 4 0 , U c n í k o v á G k p 1 1 9 4 ; Pálffy János m e l l k é p e , 1 7 3 9 , U c n í k o v á G k p 1 1 0 1 . Lásd g r ó f Bánffy D é n e s p o r t r é j á t : Ő s g a l é r i á k , kat. C . 2 . Bártfai S z a b ó k ö n y v é b e n a h o r p á c s i és a d é n e s f a i k é p e k r ő l készült r e p r o d u k c i ó k f e l c s e r é l ő d t e k . Az e l ő b b i t a 1 9 1 . o l d a l o n , míg az u t ó b b i t a 2 0 1 . o l d a l o n közli. Bártfai S z a b ó 1 7 8 , o l d . és skk. A Szt. Peregrinus s z o b o r r ó l : M M T - S o p r o n 5 2 7 . o l d . : Széchényi Z s i g m o n d 1 7 3 9 - b e n állíttatta. I. Z s i g m o n d 1 7 3 8 - b a n m e g h a l t , a birtokosztály s o r á n Széplak II. Z s i g m o n d n a k jutott. Bártfai S z a b ó 2 0 0 - 2 0 3 . o l d . Bán J á n o s : S o p r o n ú j k o r i e g y h á z t ö r t é n e t e . G y ő r e g y h á z m e g y e m ú l t j á b ó l IV. 2 . rész. S o p r o n , 1 9 3 9 : 3 6 2 . o l d Bártfai S z a b ó 1 8 9 . o l d . Szilágyi István: K á l v á r i á k . Bp. 1 9 8 0 , 1 3 8 . o l d . M M T - S o p r o n 5 9 8 . old. Bártfai S z a b ó 2 0 8 . o l d . A s o p r o n i házra: Thirring G u s z t á v : S o p r o n v á r o sa a 1 8. s z á z a d b a n . S o p r o n , 1 9 3 9 , 2 8 9 . o l d . A leltárt közli: Bártfai S z a b ó 5 2 7 - 5 3 7 . o l d . Bártfai S z a b ó 2 0 9 . o l d . Bártfai S z a b ó 1 6 5 - 1 6 6 . o l d . Bán J á n o s : S o p r o n ú j k o r i e g y h á z t ö r t é n e t e . G y ő r e g y h á z m e g y e m ú l t j á b ó l IV. 2. rész. S o p r o n , 1 9 3 9 : 3 9 6 . o l d . Bártfai S z a b ó 1 2 4 . o l d és skk. Bártfai S z a b ó 1 2 8 . o l d . M M T - S o p r o n 2 6 3 . o l d . : 1 7 7 0 - 1 7 8 0 k ö r ü l . 1 7 6 8 - a s d á t u m : Bártfai 1 7 0 . old. A g g h á z y M á r i a : A b a r o k k szobrászat M a g y a r o r s z á g o n , Bp. 1 9 5 9 , I. kötet 9 2 . old. G r ó f Barkóczy Z s u z s a n n a ( 1 7 1 0 - 1 7 8 2 ) g r ó f Barkóczy F e r e n c és g r ó f Zichy Júlia l e á n y a , C z i r á k y n é Barkózy B o r b á l a és Barkóczy Ferenc p ü s p ö k testvére: K e m p e l e n I. 4 2 0 . o l d . P é l d á u l Therese N a t a l i e v o n B r a u n s c h w e i g - W o l f e n b ü t t e l k é p m á s a : H e i n z G . - Schütz K.: Porträtgalerie zur G e s c h i c h t e Ö s t e r r e i c h s v o n 1 4 0 0 bis 1800. Wien, 1976, K o t . - N r . 2 1 9 . F. A. P a l k o : K o l l e r I g n á c veszprémi p ü s p ö k k é p m á s a , in: Buzási Enikő: Régi m a g y a r a r c k é p e k . Kiállítás k a t a l ó gus, T a t a - S z o m b a t h e l y , 1 9 8 8 , B u d a p e s t 1 9 8 8 . Kat. 2 5 . Buzási 1 9 8 8 , 6 7 . o l d . ; Ő s g a l é r i á k kat. C . 4 0 A magyar irodalom története 5 1 0 . old. M q r i a r ö t z l - M a l i k o v a : Z u r Porträtmalerei F. A. Palkos. in: M ű v é s z e t t ö r t é n e ti Értesítő, 1 9 8 6 / 1 - 2 , 1 4 . o l d . D r a s k o v i c h J ú l i a : S c h n e i d e r : br. 8 4 . ; Széchényi I g n á c n é Viczay A n n a : Bártfai S z a b ó 1 0 3 . o l d . - a k é p s z i g n a t ú r á j á t u g y a n n e m említi, á m a k é p beállítása, v a l a m i n t a részletek o k á n j o g g a l g o n d o l h a t u n k Millitz szerzőségére - ; Barkóczy J á n o s n é Sztáray Leopoícfina: C e n n e r n é W i l h e l m b G i z e l l a : A M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m ő s g a l é r i á i . Folia Historica. 1 1 . 1 2 8 3 . ; Zichy J o z e f a : S c h n e i d e r 1 4 5 . o l d . ; Festetics Pálné Bossányi J ú l i a : Ő s g a l é r i á k kat. C . 4 0 .

1 7 3 A Millitz-fiakra: Schneider 2 7 . old. 1 7 4 O s g a l é r i á k : kat. C . 3 8 1 7 5 Az ő s g a l é r i a - t í p u s ú g y e r m e k p o r t r é r a a szómos p é l d a k ö z ü l : J. G . K r ü g e r és J. G . K r a m e r képei a H o r v á t h - S t a n s i t h g y e r e k e k r ő l : N e s k o r á r e n e s a n c i a , m a n i e r i z m u s , b á r o k v z b i e r k a c h S N G . Bratislava, 1 9 8 3 , 1 3 - 1 5 . és 2 0 - 2 1 . kat. tétel. A p á r n a ü l ő , kutyával j á t s z a d o z ó , d e m e n t é b e - d o l m á n y b a ö l t ö z t e tett kisfiú: U c n í k o v á G k p 7 2 5 . 1 7 6 M a g y a r Nemzeti M ú z e u m - M a g y a r Történelmi Képcsarnok ( M N M - M T K C S ) 2085 177 MNM-MTKCS 1045 178 M N M - M T K C S 1 1 8 / 1 9 5 2 . Gr. 1 7 9 W o l f : M N M - M T K C s 1 0 4 4 ; Sürch: M N M - M T K C S 7 0 5 5 1 8 0 N a g y I. 8 2 . o l d . 1 8 1 N a g y XI. 8 5 . o l d . 1 8 2 M a u r e r 5 3 . o l d . , amellyel a l k a l m a s i n t a z o n o s U c n í k o v á : G k p . 6 3 3 . 1 8 3 Lásd Sarolta f ő h e r c e g n ő p o r t r é j á t Lafite mesterétől, F. S c h r o t z b e r g t ő l : M ö n s Sacer 9 9 6 - 1 9 9 6 . Szerk.: T a k á c s Imre. III. köt. A F ő a p á t s á g gyűjteményei. P a n n o n h a l m a , 1 9 9 6 , 1 3 7 . o l d . 1 8 4 H e i n r i c h Fuchs: D i e österreichischen M a l e r des 1 9 . J a h r h u n d e r t s . B a n d 3 . L-R. W i e n 1 9 7 2 - 1 9 7 4 1 8 5 Ez az a s z e m p o n t , a m i m e g k ü l ö n b ö z t e t i J a k o b e y a r c k é p s o r o z a t a i t m ű f a j i e l ő z m é n y e i t ő l , a k é s ő k ö z é p K o r t ó l ismert "híres e m b e r e k " s o r o z a t o k t ó l , a m e lyek morális p é l d a k é n t gyűjtötték e g y b e az ö s s z e u r ó p a i t ö r t é n e l e m az antik és keresztény m i t o l ó g i a jeles politikusait, hadvezéreit, szellemi k i v á l ó s á g a i t . 1 8 6 M a g y a r o r s z á g és Erdély k é p e k b e n . III. köt. Pest, 1 8 5 3 , szerk.: Kubinyi F e r e n c és V a h o t Imre. E l i t o g r a f á l t sorozat n y o m á n készült az említetten Nemzeti Múzeumbeli képen (lelt. sz.: M N M M T K C S 2 3 5 6 ) kívül a pécsi Janus P a n n o n i u s M ú z e u m I. Rákóczi G y ö r g y ö t s f e l e s é g é t , Lórántfy Zsuzsannát á b r á z o l ó a r c k é p e i ( r e p r o d u k á l v a : M ű v é s z e t M a g y a r o r s z á g o n 1 8 3 0 1 8 7 0 . Szerk.: S z a b ó Júlia és Széphelyi F. G y ö r g y . Bp. 1 9 8 1 : 4 0 5 - 4 0 6 . old.). 1 8 7 Szekeres M a r g i t : J a k o b e y K á r o l y 1 8 2 6 - 1 8 9 1 . Bp. 1 9 3 8 ; 1 1 9 . , 1 4 4 . , 2 0 8 . , 2 2 5 . , 2 5 6 . , 2 8 3 . , 3 1 6. katalógusszámon. 1 8 8 M a g y a r o r s z á g és Erdély k é p e k b e n . III. köt. Pest, 1 8 5 3 , szerk.: K u b i n y i Ferenc és V a h o t Imre, 6 4 . o l d . 1 8 9 Kristó G y u l a : C s á k M á t é . B u d a p e s t , 1 9 8 6 . : 5 - 6 . o l d . 1 9 0 Jakobey történeti portréiról: Művészet M a g y a r o r s z á g o n 1 8 3 0 - 1 8 7 0 . Szerk.: S z a b ó Júlia és Széphelyi F. G y ö r g y . Bp. 1 9 8 1 : 4 0 5 - 4 0 6 . o l d . 1 9 1 N a g y II. köt. 4 0 4 . o l d . 1 9 2 F a l l e n b ü c h l 1 9 8 8 . 1 2 2 . o l d . F a l l e n b ü c h l 1 9 9 4 . 1 0 5 . és 1 1 3 . o l d . Z e m p l é n v á r m e g y e . M a g y a r o r s z á g v á r m e g y é i és városai. B u d a p e s t é. n . : 3 9 1 . old. 1 9 3 Buzási Enikő szíves közlése. 1 9 4 Egy t o v á b b i k ó p i a t a l á l h a t ó a N e m z e t i M ú z e u m b a n ( M N M - M T K C S 5 9 . 7 ) , a h o v á a H a d i k - B a r k ó c z y ő s g a l é r i á b ó l került. 1 9 5 M a u e r 44. old. 1 9 6 M a g y a r o r s z á g V á r m e g y é i és V á r o s a i . G ö m ö r - K i s h o n t v á r m e g y e . Bp. é.n. 6 0 5 . old. 1 9 7 C e n n e r n é W i l h e l m b G i z e l l a : Bethlen G á b o r m e t s z e t - a r c k é p e i . In: Folia Historica VIII., 1 9 8 0 , 4 0 . o l d . 1 9 8 M a u e r 3 3 - 3 4 . o l d . ; N a g y I. 3 6 - 3 7 . o l d . 1 9 9 G ö m ö r - K i s h o n t V á r m e g y e . M a g y a r o r s z á g v á r m e g y é i és v á r o s a i . B u d a p e s t é. n . : 6 0 1 . o l d . F a l l e n b ü c h l 1 9 9 4 . 7 7 . o l d . : itt 1 7 1 4 - e t a d m e g h a l á lozási d á t u m k é n t . 2 0 0 G u d e n u s 2 8 2 . old. 2 0 1 M ű v é s z e t i Lexikon. Szerk.: Éber László. I. köt. B u d a p e s t , 1 9 3 6 . : 5 8 1 . o l d .

75

ZUSAMMENFASSUNG Die Czirákys sind eine uralte Familie in Komitat Sopron, ihre Geschichte kann man in den schriftlichen Quellen bis Mitte des XIII. Jahrhunderts zurückverfolgen. Die Familie, die aus dem Adelsgeschlecht Vezekény stammt -, und deren Ahnherr, Ciriak, laut der Überlieferung zu den Zeiten von Béla II. gelebt hatte -, hatte ihre Stammgüter in Rábaköz, wo Cirák, Veszkény und der nach dem bedeutendsten arpadenzeitlichen Familienmitglied benannte Ort, Dénesfa, sie im Andenken behalten. In den XIII.-XVI. Jahrhunderten gehörten die Czirákys zu den ansehnlichen Adeligen des Komitats Sopron, es kamen Vizegespane, Schlichtungsrichter und oft auch Vertreter des Königs von ihnen heraus. Anfang des XVII. Jahrhunderts schlug der rechtgelehrte Adelige, Mózes (I.) eine Beamtenlaufbahn ein, die sowohl für ihr als auch für seine Familie den gesellschaftlichen Aufstieg mitbrachte. Aus den Komitatsrahmen heraustretend gelangte er in die zweite Linie der regierenden Garnitur des Landes. Ferdinand II. hat ihn 1 6 2 3 in den Baronenstand erhoben. Danach ließ Mózes (I.) seinen einfachen mittelalterlichen Edelhof in Dénesfa wegen seiner höheren Reprsentationsansprüche zu einem Schloß mit Binnenhof umbauen. Seinem Beispiel folgend bekleideten auch sein Sohn und sein Enkel hohe Posten in der oberen Justiz. Im XVIII. Jahrhundert brachen die Familienmitglieder mit der Beamtenlaufbahn, und versuchten Militärkarriere zu machen dazwischen fiel Graf Joseph 1 742 im Felde bei Prag, sogar ein zeitgenössisches Epos bewahrt sein Andenken -, aber im XIX. kehrten sie in die Justiz zurück. Zu |ener Zeit war Antal Mózes, die damals bedeutendste Gestalt der Familie, sowohl Landesrichter als auch Staatsund Konferenzminister. Die im Jahre 1 7 2 3 den Grafentitel erworbene Familie stand bis Ende des zweiten Weltkriegs in hohem Ansehen in der Aristokratie, was auch durch die Eheschließungen mit den Familien Herzog Esterházy, Graf Pálffy, Zichy, Batthyány, Széchényi und Andrássy gezeigt wurde. Der Ahnengalerie liegen die Porträts der Familie Cziráky und ihrer Verwandten aus dem XVIII. Jahrhundert zugrunde. Nach dem Beispiel der führenden hochadeligen Familien verbreitete sich auch in den unteren Schichten der Aristokratie und den oberen Schichten des mittleren Adels die Gewohnheit, Porträte zu machen. In der ersten Hälfte des Jahrhunderts wurden die ersten Porträts von den Czirákys angefertigt, und sie gehören noch zum traditionellen Ahnengalerietyp. Von ihnen stammt auch das Ganzfigurenporträt von Lászl Cziráky, dessen Komposition und architektonischer Hintergrund dem Bildnis A. Rigauds ber Graf Philipp Sinzendorf und dem Anhand dessen angefertigten 76

Kupferstich folgt. In der 2. Hälfte des XVIII. Jahrhunderts vernderten sich die Lebensführung und die Mentalität des ungarischen Adels, und näherten sich immer mehr den westlichen Mustern an. Auch in der Porträtmalerei erschienen neue ikonographische Typen, welche die Persönlichkeit nuancierter behandelten und auch die Passionen und Vergnügen - oft genrehaft formuliert - darstellten. Deshalb hat Frau György Cziráky, geb. Kata Zichy, ein Jagdkleid auf ihrem Porträt an, und deshalb kann man Frau László Cziráky, geb. Julia Zichy, inmitten der Handarbeit sehen. Während man in der früheren Epoche namenlose einheimische Meister beauftragt hatte, beschftigten die Czirákys auch einen Wiener Meister zu dieser Zeit: Der im Kreise der transdanubischen Aristokraten besonders geliebte J.M. Millitz hat 1 7 7 3 und 1 7 7 5 fünf Bildnisse ber die Mitglieder der gräflichen Familie gemalt. Unter den erwähnungswerten Werken der Ahnengalerie aus dem XIX. Jahrhundert sind noch zwei, 1 8 5 7 und 1 8 6 0 datierte, im Biedermeierstiel gemalte Damenbildnisse von Ernst Lafit. Infolge der Trauung von Lászl Cziráky mit Gräfin Ilona Andrássy kamen einige Porträts auch aus den Andrássy - Schlössern in die Ahnengalerie der Czirákys. Diese - und unter ihnen ein Gemälde von Petrus G. aus Rosenau, das einen Grenadiroffizier darstelllt -, stammten teilweise aus dem XVIII. Jahrhundert und sind zu der traditionellen Ahnengalerie zu rechnen, teilweise sind sie aber Bilder aus dem XIX. Jahrhundert, die früheren Vorbilden folgen. Es gibt auch 2, nach der Niederschlagung des Freiheitskampfes 1 8 4 8 / 4 9 angefertigte historische Idealporträts unter ihnen, die in den Jahren der Unterdrückung durch das Mittel der Malerei den Geist des Widerstandes verkündeten. Die Dargestellten - Máté Csák aus dem Mittelalter und der Dervisgeneral, Graf Miklós Andrássy, aus dem Rákóczi-Freiheitskampf, kämpften gegen fremde Herrscher für die Freiheit der Nation. Die aus 2 9 Bildern bestehende Ahnengalerie der Familie Graf Cziráky wurde 1951 aus dem Schloß Dénesfa in das Xántus-János-Museum hinübergeführt.

77

Kat. 6.

Kat. 7.

Kat.

10.

Kat.

11.

Kat. 14.

Kat. 15.

Kat.

17.

Kat. 22.

Kot.

1.

Kat.

2.

Kot. 20.

Kot. 20.

Kot. 5.

90

Kot. 20.

Kat.

9.

Kot.

26.

93

Kot.

16.

Kot.

16.

Kot.

96

29.

Kot.

20.

Kot.

16.

Kot. 23.

Kot.

100

26.

Kat.

25.

101

Kot.

102

26.

Kot. 2 0 .

Kot. 28.

104

Kot.

29.

105

A Cziráky-családfa XVI-XX. század Mózes báró 1566-1627 Micky Ursula Káldy Zsuzsa I Borbála 1609

Lőrinc István 1609 1609

Ádám 1622-1667 g. Kéry Ilona

Mária 1647-1662

András Krisztina Magdolna Eva Zsuzsa 1626 1627 1635 1639 1652 Dvornikovics Qábor Majtényi György Joo Miklós Ujfalussy Jám

Júlia 1647

Adám Sennyei Mariann

László 1675-1707 b. Ujfalussy Erzsébet

József gróf 1696-1742 g. Barkóczy Borbála

Kata 1722-1758 g. Sigray János

István 1647

Mózes 1647-1694 b. Révay Klára

László 1647

Teréz 1681

Margit 1702 Forgách János

Kata 1695 g. Esterházy Dániel

Eva 1702

Mariann Ferenc László 1724-1787 1726-1728 1727-1792 g. Széchenyi Zsigmond g. Pálffy Antónia g. Zichy Júlia

Jozefa 1770-1827

Ferenc 1655

Qyőrgy 1731-1775 g. Zichy Klára

Ferenc 1735

Antal Mózes 1772-1852 g. lllésházy Júlia (1794-1814) g. Batthyány Mária (1816-1840) b. Walterskirchen Karolina (1843)

I Antónia 1800-1826

János 1818-1884 g. Desasse Lujza

Dénes 1821-1830

I Mária 1845-1851

Constans 1847-1922 g. Csekonics Endre

György 1855-1958

Alberta 1879-1881

Lujza 1848

Antal 1850-1930 g. Esterházy Alice g. Keglevich Róza

Miklós 1881-1900

Béla 1852-1911 g. Esterházy Mária

János 1854-1927 g. Almássy Erzsébet Harkányi Mária

József 1883-1960 g. Andrássy Ilona

Margit László Alice Mária 1874-1910 1875-1935 1877-1881 1881-1953 hg. Esterházy Miklós gr. Karátsonyi Margit g. Esterházy Pál

Joanka 1879-1901 g. Pejacsevich Albert

Georgia 1882

TARTALOM

BEVEZETÉS

3

A CZIRÁKY-CSALÁD

3

AZ ŐSGALÉRIA

23

KATALÓGUS

31

RÖVIDÍTVE IDÉZETT I R O D A L O M

67

JEGYZETEK

6 8

ZUSAMMENFASSUNG

7 6

F O T Ó MELLÉKLETEK

7 8

107

B

Vállaljuk

S

O O

M P

O T

I

G

Y K

I A

Győr, Lajta u. 23. Tel.: 436-020

I

Szemüvegek készítését, javítását.

I

SZTK vények beváltását.

Gyermekszemüvegek nagy választékban! Gyors, minőségi munka! Mérsékelt árak!

Nyitva:

hétfőtől péntekig : 9.00-1 3.00 és 14.00-1 7.00 óráig szombaton: 9.00-12.00 óráig.

G R Ó F CZIRÁKY PAPiZIÓ NYUGODT, CSEHDM5 KÖRNYEZETBEN VÁRJA Ö N Ö K E T GYŐR TÖRTÉNELMI BELVÁROSÁBAN K ö z é p E u r ó p a egyik l e g s z e b b b a r o k k t e r é n t a l á l h a t ó 1 I szobás, színvonalas panzió m i n d e n szobájában z u h a n y z ó , tévé, WC, t e l e f o n , m i n i b á r , az e m e l e t i s z o b á k h o z lift b i z t o s í t j a v e n d é g e i n k k é n y e l m é t .

AZ ÍR K O C S M Á K HANGULATÁVAL, RÉGI LÁMPÁK FÉLHOMÁLYÁBAN, IGAZI ÍR ZENÉVEL VÁRJUK VENDÉGEIM K E I . NÁLUNK ÉLVEZHETI AZ ÍREK NEMZETI ITALÁT, VAGY MÁSKÉPPEN ÍRORSZÁG FEKETE ARANYÁT", A CSAPOLT

< U J I I \ ] \ T I : s SÖRT, És MÁS KITŰNŐ SÖRÖKET.

GYŐR, BÉCSI KAPU TÉR 8. TEL./FAX: 96/310-688, 96/328-886