A SZABADELVŰSÉGRŐL - mérsékelt konzervatív szemmel / Of liberalism - from a moderate conservative perspective

Csizmadia Ervin:
A liberalizmus-liberalizmus nexus
(NOL 2015. 06. 20.)
… a liberalizmus mai képviselői éppen ezt a történelmi alapozottságot felednék, s igen látványosan fejezik ki ódzkodásukat a történelemtől."

Mi ez: a történelmi érzék hiánya, anakronizmus, rosszabb esetben a történelem eltörlésének vágya?

lehet-e, s ha igen, mennyiben toleráns az olyan magatartásformákkal szemben, amelyek ellentmondanak az ő liberális krédójának? Az ellentmondás tehát: a liberális demokrácia igényli a társadalmi diverzitást, a liberalizmus, a liberális politika azonban sokszor ezt igyekszik kívül helyezni a liberális demokrácián, és sokszor stigmatizálni is.
épp az a liberalizmus válhat kirekesztővé, amely önmagát a leginkább toleránsnak tekinti."

Fontos önkritika: kirekesztő", stigmatizáló" liberalizmus!
Minden értelmiséginek ilyen kritikusan kell beszélnie a saját táboráról!

A liberálisoknak a toleranciát, a liberalizmus elvetőinek a liberális demokráciát illető baljós túlzásaikat kellene lassan mérlegre tenniük. De legfőképpen szabad emberekként kellene egymásra tekinteniük, nem pedig örökre beleragadniuk a több száz éve folytatott alkotmányos vitákba."

Hogyan lehet termékeny politikai vitát folytatni, s hogyan lenne kikalapálható egy vállalható liberális minimum, egy működő modus vivendi a politikai közösségen belül, de a szekértáborok között?
Hogyan tudna a magyar értelmiség" kiszabadulni az önsorsrontó viszályból (factio)? Csak a sikerélmények vezethetik rá erre, a politika a kemény tények világa, nem az óhajoké.
Van-e realista, kooperatív, nemzeti és keresztény gyökereit elismerni kész liberalizmusra esély?

az 1990 utáni liberalizmus jórészt eltért ettől a hagyománytól, sőt – Kőszeg szerint – a társadalom kettészakításában is nagy szerepet vállalt."

2002 után mindkét politikai oldal érdekelt volt a társadalom kettészakításában – népi-urbánus vita továbbélése, az aczéli kultúrpolitika végzetes hatása. Mért nem beszél nyíltan a liberális értelmiség az SZDSZ felelősségéről? Nekik lenne érdekük a saját házuk táján rendet tenni.

a mai eszmei vagy ideológiai konfliktusok résztvevőit nem a liberalizmusban és a konzervativizmusban, hanem a liberalizmusban és a demokráciában kell keresnünk."

Ez biztos? Nem csak az Orbán – EU konfliktus mögött van egy ilyen ideológiai-kommunikációs csata is, részben pont Orbán beszédmódja miatt?


…a társadalmi igényfelismerés egyik fontos történelmi bizonyítéka a liberalizmusnak a demokráciával kötött kompromisszuma a XIX. század végén, a XX. század elején, de igazából 1945 után.
Ez is a hosszú idő alatt kiérlelt megoldások erejét bizonyítja…"

Antidemokratikus liberalizmus?
Illiberális demokrácia?
Mi a különbség liberalizmus és demokrácia között?
A hosszú idő alatt kiérlelt megoldások ereje – ez nem a konzervatív szemlélet átvétele?


(a liberalizmusnak) van (elmélete) a globális folyamatokra (a globális kormányzás és a globális társadalom)"

Vajon a liberálisok csakugyan szükségszerűen a globális társadalom hívei? Nincs small is beautiful" liberalizmus?
Lásd realisták – liberálisok vitáját a nemzetközi kapcsolatok elméletében! A liberálisok beszorulnak ebben a helyzetben.
A liberalizmus (csakúgy mint lényegében minden mai ideológia) a nemzetállami keretek között értelmes.
Milyen választ ad a liberalizmus a menekült-válságra? Avagy a Willkommenskultur kilátástalansága, önsorsrontó politikája.
Vesd össze még a multikulturalizmus deklarált halálával!

ha összehasonlítjuk például a konzervativizmussal, amely sokszor azt hirdeti magáról, hogy nem is ideológia. A liberalizmus erejét azonban pontosan ideológiai jellege adja; a konzervatívoknak pedig a pártpolitikában kell kompenzálniuk azt a tévedésüket, hogy ők kevésbé lényegesnek tartják politikájuk elvi-elméleti megalapozását (mellesleg ezért kormányoznak sikeresen a konzervatívok)."

Végre kritikus hang a konzervativizmusról is. De a konz.-ok nem kevésbé lényegesnek tartják az elvi megalapozást, hanem nem tartják termékenynek az elvont politikai doktrínákat és a róluk folytatott kilátástalan vitákat.
Csizmadia Ervin:
Liberalizmus és liberális demokrácia, 2016. január 8.
a demokráciák többsége a világban ma sem liberális..."


Nagyon fontos megállapítás.
Európa az utóbbi évtizedekben elkényelmesedett. Szemlélete Európa-központú!
Talán a migráns válság magához téríti – elsősorban a nyugati (liberális) értelmiséget. Csak az a veszély, hogy a keleti értelmiség pedig hagymázas elképzelések ködébe menekül – eurázsiai gondolat!
Ja, és az országok többsége a világban nem is demokratikus.

… az absztraktság a liberalizmusnak egy bizonyos szegmensére, annak politikai filozófiájára vonatkozik. Ám a liberalizmus nem lett volna azzá, ami (Azaz főú társadalomszervező elv), ha absztrakt…"

Lásd Edmund Burke kritikáját az emberi jogok feltétel nélküli társadalmi érvényesítésének (egyfajta social engineering) akaratával szemben.


A liberalizmus hatóképességét éppen az adta, hogy válaszokat kínált a mindenkori kortársak kérdéseire és szükségleteire, megmutatta nekik, hogyan éljenek, milyen szabályokat kövessenek, sőt: hogyan öltözködjenek, milyen divatokat kövessenek."

Lehet-e ismét kordivat" a liberalizmus? Jó és fontos kérdés, gondoljunk a márciusi ifjakra! Hogy legyen a liberalizmus kúl?
Szükséges-e, hogy az legyen?
(Zárójelben: ha megmutatja, hogyan éljünk, akkor ez mennyiben liberális – az, hogy hogy élek, nem az én szabad választásom, amibe az állam, a pártok ne szóljanak bele?)

Magyarországon a liberalizmus segítette nyélbe ütni" a kiegyezést, 1867-et követően pedig – sok-sok ellentmondással, de mégiscsak – ez volt az a világszemlélet, amelynek jegyében sikerült fenntartani a dualizmust és távol tartani a kormányzástól a szélsőségeket."

Nem inkább 1848 volt liberális?
Ha a kései Deák liberális volt, pontosan milyen liberalizmus volt ez – gondoljunk a történeti alkotmányhoz fűződő viszonyára?
Milyen liberalizmus volt a két Tisza korszaka? Gondoljunk olyan egymástól eltérő gondolkodók ítéletére, mint Szekfű Gyula és Bibó István!
De nagyon fontos: Csizmadia a magyar történelembe próbálja beágyazni a liberalizmust!


Az a jogközpontú felfogás, amely ma a liberalizmus jellemzője, nem rokonítható azokkal a korábbi megközelítésekkel, amelyek a liberalizmus szerepét, ezt is magában foglalva, de messze ezen túl, nagy tömegek befolyásolásában látta. Az egyoldalú jogközpontúságnak nagy ára van: a vonzerő vészes csökkenése."

A(z ember)jogi alapú liberalizmus kialakulásának története, oka felderítésre vár – miért veszi át a politikai liberalizmustól a primátust?

Szerintem az SZDSZ bukásában az egyik döntő tényező az volt, hogy a közönség jelentős része olyan pártnak minősítette, amely megfellebbezhetetlennek gondolja magát, illetve saját eszmevilágát.
Egy volt liberális politikus és közíró, Kőszeg Ferenc néhány évvel ezelőtt megjelent könyvében a következőt írja: a rövidlátó pártpolitikává torzult liberalizmus is hozzájárult a társadalom szétszakadásához. Az intolerancia a politikai ellenfelek nézeteivel szemben nem csak az ellenfeleink sajátja. Hiába hirdetünk toleranciát, ha lándzsával rontunk neki minden nézetkülönbségnek".

Fontos önkritikai szál, és fontos elméleti problémák:
Meg lehet-e győzni valamiről a (dogmatikus) liberálist?
Miért válik intoleránssá a tolerancia ideológiája?

Lehet-e erős a liberális demokrácia, ha
a) nincs mögötte erős elitmegegyezés;
b) nincs mögötte erős társadalmi támogatás; és
c) nincs mögötte a nemzetállam történelmi munkája?"

Nagyon fontos kérdései ezek Csizmadiának.
Az én válaszom: nem. Sőt, még egy elemet hozzátennék: a keresztény múlttal is tudnia kellene valamit kezdeni!
A magyar liberálisok még nem válaszoltak ezekre a felvetésekre.


a mai liberális eszme túlságosan elvont" a valóság napi kihívásaihoz képest, és a liberalizmus elvesztette évszázados meghatározó szerepét, ami a politikai tér befolyásolását illeti."

Ezzel csak egyetérteni tudok: dogmatikus, már-már skolasztikus.

Ha ez a magatartás túlnyomóan viszálykodó, ellenséges, polarizált, akkor hiába vannak meg a keményebb" (intézményes) feltételek, az ország nem ér el megfelelő demokráciaminőséget."

Egyetértek: az alkotmányos demokrácia működésének feltételei:
- Intézményrendszer liberalizmusa
- Megfelelő politikai kultúra
És egyik sem fontosabb a másiknál.
A szabadelvűségről
A SZABADELVŰSÉGRŐL -
mérsékelt konzervatív szemmel

Csizmadia Ervin liberalizmussal kapcsolatos
újabb hírlapi cikkeihez kapcsolódó marginália
Hörcher Ferenc
MTA BTK FI
Társadalomfilozófiai vitakör
2016. március 7.

a liberális demokráciában a populizmus sem ördögtől való jelenség.
Sőt – ahogy Krasztev megállapítja –a populizmus a liberális értékrend erejét (s nem, mint sokan gondolják: gyengeségét) bizonyítja. Merthogy az intézményrendszer immár elbírja a nem mérsékelt pártokat is, amelyek mellesleg ösztönözhetik a mainstream pártokat a gyorsabb reakciókra és önmaguk megváltoztatására."

Fontos megállapítás, de hol (és kik) húzzák meg a határt?
Másként szólva : milyen minimumfeltételeket kelljen teljesítenie minden pártnak, s hol legyenek ennek a jogorvoslati lehetőségei?
Csizmadia Ervin:
Liberális fundamentumok
NOL 2015. 02. 28.
Az elitek általában nem barátságosak egymással, sőt viszálykodók. Ahhoz, hogy a történelemben bizonyos országok már korán képesek voltak más országok fölé emelkedni, ezt a viszálykodó elit szerepet kellett felcserélni együttműködővel. Ez nagyon hosszú és gyötrelmes folyamat volt, mert csakis az idő igazolhatta, hogy együttműködni jobb és kifizetődőbb, mint viszálykodni."

Fontos meglátás. De miért nem jött létre elitek közötti megegyezés, egyáltalán eszmecsere sem a rendszerváltás táján vagy azóta, válságok idején például? Miért követik le az elitek olyan szorosan a politikai oldalakat?
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
Alcím mintájának szerkesztése
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
Mintaszöveg szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
Mintaszöveg szerkesztése
2016.03.07.

#
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése

Mintaszöveg szerkesztése
2016.03.07.

#
Mintacím szerkesztése
Mintaszöveg szerkesztése
Második szint
Harmadik szint
Negyedik szint
Ötödik szint
2016.03.07.

#